Szabolcs
19 °C
29 °C

Megtalálták egy gyors rádiókitörés származási helyét

2016.02.25. 17:01

A csillagászoknak újabb nagy rejtélyt sikerült megoldaniuk: egy gravitációs hullám közvetlen észlelése után ezúttal egy gyors rádiókitörés származási helyét találták meg.

A gyors rádiókitörések (Fast Radio Bursts, FRB-k) kozmikus rádióhullámok rövid, de nagyon erős löketei. Mindössze néhány ezredmásodpercig tartanak, ezért csak néhányat sikerült eddig észlelni. Másfél évtizede fedezték fel a létezésüket a kutatók, de azóta se tudták, hogy mi okozza őket, milyen gyakoriak és honnan jönnek. Ez utóbbit, vagyis

egy gyors rádiókitörés eredetét most sikerült meghatározni.

A szóban forgó jel az FRB 150418, amelyet még tavaly áprilisban érzékeltek (innen a neve is). Először az ausztráliai Parkes rádiótávcsővel vették észre, ezután a nagyobb felbontású Australia Telescope Compact Array-jel (ATCA) sikerült meghatározni a helyét. Egy nappal később a nagyméretű, 8,2 méteres japán Subaru távcsővel megvizsgálták ugyanazt a régiót látható fénynél is, és egy elliptikus galaxist találtak a jel forrásánál – 6 milliárd fényévnyire. Ez még csillagászati értelemben is nagyon messzinek számít, majdnem félútnak a 14 milliárd fényéves megismerhető univerzumban.

standard sans both
Fotó: E. F. Keane (SKAO

Azt még mindig nem tudni, hogyan keletkezett a rádiókitörés, de a galaxis tulajdonságai – kora és típusa – alapján a kutatók megállapították, hogy nem szupernóva-robbanás hozta létre. Valószínűbbnek tartják, hogy két összeütköző neutroncsillag okozhatta. Az egymás körül évmilliárdokig spirálozó neutroncsillagok az ütközéskor fekete lyukká olvadnak össze, ez rendkívül nagy energiát szabadít fel rövid idő alatt.

Itt az anyag, hol az anyag

Az FRB 150418 egy másik nagy kérdést is segített megválaszolni, vagy legalábbis igazolni az arra adott választ. A világegyetem ugyanis a jelenlegi ismereteink szerint nagyjából 70 százalékban sötét energiából, 25 százalékban sötét anyagból, és csak 5 százalékban az általunk már ismert és megfigyelhető normál anyagból áll. Viszont még ennek az 5 százaléknak is csak nagyjából a felét látjuk, a másik felét pedig azért szokás hiányzó anyagként emlegetni, mert nem igazán tudjuk, hol van.

Most közvetett módon ez a hiányzó anyag is meglett.

Azt eddig is feltételezték a tudósok, hogy a hiányzó mennyiséget a galaxisok között elterülő, nagyon forró gázok tehetik ki, de ezt nagyon nehéz közvetlenül megfigyelni. A most azonosított FRB frekvenciáinak szétszóródásából viszont látszik, hogy éppen annyi és olyan anyagon kellett áthaladnia, ami hiányzott az egyenletből, vagyis az FRB 150418 igazolta az univerzum leírásának jelenlegi modelljét.

Még így is rengeteg kérdés maradt a gyors rádiókitörésekkel kapcsolatban. A gammasugarakhoz és a gravitációs hullámokhoz hasonlóan például többféle forrásból is származhatnak, ezért még bőven van mit felfedezni.

A nemzetközi kutatócsoport tanulmánya a Nature folyóiratban jelent meg.