Antal, Antónia
-7 °C
0 °C

Tudja, miért fulladunk meg?

14400614 476bed2ceff58708e451614aee982155 o
2017.01.10. 11:56
A rossz fajta lakossági fűtés a szmog fő oka, háromnegyed részben a szennyező háztartási tüzelés miatt ennyire pocsék a levegő minősége. Ehhez persze az időjárás is kell, ilyenkor mintha a Kárpát-medencére ráhúztak volna egy hatalmas nejlonzacskót. Ma már messze nem Budapest a legszennyezettebb, vidéken néhány helyen a pekingit is meghaladja a légszennyezettség. A Levegő Munkacsoport a szegényeken verné el a port?

Nem az ipari üzemek és az erőművek, de még csak nem is a helyzeten egyébként tényleg sokat rontó dízeljárművek felelősek elsősorban a szmogért és a magas légszennyezettségért, hanem a háztartások. A szilárd tüzeléssel van a legnagyobb baj, és mivel az olcsóbb a gáznál, a probléma nem fog hamar megszűnni.

Bezacskózva

Megfelelő időjárás nélkül persze akkor sem lenne ilyen szmog, ha hirtelen mindenki nedves fával és pozdorjával kezdene el fűteni. Szélcsendes idő, magas légnyomás, fagypont körüli hőmérséklet – ilyen körülmények között alakul ki a meteorológiában hőmérsékleti inverziónak nevezett jelenség, aminek a lényege, hogy a megszokottal szemben ilyenkor a magasabb légrétegek melegebbek, mint a földfelszín közeliek. Ez leginkább hajnalban és reggel szokott megtörténni, a hatása pedig, hogy a légkör alsó rétegében megszűnik a függőleges légmozgás. Az eredmény a ránk ülő köd és a kémény felett rekedő, felszállni nem képes füst – nem véletlen, hogy a szmog szó éppen e két tag (smoke és fog) összetétele.

A szennyezett levegő ilyenkor megül a városok és a völgyek fölött. Ez a „hideg légpárna” jelenség még erősebb a medencehatás miatt: bár nyáron nekünk jól jön, hogy a környező hegyek adnak némi szélvédettséget, télen ez határozott hátrány: az inverziós réteg olyan hermetikusan zárja az alsó légréteget, mintha egy hatalmas nejlonzacskót húztak volna a Kárpát-medencére.

Alapvetően kétféle szmogot különböztetnek meg, a „londoni” és a „Los Angeles-i” típust. Utóbbi a nyári szmog, az utóbbi évtizedekben Magyarországon is előfordul, de Európában például Athént teszi sokszor alig elviselhetővé. Ehhez erős UV-sugárzás is kell, úgyhogy télen nálunk értelemszerűen nem erről van szó, hanem a londoniról. Ez az 1952-es tragikus londoni szmog után kapta a nevét, arról, ami miatt akkor öt napon keresztül alig lehetett látni valamit, és pár nap alatt 5000-rel többen haltak meg, mint ugyanazon a héten normális években.

Ennek klasszikus formájában a probléma összetett: nagymértékű széntüzeléssel összefüggő magas szállópor-koncentráció és a kén-dioxid mint fő szennyezőanyag együttes jelenléte. A kén-dioxid-kibocsátás az ötvenes években a széntüzelésű erőművek miatt volt főleg magas, ez a probléma azóta jelentősen csökkent, bár nem múlt el: a rossz minőségű barnakőszén és a lignit használata miatt ma is jelen van.

Szmog azonban kén-dioxid nélkül is lehet. A nagyvárosokban most inkább egy másik szennyezőanyag van jelen ehelyett: a légutakat károsító, hosszú távon rákot okozó nitrogén-dioxid. Ez Európában évente 71 ezer ember halálát okozza, főleg a gáztüzelés és a közlekedés káros mellékterméke. A dízelüzemelésű járművek kibocsátása különösen problematikus; annyira, hogy abból, illetve a meghamisított tesztekből kialakult politikai botrány az EU-t is megrengette, sőt, néhány európai nagyváros 2025-től teljesen ki akarja tiltani útjairól a dízelautókat.

