Huba
17 °C
33 °C

A kutyák értik, mit mondunk nekik és hogyan

2016.08.30. 21:12

A beszéd feldolgozásának agyi háttere már jóval az ember előtt kialakulhatott az evolúció során – állapították meg az ELTE Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársai. A magyar kutatók a világon elsőként vizsgálták, hogy a kutyák agya hogyan dolgozza fel az emberi beszédet, az eredményeiket a rangos Science folyóirat közölte. A kutatók a kísérletben részt vevő állatok agyának fMRI-vizsgálata alapján arra jutottak, hogy

a kutyának az is számít, amit mondunk, és az is, ahogyan mondjuk.

Akárcsak az emberek, ők is a bal agyféltekéjükkel dolgozzák fel a szavak jelentését, míg az intonáció értelmezésére egy jobb féltekei területet használnak. Mindez arra utal, hogy a szavak feldolgozását támogató idegi mechanizmusok már sokkal korábban kialakultak, mint azt eddig gondoltuk, és nem csak az emberi agyra jellemzőek. Vagyis egy beszédingerekben gazdag környezetben, mint amilyenben a kutyák is élnek, a szójelentés reprezentációi megjelenhetnek az agyban, még egy beszédre képtelen, nem főemlős faj esetében is.

etologus4-thumb.png
Fotó: ELTE Etológia Tanszék

„A beszédfeldolgozás során az emberi agy területei között létezik egy jól ismert munkamegosztás. A szavak jelentésének feldolgozása elsősorban a bal agyfélteke dolga, míg az intonáció értelmezése inkább a jobb féltekéhez köthető. Az emberi agy nemcsak arra képes, hogy elkülönítse, mit mondunk és hogyan, de integrálni is tudja a két típusú információt, amelyek együtt adják a beszéd értelmét. Eredményeink azt mutatják, hogy a kutyák is képesek minderre, ráadásul nagyon hasonló agyi mechanizmusokat használnak” – mondta a kutatást vezető Andics Attila, az ELTE Etológia Tanszékének és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportjának agykutatója.

Az ember legmegértőbb barátja

Néhány éve már írtunk a magyar kutatócsoportról, ugyanők keresték a választ arra, hogy miért tud az ember és a kutya ilyen hatékonyan együtt élni, hogyan tudnak ennyire közel kerülni egymáshoz. Már akkor megfigyelték, hogy a korábban gondoltnál jobban hasonlít az agyuk a miénkhez abban, ahogy a hangokat feldolgozzák, illetve ahogy az érzelmekre reagálnak. A mostani kutatás ennek a megkezdett munkának a folytatása.

„Tizenhárom családi kutyát tanítottunk meg arra, hogy teljesen mozdulatlanul feküdjenek egy fMRI készülékben. Az fMRI teszt egy olyan nem invazív, fájdalommentes eljárás, amelyben a kutatásba bevont kutyák nagy örömmel vesznek részt” – mondta Gácsi Márta etológus, aki a tanulmány társszerzője és a kutyákat együttműködésre bíró tréningmódszer kifejlesztője.

Megmértük a kutyák agyi aktivitását, miközben a kiképzőjük beszédét hallgatták” – magyarázta Gábor Anna, PhD hallgató, a kutatás másik társszerzője. „A kutyák dicsérő szavakat hallgattak dicsérő és semleges hangsúllyal, illetve számukra jelentés nélküli kötőszavakat, szintén dicsérő és semleges hangsúllyal. Azt vizsgáltuk, hogy melyik agyterületek különítik el a jelentéssel bíró szavakat a jelentés nélküliektől, illetve a dicsérő intonációt a nem dicsérőtől.”

IMG 2038-e1472527147613-960x460
Fotó: ELTE Etológia Tanszék

Mint kiderült, a kutyák is elsősorban a bal agyféltekéjüket használják a számukra értelmes szavak feldolgozására, míg a számukra értelmetlen szavak esetén nincs ilyen különbség. Ez a bal féltekei dominancia a gyengébb és erősebb agyi aktivitásoknál is megfigyelhető, és teljesen független az intonációtól. Az is kiderült, hogy a dicsérő és semleges hangsúly megkülönböztetéséért egy jobb agyféltekei terület a felelős. Ez ugyanaz a hallókérgi régió, amelyről a kutatócsoport már korábban kimutatta, hogy szerepe van nem nyelvi, érzelmi töltetet hordozó hangok értelmezésében. Ez azt is jelzi, hogy az intonáció feldolgozása nem beszédspecifikus.

Mi találtuk ki a szavakat, de a kutyák agya se kutya

Andics és munkatársai azt is megfigyelték, hogy a szóbeli dicséret aktiválta a kutyák jutalomközpontját. Ez az az agyterület, amely az embernél az örömszerző ingerekre – az evésre, a szexre, egy simogatásra, vagy akár a szép zenére is – reagál. „Ez azt mutatja, hogy a kutyák számára a kedves szóbeli dicséret is jutalmazó lehet. Érdekes módon azonban a jutalomközpont csak akkor volt aktív, ha a kutyák dicsérő jelentésű szavakat hallottak dicsérő intonációval, ha csak a szójelentés vagy csak az intonáció volt dicsérő, akkor nem. Vagyis

a kutyák nemcsak, hogy el tudják különíteni azt, amit mondunk, attól, ahogyan mondjuk, de arra is képesek, hogy a kettőt kombinálva társítsanak hozz jelentést

– mondta Andics Attila, hozzátéve, hogy ez is nagyon hasonló ahhoz, ahogy az emberi agy működik. A világelső kutatás eredményeit a kutatók személyesen is elmagyarázzák az alábbi angol nyelvű videón:

Ez a kutatás az első lépés afelé, hogy megértsük, hogyan értelmezik a kutyák az emberi beszédet, az eredmények pedig abban is segíthetnek, hogy a kutya és az ember közti kommunikáció és együttműködés még hatékonyabbá váljon.

A kutatás fontos tanulsággal szolgál az emberre vonatkozóan is, mert Andics szerint új megvilágításba helyezik a nyelvi evolúciót:

Lehet, hogy kizárólag az emberek használnak szavakat, de ez nem azért van, mert csak a mi agyunk képes feldolgozni őket, hanem mert a szó emberi találmány.

A projektnek külön weboldala is van, ahol követhetők a kutatás legújabb eredményei. Egy tavalyi interjúnkban Csányi Vilmossal, a kutyaetológia magyar úttörőjével is beszélgettünk a témáról. Csányi is arról beszélt akkor, hogy "a kutya körülbelül olyan állapotban van most, mint az ember volt, amikor még nem tudott beszélni. Már szeretne kommunikálni, már érdekli, hogy a másik mire gondol, és már szeretné jelezni, hogy ő mire gondol – de nincs meg erre az eszköze."