Valéria
12 °C
19 °C

Mit adott nekünk a legális fű?

GettyImages-601727018 master
2017.04.20. 19:36
Mi történt, mióta az Egyesült Államok egyes államaiban legalizálták a marihuánát? Javult a közbiztonság, nőttek az adóbevételek, csökkent a bűnüldözésre fordított költség, biztonságosabbak lettek az autópályák. Hiába, hogy a fű károsítja a környezetet és a szervezetet egyaránt, az első évek mérlege inkább pozitív.

Az Egyesült Államokban a szövetségi törvények (federal law) értelmében a marihuána tartása, termelése és fogyasztása illegális, de az állami törvényhozás (state law) ez alól felmentést adhat. Így lehetséges, hogy a tagállamok dekriminalizálhatják, vagy éppen legalizálhatják a marihuánát. Van, ahol már egy füves cigi miatt is letartóztathatnak, máshol akár saját üzletet is nyithatunk, ahol a kutya nem ellenőrzi, hogy mi van a fűben, amit nagy tételben árusítunk.

A Drug Policy Alliance jelentése szerint a marihuána legalizálása nem járt komolyabb népegészségügyi következményekkel az érintett államokban. A legalizációt támogató szervezetek is egyetértenek abban, hogy még korai lenne hosszú távú hatásokról beszélni, de a DPA beszámolója alapján nincs komolyabb ok az aggodalomra.

Nézzük, mi változott, mióta legalizálták a marihuánát.

Nőttek az adóbevételek.

A legalizációt engedélyező tagállamoknak továbbra sem a fű lesz a fő bevételi forrása, de a kis pénz is pénz. Már ha kis pénznek lehet nevezni 350 millió dollárt. Ennyi adóbevétel gyűlt be két tagállamban a marihuánaeladásokból a legalizálás utáni évben: 129 millió Coloradóban, 220 millió Washingtonban. Ezek az összegek a teljes állami költségvetés 1 százalékát sem teszik ki, de nyilván tudnak mit kezdeni a pénzzel.

Az igazságszolgáltatás spórolt egy csomó pénzt.

A marihuána termesztésével, birtoklásával és forgalmazásával kapcsolatos letartóztatások száma minden államban visszaesett, mióta a felnőttek szabadon vásárolhatnak marihuánát. A bűnügyi eljárások számának csökkenése több millió dollár megtakarítást jelent az igazságszolgáltatásnak, és így nem kell bűnözőként kezelni több ezer fogyasztót.

A marihuánával való visszaélés és az ebből következő letartóztatások száma 2012 és 2014 között a felére csökkent Colorado államban. Washingtonban még ennél is látványosabb a változás: 2012 és 2013 között 98 százalékos volt a visszaesés. Hasonló jelenség figyelhető meg Alaszkában, Oregonban és az amerikai fővárosban is a legalizáció óta.

GettyImages-556638223 master

Az ACLU és a Human Rights Watch emberjogi szervezet felmérése szerint az amerikai rendőrség évente több embert tartóztatott le marihuána birtoklásáért, mint az összes többi bűncselekmény miatt összesen. Mióta nem szankcionálják a marihuánával kapcsolatos piti bűncselekményeket, mint a fű birtoklása, az államok több százmillió dollárt takarítanak meg. Csak Washingtonban 200 millió dollárt költöttek marihuánával kapcsolatos bűncselekményekre 2000 és 2010 között.

Kevesebb lett a bűncselekmény.

Azokban az államokban, ahol legalizálták a marihuánát, visszaesett a bűncselekmények száma. Bár a tendencia jól látható, az ok-okozati összefüggést nehéz lenne bizonyítani. Mindenesetre a Colby College kutatói szerint a marihuána legalizálása után

12-ről 4 százalékra csökkent a lopások és betörések aránya.

A bűncselekmények száma az egész Egyesült Államokban csökkenő tendenciát mutat, de azokban az államokban, ahol legalizálták a füvet, a visszaesés aránya átlagosan 5 százalékkal magasabb. Robert G. Morris, a Texasi Egyetem kutatójának sokat idézett tanulmánya szerint a marihuánalegalizáció óta több bűncselekménytípus gyakorisága is csökkent.

A legalizálás előtt sokan attól tartottak, hogy ha az alkohol után még egy veszélyes szer kerül az utcára (pontosabban a boltokba), annak nyoma lesz a bűnügyi statisztikákban is. Van is, de ennek inkább örülni kell: a legalizáció után a rablások és gyilkosságok száma csökkent.

GettyImages-459064524 master
Amy Rising az amerikai légierő veteránja egyike volt azoknak a katonáknak, akik leszerelésük után a legalizálás ügyén kezdtek dolgozni a katonák körében gyakori poszttraumatikus stressz kezelésére.
Amy Rising az amerikai légierő veteránja egyike volt azoknak a katonáknak, akik leszerelésük után a legalizálás ügyén kezdtek dolgozni a katonák körében gyakori poszttraumatikus stressz kezelésére.
Fotó: The Washington Post / Getty Images Hungary

Az alkoholfogyasztás és az erőszakos bűncselekmények száma között kimutatható összefüggés volt, de a marihuána elterjedése mintha megfordította volna ezt a tendenciát. Morris és munkatársai a PLoS One-ban publikált 2014-es tanulmányban azt írták, hogy

az alkohol marihuánára cserélése némileg csökkentheti az erőszakos bűncselekmények számát.