Megintem a lakosságot

Míg Budapesten valamivel nagyobb részét okozza a problémának a közlekedés, kistelepüléseken a szmog gyakorlatilag 100 százalékban a szilárd tüzelésből jön. És ma már ez a nagyobb probléma: a pestinél rendszeresen súlyosabb a szmoghelyzet vidéken, leginkább Kelet-Magyarországon és Baranyában. Ennek az a fő oka, hogy ott gyakoribb a nagyon szennyező fűtés, márpedig szmogszempontból ez a meghatározó.

A szmog fő alkotóeleme ugyanis a szállópor. Ez a 10 mikronnál kisebb finomszemcsés anyag, ami sehogy vagy csak nagyon nehezen ülepedik le, és képes bejutni a légutakba is. Minél kisebb szemcsékről van szó, annál inkább: 4 mikron alatt már a tüdőbe is, 2,5 μm alatt pedig már nem is nagyon ürül ki, ami állandó gyulladást okozhat a tüdő felszínén, mely a környező erekre is átterjedhet.

Bár az elmúlt évtizedekben csökkent a szállópor mennyisége, 2008 óta, a drágább gázárak miatt újra megemelkedett, növelve a fosszilis alapú téli szmog kockázatát. Az egészségi szempontból legkritikusabb PM2,5-nek ma a 74 százaléka származik lakossági tüzelésből, vagyis a szmog háromnegyed részben a háztartási fűtésre vezethető vissza.

A Levegő Munkacsoport emiatt kampányt hirdetett a legrosszabb fűtési technikákkal szemben. A szilárd tüzelők (ezeket az Európában egyik legszennyezettebb levegőjű Krakkóban teljesen betiltották), különösen a rossz minőségű lignit és a fával való fűtés légszennyező hatását is kiemelik, de főleg az illegális hulladékégetés ellen akarnának keményebb fellépést. Ez nemcsak a közterületi, szabadtéri égetést jelenti, hanem a háztartásit is: pozdorja, gumi, pet-palack, bálás ruha – tapasztalataik szerint sokan ezekkel fűtenek otthon, és ez a magas légszennyezettség egyik fő oka.

Szegényellenes kampány a jó levegőért?

Úgy gondolják, ez a szemléletformáláson és a jobb szociális támogatásokon kívül főleg szankciókkal szorítható vissza, úgyhogy a közelmúltban a Miniszterelnöki Hivatalhoz és a Földművelési Minisztériumhoz fordultak azzal a kéréssel, hogy egységes eljárásrendet dolgozzanak ki a jogalkalmazók felé.

„Megdöbbentő, hogy mi minden tűnik el a kályhákban, tűzhelyekben: műanyag hulladék, bálás ruha, cipőtalp, autógumi. Van olyan része az országnak, ahol a kommunális hulladék egyharmadát(!) szinte biztosan elégeti a lakosság. A levegőbe ömlő vegyi koktél többek között szív- és érrendszeri betegségeket, daganatos elváltozásokat, a magzatokban-gyermekekben fejlődési rendellenességet okozhat.”

Hogy ki mit dob rá a kályhára, nehezen bizonyítható, de ennél sokkal lényegibb kérdés, hogy a bírságokat ki tudná kifizetni, és hogy valóban ezzel lehet-e javítani a vidéki életminőségen, vagy a környezet védelme ezzel akaratlanul is a szegények elleni háborúvá válik. Jelenleg 75 000 és 300 000 forint közötti bírság szabható ki az otthoni illegális égetésért. Ez igen komoly összeg a falusi középrétegeknek is, a fűtést csak így megoldani képes családoknak pedig teljesen irreális. A szankciókkal az amúgy is legelesettebbeket fenyegetnék, miközben a kommunikációból úgy tűnhet, hogy a környezetvédők a szmogért és a légszennyezettségért a szegényeket okolják.

DROTI20130916023
Fotó: Rosta Tibor / MTI

A Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodáját vezető Lenkei Péter szerint egyáltalán nem ez a helyzet. Ő úgy gondolja, hogy az otthoni illegális hulladékégetés nagyobb részben a tudatlanságra vezethető vissza, csak kisebb részben áll mögötte a szegénység. „Az illegális szemétégetés oka döntő részben az ismerethiány és a felelőtlenség. A Levegő Munkacsoporthoz érkező panaszok szerint a jogellenes égetések mintegy kétharmada ezekből fakad, míg a szegénység csak kisebb szerepet játszik a problémában. Ugyanakkor a szegénység sem lehet elfogadható indok a Btk.-ba ütköző cselekmények elkövetésére” – írják.

