Beatrix, Erna
16 °C
31 °C

Mit szólna, ha egyszer csak eltűnne egy ékezet?

2016.02.11. 09:27

– Biztos vagyok benne, hogy a húgod jól van.

– A húgodon vagyok, jól van.

Franciául a két mondat között leírva könnyen lehet, hogy mindössze egy különbség van: egy bizonyos ékezet (sûr vs. sur), ami mégis mindent megváltoztat. Ilyen és ehhez hasonló vicces példamondatok lepték el a francia közösségi oldalakat, miután komoly vitát váltott ki, hogy több mint kétezer francia szónak hamarosan megváltozik a helyesírása az iskolai tankönyvekben. Viszont az egész balhé valójában vihar egy pohár vízben – ami azonban méteres hullámokat ver.

2400 szó változik meg

Nem egy új dologról van szó, hiszen még 1990-ben kérte fel Michel Rocard akkori francia miniszterelnök az MTA helyi megfelelőjét, a Francia Akadémiát, hogy fogalmazzon meg érthető és konkrét javaslatokat a francia helyesírásra vonatkozóan. A cél elvileg az lett volna, hogy egyszerűbbé tegyék a francia nyelv megtanulását.

Az akadémikusok ki is dolgozták a javaslataikat, melyek összesen 2400 szót érintenének:

  • A legfontosabb, hogy a kúpos ékezet/háztető (accent circonflexe) eltörlését javasolták az î és az û betűkről. Igen, csak erről a kettőről (miközben egyedül az ê-n van kiejtést megváltoztató szerepe), viszont maradna az â-n, az ô-n és az ê-n is. A változtatás így olyan, gyakran használt szavakat érintene, mint az ízlelni (goûter) vagy az osztriga (huître).
  • Kiszednék az olyan nem hangzó betűket, mint például a hagyma esetében (vagyis az oignon->ognon lesz).
  • Franciásítanák egyes angol eredetű szavak leírását, például a leader így leadeur lesz (ahogy egyébként eddig is mondták).
  • A kötőjelek is eltűnnének olyan szavakból, mint a week-end (hétvége), a mille-patte (százlábú), valamint a porte-monnaie (pénztárca) is.
  • Lesznek olyan egyszerűsítések is, mint hogy a leírt ph-t ezután a kiejtésnek megfelelően f-nek írják, például a nénuphar (vízililiom) esetében.

Ezek az igazán forradalminak azért nem mondható javaslatok 26 évig csendben pihentek, most azonban robbant a bomba, miután a könyvkiadók jelezték, hogy a szeptembertől megjelenő új tankönyvekben már az ajánlásoknak megfelelően szerepelnek majd az érintett szavak.

Képünk persze csak illusztráció
Képünk persze csak illusztráció

Najat Vallaud-Belkacem francia oktatási miniszter persze sietett hangsúlyozni, hogy a változtatások nem jelentik majd a háztető végnapjait, hiszen a régi, valamint az új alakok is helyesek maradnak, a tanároknak el kell fogadniuk mindkét változatot.

Nem akarnak leegyszerűsítéseket

Ennek ellenére a hír vicces és felháborodott reakciók tömegét zúdította a kormányra a közösségi médiában, amit elleptek a #JeSuisCirconflexe hashtagek. Sokan ostoba leegyszerűsítésnek tartják a változtatásokat, amiket egy hatéves gyerek színvonalán dolgoztak ki: hogyan is gondolhatja bárki, hogy olyan, finoman szólva sem gyakran használt szavak átalakításával lehet egyszerűsíteni a nyelvtanulást, mint a vízililiom.

Többen a francia nyelv anglicizálódásától tartva ellenzik az ehhez hasonló változtatásokat, mások a nyelvtörténetet féltik. „A francia nyelv szépsége az összetettségében is rejlik" – hangoztatják sokan, a circonflexe-et pedig a legfranciább dolgok között tartják számon. A történészek és a nyelvészek is aktivizálták magukat, főként az accent circonflexe érdekében.

Azonban az egész ügy körüli félreértésekre és kavarodásra jellemző, hogy az elején is említett példában a javaslat szerint az ilyen jelentésmegkülönböztető esetekben pont meg kellene tartani az ékezetet. Csak ez volt, akihez eljutott, volt, akihez nem, és még újságcikkek is megjelentek olyan címmel, hogy „2400 szó helyesírása változik meg, mire a gyerekek hazatérnek a nyári szünetből. Isten veled, accent circonflexe!".

Arról is vérre menő vita alakult ki, hogy Nîmes város nevében megőrizhetik-e a háztetőt, pedig a tulajdonnevek egyébként is külön kategóriát képviselnek, nagybetűk esetén pedig eddig sem tették ki az ékezetet (HOTEL).

A nyelv él, és magától változik

A Le Nouvel Observateurben inkább azért háborognak, hogy az akadémia nem is a népet képviseli, és ne ők mondják meg, mi helyes, és mi nem. Bernard Fripiat nyelvtudós szintén úgy vélte, hogy csak követni kell a nyelv változásait, hiszen az egy élő dolog, nem pedig felülről érkező változtatásokra van szükség.

„Ez nem egyszerűsít le semmit" – tette hozzá Fripiat, aki szerint probléma is jelentkezhet azoknál a gyerekeknél, akiknek esetleg más helyesírást tanít egy tanár, mint ami a tankönyvben van, vagy amit egy másik tanár preferál.