György
2 °C
15 °C

Lassan bezöldül az Északi-sark

2017.03.30. 16:13

Hat évvel ezelőtt, 2011-ben figyeltek fel kutatók arra, hogy az Északi-sark jege alatt a lehetségesnek gondoltnál jóval nagyobb mértékben szaporodtak el a különféle fitoplanktonok. Mivel azt gondolták, hogy az ott uralkodó sötétségben nincsenek meg a megfelelő körülmények a fotoszintézishez, és mégis vígan éltek és szaporodtak az algák és egyéb rokon mikroorganizmusok, elkezdték az okokat keresni, írja a Phys.org egy friss tanulmányt ismertetve.

A Harvard, az Oxford és a Readingi Egyetem kutatói matematikai modelleket használva arra jutottak, hogy a jégréteg vékonyodása okozhatja a sarkköri táplálékláncra is hatással lévő jelenséget.

Elvileg a sarki jég alatti sötétségben a fitoplanktonok nem képesek szaporodni, mivel a megfelelő vastagságú fagyott víz teljesen visszatükrözi a napfényt, ami nem képes elérni a jég alatti vízrétegeket. Az utóbbi évtizedekben azonban az Északi-sark jege sötétebb és vékonyabb is lett, az emelkedő átlag hőmérsékletek következtében (a több árnyalatnyi sötétedést a jégtakaró felszínén összegyűlő olvadt víz okozza).

Fotó: Christopher Horvat / Harvard University

Mindebből az adódik, hogy az egyre vékonyodó sarki jég egyre több napfényt nyel el és enged át. “A legnagyobb kérdés az volt, hogy mennyi napfény jut át a jégen, a csökkenő vastagság és a növekvő olvadt vizes pocsolyák függvényében” - magyarázta Christopher Horvat, a Harvard végzős alkalmazott matematikusa, a tanulmány egyik szerzője. “Azt találtuk, hogy most olyan helyeken is elszaporodtak a fitoplanktonok, ahol korábban nem volt számukra alkalmas a környezet.”

A matematikai modellezés konklúziója az lett, hogy míg az olvadt vizes területek is kedveznek az algásodásnak, a legmeghatározóbb tényező a jég vastagsága. Húsz évvel ezelőtt az Északi-sark jegének legfeljebb 4 százaléka volt olyan vékony, hogy alatta nagy kolóniákban beindulhatott az algásodás. Manapság a nyári hónapokban csaknem 30 százalékra tehető ez az arány.

Fotó: Christopher Horvat / Harvard University

“A jégvastagság csökkenése drámaian megváltoztatta a térség ökológiáját az elmúlt évtizedekben” - hangsúlyozta Horvat, hozzátéve, hogy ezzel a kutatók látásmódja is hirtelen megváltozott a földi ökoszisztéma működését illetően. “Az északi-sarki tápláléklánc alapja most az év más időszakában és más területeken is képes nőni, olyan helyeken, amik oxigént fogyasztó állatok számára nem elérhető”.