Judit, Xénia
17 °C
31 °C

Több kutatócsoport megszűnhet az MTA 9,5 milliárdos intézetében

2016.03.10. 19:16

Elkészült az MTA Természettudományi Kutatóközpontjának (TTK) szakmai átvilágítása: szakmai bizottság jelentése szerint „törekedni kell arra, hogy a jövőben egy folyamatos önellenőrzést előtérbe helyező szemlélet és kultúra alakuljon ki a kutatóközpontban. Ehhez javasolt, hogy az intézetek és kutatócsoportok a hasonló kutatási témán dolgozó, elismerten világszínvonalú intézetekkel és csoportokkal mérjék össze magukat (benchmarking)”. Ez ugyanis eddig elmaradt, ezt próbálja most pótolni a bizottsági jelentés, amely arra keresi a választ – majd egy különálló pénzügyi átvilágítással együtt –, hogy miért nem működik jól az MTA zászlóshajónak szánt, központosított kutatóközpontja.

Még tavaly novemberben derült ki, hogy gondok vannak a kutatóintézettel. Most sem kerültünk közelebb ahhoz, hogy a kutatócsoportok fenntartási költség magasabb lett, mint volt; és bár a közös működés másik célja az adminisztratív költségek csökkentése volt, de ezek is nőttek, erre majd a pénzügyi jelentés adhat választ. 

A teljesítmény nem kielégítő

A kritikák másik része viszont kutatási-szakmai kérdést feszegetett: nagyrészt hiányzott a kutatók teljesítményének mérése. A bizottság most átnézte az intézetben működő kutatócsoportokat, és az összesen 45 (plusz két, lényegében külön működő) kutatócsoportból megszüntetnének négyet, átalakítanának ötöt – a többiek működését jónak vagy kiválónak ítélték. A kutatócsoportok pontos listáját az MTA sem közölte, de intézetekre lebontva itt megtalálja a besorolásokat, ahogy részletesebb fejtegetést is a kutatócsoportok lehetséges optimálisabb működéséről.

A bizottság szerint viszont a kutatócsoport-minősítések „csak egy adott tudományos intézeten belül adnak támpontokat az összehasonlításra, alkalmatlanok az intézetek egymással történő, illetve a kutatócsoportok intézetek közötti összehasonlítására”. 

A szakmai színvonal egyéni szinten is kritikát kapott az átvilágítóktól: „általánosságban megállapítható, hogy a tudományos közlemények száma, a választott folyóiratok, illetve a kutatási eredmény színvonala több esetben nem éri el a lehetséges elérhető legmagasabb színvonalat”, illetve „egy PhD-fokozattal rendelkező kutató átlagosan 2-3 tudományos közleményt jelentessen meg egy évben. Ez függ ugyan a forrásbevonó és nemzetgazdasági értékteremtő tevékenységtől, de az ambíciószintet feltétlenül emelni kell”.

Megjegyzik azt is, hogy „a kutatóközpontban nagyszámú nagyon tehetséges, szorgalmas és motivált fiatal kutató dolgozik, ugyanakkor több határozatlan idejű munkaviszonnyal foglalkoztatott munkatárs, főmunkatárs vagy magasabb beosztású kolléga tudományos teljesítménye és motiváltsága nem kielégítő”.

Kirúgások lehetnek

Bár kirúgásokról nincs szó az anyagban jó ideig, a jelentésről szóló pár héttel ezelőtti előzetes sajtótájékoztatón azt már nyilvánvalóvá tették a jelenlévők, hogy egyértelműen leépítést is jelent az MTA TTK működésének racionalizálása. 

A bizottsági jelentés nem beszél konkrétumokról, csak ajánlásokat fogalmaz meg azzal kapcsolatban, hogy hogyan vezényeljék le a „szükséges létszámcsökkentést”. Azt írják:

  • A funkcionális feladatokat ellátó gazdasági, adminisztratív, üzemeltetési szervezeti egységek működéséhez indokolt létszám megállapítása javasolt, miközben minőségi cserékre lehet szükség egyes területeken.
  • A nyugdíjkorhatárt elért kutatók nyugdíjba helyezésekor az egyik legfontosabb szempont az legyen, hogy az intézetek pályázati potenciálja, szakmai színvonala ne sérüljön.
  • Kutatói elbocsátásokra csak a szakmai minősítés alapján meghatározott szervezeti konszolidáció alapján kerüljön sor, függetlenül attól, hogy határozatlan vagy határozott idejű kinevezéssel rendelkező munkatársakról van-e szó.
  • És vizsgálnák a PhD-sok teljesítményét is.

Összességében, bár elkészült egy szakmai jelentés, és vannak fontos megállapításai, az elérhető kivonatban ezek sokszor általánosak, ráadásul nem járnak automatikus döntésekkel sem, ezért egyelőre nem tudni, mi lesz majd a TTK-t érintő panaszok megoldása. Azt még nem tudni, mikor érkezik a pénzügyi jelentés.

A cikk korábbi verziójában azt írtuk, a bizottság nem tartalmazott  független külföldi kutatót, azonban Vancsó J. Gyula, az MTA külsős tagja külföldi kutató.