Gyöngyi
9 °C
9 °C

A kutyák jobban félnek a férfiaktól, mint a nőktől

2016.09.08. 15:03

Az ELTE etológusai világszerte óriási figyelmet kapnak az utóbbi időben a kutyák viselkedésével kapcsolatos úttörő kutatásaik miatt. Augusztus végén bejárta a világsajtót, hogy kimutatták: a kutyák értik, mit mondunk nekik, sőt azt is, hogy hogyan, és a kettő kombinálásával képesek jelentést társítani a szavainkhoz. Most az egyetem egy másik csoportja publikált újabb jelentős kutyás eredményeket.

A négyfős kutatócsapat (Pongrácz Péter, Bálint Anna, Faragó Tamás és Miklósi Ádám) bebizonyította, hogy a kutyák képesek manipulálni a hangjukat, amellyel a többi állatnak információt közvetítenek a testméretükről: minél nagyobb fenyegetést érzékelnek, annál nagyobbnak próbálnak tűnni. A rangos Animal Cognition szaklapban megjelent tanulmányukban azt is elsőként bizonyították be a magyar kutatók, hogy a kutyák tényleg jobban félnek a férfiaktól, mint a nőktől – írja az MTI.

Nem hallod, milyen nagy vagyok?

Bizonyára önök is tapasztalták már, hogy a kutya morogni kezd, ha fenyegető helyzetbe kerül. Ennek az az értelme, hogy a morgás olyan akusztikai komponenseket tartalmaz, amelyek rendkívül pontosan utalnak a kutya testméretére, márpedig a méret fontos tényező lehet egy esetleges összecsapásban. A morgás ezért általában megelőzi a komolyabb agressziót, sőt jó esetben a szemben álló fél már a morgás hallatán lemond a konfrontációról.

Bizonyos állatok ezért veszélyhelyzetben megpróbálják úgy alakítani a hangjukat, hogy manipulálni tudják a testméretükről adott információt. Ezt azonban a hangképző szervek anatómiai jellemzői korlátozzák, így nem könnyű ezzel játszani. Nincs is rá sok ismert példa az állatvilágból. Az egyik olyan faj, amely képes erre, a nálunk is gyakori gímszarvas. A bikák bőgés közben a gégefő lefelé mozdításával érik el, hogy a kiadott hang a valódinál termetesebb példányra utaljon. Az ELTE kutatói most a világon elsőként bizonyították, hogy

a kutyák is képesek nagyobbnak beállítani magukat a hangjuk manipulálásával.

A kísérletekben 96 változatos fajtájú és keverék kutya vett részt, rajtuk a kutatók a fenyegető megközelítés módszerét alkalmazták:

  • A kísérletvezető lassan, rászegezett tekintettel közelít a kutyához, amely a gazdája mellett van pórázra kötve. A kísérletvezető nagyjából két méternyire megy közel, közben pedig a felhangzó morgásokat, illetve a kutya más viselkedéselemeit is rögzítik.
  • Minden kutya két fenyegető személlyel találkozott pár napos különbséggel: vagy két (egy kis és egy nagy termetű) férfivel, vagy két nővel, vagy pedig egy férfivel és egy nővel. A háromféle felállással azt tesztelték, hogy egy fenyegetően közelítő ember neme és testmérete hogyan befolyásolja a kutyából kiváltott elhárító és figyelmeztető jelzéseket.

Félelmetes férfiak

A rögzített morgások elemzésével kiderült, hogy a kutya védekező reakciója nem a fenyegető személyek testméretétől, hanem inkább a közeledő ember nemétől függött. A morgó állat testméretétől árulkodó hangtani paraméterek – elsősorban a hang frekvenciája és formánseloszlása, vagyis öblössége, teltsége – férfi közeledésekor nagyobb kutyára utaltak, mint egy fenyegető nő láttán, azaz

egy férfi közeledésekor a kutyák inkább éltek a manipuláció lehetőségével.

Ezt befolyásolta az is, hogy az adott kutya milyen családban él. Inkább azok a kutyák reagáltak erőteljesebben a férfiakra, amelyeknek női vagy vegyesen férfi és női gazdája is van.