Hedvig
9 °C
24 °C

PISA-eredmények: a kilencvenes évek óta romlik a diákok tudása

2016.12.08. 17:34

December 6-án hozta nyilvánosságra az OECD a legfrissebb PISA-teszt, azaz a nagy nemzetközi kompetenciamérés eredményeit. A mutatóink rosszabbak, mint valaha: az eredmények szerint minden területen bőven az OECD-országok átlaga alatt vagyunk. Az mta.hu pedig megkérdezte ezzel kapcsolatban Csapó Benő egyetemi tanárt, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet és az MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport vezetőjét, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának tagját.

Csapó szerint az eddigi tendenciák alapján senki sem számított javulásra, azonban az eredmények, főleg a szövegértés ilyen mértékű romlása még őt is meglepte. Ráadásul ez az egész nem új keletű probléma, még az 1990-es évek elején kezdődött, és ma már ott tartunk, hogy a tanulók tudásával mennyiségi és minőségi probléma is van. Ennek pedig számos oka van:

  • a magyar iskola a társadalmi hátterük szerint szétválogatja a tanulókat,
  • hiányoznak a korszerű oktatás legelemibb feltételei,
  • leromlott infrastruktúra,
  • átláthatatlan szerkezeti háttér,
  • általános bizonytalanság.

Mindez odáig vezetett, hogy Magyarország már a közelebbi EU-országokhoz képest is le van maradva, Csehország és Lengyelország is bőven jobban teljesít nálunk. Ráadásul olyan sikertörténetek is vannak, mint például Észtország, ami Finnországot megelőzve Szingapúr és Japán mögött a harmadik a rangsorban. 

Csapó szerint pont a fentebbi példák mutatják, hogy megfelelő beavatkozásokkal hatékonyan lehet az eredményeken javítani és bármilyen szintről előbbre lehet lépni. Szerinte a változásokhoz szükség van a tanulási folyamatok mélyebb megértésére, amiből le lehetne vezetni, hogy mit mikor és hogyan tanítsanak az iskolában, és fel lehetne építeni a tudományosan megalapozott tanterveket, tananyagokat. Továbbá foglalkoznak tanulási stratégiákkal, a finn kutatók által bevezetett „a tanulás tanulása” koncepcióval és az önszabályozó tanulással is, amiket elsősorban a pedagógusok képzésén és továbbképzésén keresztül lehetne bevinni a közoktatásba.

Az MTA által készített teljes interjú ide kattintva olvasható el