Azt, hogy több a nemtörődömségből fakadó szemétégetés, mint a puszta túlélést célzó, a Levegő Munkacsoport onnan gondolja, hogy erről egy nem reprezentatív online kérdőívben megkérdezték az internethasználókat, akik így vélekedtek. Ez tehát nem az érintettek tényleges motivációjának elemzéséről szól, csak arról, hogy a középosztály milyennek képzeli a szegényeket: mint látható, leginkább felelőtlennek, nem pedig valóban rászorulónak – ahogy „feljebb” általában is szívesen fantáziálnak az erkölcstelen, „érdemtelen szegényekről”.

A Greenpeace-szel együtt a minisztériumnak küldött javaslatcsomag a keményebb hatósági fellépés és szankcionálás mellett teljesen betiltatná a háztartási lignittel való háztartási tüzelést, ami most legális, valamint a nedves fa árusítását is. A szegények érdekében ugyanakkor a szociális tüzelő állami támogatásának legalább háromszorosára emelését kérik a kormánytól. Legjobb lenne persze a környezetbarát fűtési rendszerek és az energiatakarékos szigetelés terjedése – ez azonban a napról napra élő szegény családoknál teljesen irreális elvárásnak tűnhet. A Levegő  Munkacsoportnak erről más a véleménye: szerintük erre kellett volna fordítani az EU támogatások jelentős részét, az átépítések ráadásul, mivel nem kell hozzájuk magasan kvalifikált szaktudás, munkát is teremtenének a leginkább rászorulók számára – mondják. 

A légszennyezés emberi és gazdasági kárai olyan méretűek (évente 11-15 ezer ember idő előtti halála, kb. 150 000 évnyi életvesztés, 11 000 milliárd forint kár), hogy minden más társadalmi problémánál nagyobb, nem tűr halasztást

– fogalmazott Lenkei Péter.

Mi mit tehetünk a jobb levegőért?

Ezt tehetjük egyénileg is a Levegő Munkacsoport javaslatai szerint:

  • Ha már a sokkal szennyezőbb fával fűtünk, valóban száraz, optimálisan 15 százalékos nedvességtartalmú fát használjunk – ehhez a kint, szellős helyen, lefedve több éve tárolt szárazfa az ideális.
  • Megfelelő tüzeléstechnika, levegőhöz juttatva a tüzelőanyagot.
  • Jobb tüzelőberendezés: egy rossz minőségű olcsó kályha és a modern biotüzelés között tízszeres különbségek vannak szennyezésben.
  • Falakon legalább 15 cm-es, födémen 30-35 cm-es szigetelés: „Ha ezt az egész országban meg tudnánk csinálni, akkor felére lehetne csökkenteni a fűtési eredetű légszennyezést.”
  • Figyeljünk oda, hogy a kályhából ne jusson vissza füst a lakásba; az horrorisztikus belső légszennyezést okoz.
  • A gyertya is számít: egy gyertya olyan légszennyezettséget okoz, mint ami Pesten a Rákóczi út közepén van komoly forgalomban.

És ha már szmog van?

  • Ha nagyon szmogos a levegő, tartsuk zárva a nyílászárókat, csak ritkán és röviden szellőztessünk: A lakásokban általában harmada a szállópor mennyisége, mint a szabad levegőn.
  • Ilyenkor igyunk sokkal több folyadékot, mint máskor, ezzel is megelőzve az ilyenkor jelentkező véralvadási problémákat.
  • Sportolni, a szabadban mozogni azonban ilyenkor is lehet, sőt érdemes is: a mozgásnak még átlagosan súlyos szmoghelyzetben is több az egészségügyi haszna, mint amennyit árt a légszennyezettség.

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!

Európai körutazások

Izlandi csillagtúra, Skócia felfedezése, a csodás Szicília, és a bajor kastélyok világa.