Izsó
13 °C
29 °C

Tisztázzuk, hova kerültek az őseink génjei

2016.03.18. 13:57

Egy új tanulmány szerint csak a csendes-óceáni szigetek lakóiban élnek tovább a gyenyiszovai ember génjei, míg a Föld lakosságának legnagyobb része hordozza a Neander-völgyi ember DNS-ének nagyjából 1,5-4 százalékát – írja az MTI.

A gyenyiszovai embernek nevezett ősi emberelődöt alig egy évtizede fedezték fel egy észak-szibériai barlangban talált ujjcsont genetikai elemzésével. A Science új számában közölt tanulmány szerint a gyenyiszovai ember DNS-ét eddig nagyon kevés mai embercsoport genomjában fedeztél fel.

Óceánia, ahol ezek a populációk élnek, igen távol esik a szibériai barlangtól, az pedig vita tárgya, hogy a gyenyiszovai ember és a modern homo sapiens felmenői között volt-e fizikai kontaktus.

– mondta Joshua Akey, a Washingtoni Egyetem evolúciógenetikusa.

A gyenyiszovaiak valahol Délkelet-Ázsiában találkozhattak az ember őseivel. Az ő leszármazottaik közül juthattak néhányan az Ausztráliától északra fekvő szigetekre. Az ember unokatestvérének is nevezett Neander-völgyiekkel azonban újra és újra összefutottak a homo sapiens ősei, miközben Eurázsiában vándoroltak. Akey megjegyezte, hogy bár a Neander-völgyiek kihaltak, a mai napig hordozzuk DNS-ük egy kis részét.

A nemzetközi kutatócsoport vizsgálata megállapította, hogy a világ nem-afrikai népcsoportjai a Neander-völgyiek genomjának 1,5-4 százalékát örökölte. Egyedül a melanéziai populációnál találtak szignifikáns gyenyiszovai DNS-t, amely a genomjuk 1,9-3,4 százalékát teszi ki. Benjamin Vernot, a kutatócsoport vezetője úgy gondolja, mind a Neander-völgyiek, mind a gyenyiszovaiak szerettek vándorolni; ezek a tanulmányok segíthetnek az útvonaluk feltérképezésében.