Tünde
13 °C
26 °C

Egyes madarak olyan okosak, mint az emberszabásúak

2016.03.10. 16:40 Módosítva: 2016-03-10 16:40:58

Az emlősök, emberszabásúak okosságát az agy egy területére lehet visszavezetni és ez a nagyagy (neokortex). A nagyagy az agy legnagyobb része, felszínét növeli, hogy gyűrődve tekervényeket képez, amelyeket barázdák választanak el egymástól. Felszínét szürke állomány, az agykéreg borítja. Az agykéreg a központi idegrendszer legmagasabb szintje, óriási mennyiségű információt kap és dolgoz fel. Számos összetett feladat elvégzése köszönhető a nagyagynak, ennek köszönhető a motorikus készségek fejlődése, a nyelvtanulás, de még az összetett gondolkodás is.

A madarakban nincs nagyagy, emiatt a kutatók évekig azt gondolták, hogy ezt azt is jelenti, hogy a madarak egyszerűen nem tudnak olyan okosak lenni, mint az emlősök. Most azonban kiderült, hogy ez így nem igaz.

A kutatók már hosszú ideje észrevették, hogy a madarak összetett tevékenységre képesek, éljenek akár a vadonban, akár laborokban. És az sem igaz, hogy a madarak koponyája üres lenne. Megvan a maguk szerve, ami az emlősöknél a nagyagynak felel meg. Ez az agyköpeny (pallium).

Különösen a papagájféléknél és a varjúféléknél figyelhető meg az, hogy az agyköpeny olyan célt szolgál, mint a nagyagy. Onur Güntürkün és Thomas Bugnyar biológusok arra a megállapításra jutottak, hogy a madarak is képesek összetett feladatokat elvégezni.

Elképzelhető, hogy különböző agyszerkezetek alakultak ki a madaraknál és az emlősöknél ugyanarra a funkcióra 300 millió évvel ezelőtt? Güntürkün szerint csak elméleti a kérdés és a válasz, igen. Végül is nem lenne példa nélküli, konvergens evolúciónak hívjuk ezt. Ez egy olyan folyamat, amikor egymáshoz nem kapcsolódó fejlődési útvonalakon hasonló biológiai jelenségek alakulnak ki. Ilyen klasszikus példa például a szárny kialakulása.

A lényeg, hogy nem csak az emlősökre lehet jellemző az intelligencia és nem csak a nagyagy képes összetett feladatokat elvégezni. Erre képesek egyes madarak is.