Ha az öngyilkosságot is erőszakos bűncselekménynek számítjuk, itt is örvendetes tendencia figyelhető meg. Az American Journal of Public Health 2014-es tanulmánya szerint a marihuánalegalizálás hatására csökkent az öngyilkosságok száma – a 20 és 39 év közötti férfiak körében például 10,8 százalékkal. Ez összefüggésben lehet a legalizáció hatására csökkenő alkoholfogyasztással is.

A fű helyettesítheti a fájdalomcsillapítót...

A marihuánával kapcsolatban az egyik leggyakrabban visszatérő kritika, hogy a szer fogyasztói óhatatlanul rászoknak más, keményebb drogokra is (kapudrog-elmélet). Noha van olyan tendencia, ami ezt alátámasztja, ez még nem jelent ok-okozati összefüggést is. Ahogy arra sincs egyértelmű bizonyíték, hogy

a kannabisz legalizálása miatt esett-e vissza az ópium alapú fájdalomcsillapítók iránti kereslet.

A JAMA Internal Medicine tanulmánya szerint az orvosi kannabisz elterjedése után jelentősen visszaesett az ópium alapú gyógyszerek túladagolása. A páciensek látszólag helyettesítő szerként fogyasztják a marihuánát, ami kevésbé addiktív és veszélyes, mint az ópiátok. A Columbia Egyetem 2016-os tanulmánya szerint visszaesett a nyugtató hatása alatt elkövetett közlekedési balesetek száma is.

… és talán az alkoholt is.

Katarina Guttmannova, a Washingtoni Egyetem és munkatársai 15 tanulmányt vizsgáltak át az alkohol- és marihuánafogyasztás összefüggéseiről. Az elemzésük vegyes eredményt hozott. A fogyasztási mutatókból az is kiolvasható, hogy aki marihuánát fogyaszt, az kevesebbet iszik, de az is, hogy aki iszik, az könnyebben kedvet kap egy kis fűhöz.

Orvosi marihuánát kínáló üzletek utcafrontjai Denverből
Orvosi marihuánát kínáló üzletek utcafrontjai Denverből
Fotó: Education Images / Getty Images Hungary

A legalizáció után azonban mind a marihuána piaci ára, mind az alkoholfogyasztás csökkent; ez arra utal, hogy sokan mégis szeszhelyettesítő eszközként használják a marihuánát. Hogy kinek melyik a szimpatikusabb, az egyéni kérdés, de az biztos, hogy az alkoholbetegségek kezelése jóval drágább, így a változás – ha csak a társadalmi költségeket nézzük – mindenképpen pozitív.

Nem terelte a fiatalokat a gengszterek felé.

A kapudrog-elmélet híveinek érve szerint ha valaki rászokik a marihuánára, és idővel keményebb szerekhez fog nyúlni, azokat már csak a feketepiacon tudja beszerezni, így óhatatlanul a bűnözés felé sodródik. Az illegális szerek viszont sokkal többe kerülnek, így kénytelen lesz a függősége miatti költségnövekedést bűnöző életmóddal finanszírozni.

A legalizációt pártolók érvei szerint ez a lépés épp a drogokra rátelepedett maffiát szorítaná ki a piacról. Ha a vásárlók törvényesen juthatnának kannabiszhoz, nem kéne bűnözőkkel érintkezniük. Ennek a végső konklúzióját Nick Davies sokat idézett cikke – Make Heroin Legal – összegezte: ha a kábítószer-fogyasztók legálisan juthatnának hozzá bármilyen szerhez, az gyakorlatilag megszüntetné a drogmaffiát.

A korábbi félelem, miszerint a marihuánaelosztók a bűnözők célpontjává válhatnak, szintén nem igazolódott be. A boltokra támadó fegyveres fosztogatók rémképe nagyon is valósnak tűnik, ha eszünkbe jutnak a magyarországi dohányboltok elleni támadások. (Súlyosbító körülmény, hogy az Egyesült Államokban könnyű lőfegyverhez jutni.) De szerencsére ez a félelem is alaptalannak bizonyult. A marihuánaelosztók jól megvilágított, kamerákkal felszerelt üzletek, megerősített biztonsági rendszerrel; ilyen környékre nem szívesen járnak a bűnözők.

Nem lett veszélyesebb az autózás.

Coloradóban és Washingtonban jottányit sem változott a közlekedési balesetek halálozási aránya, miután legalizálták a füvet. Ami azt illeti, a balesetek száma még csökkent is az egy évtizeddel korábbi értékekhez képest, és még mindig az országos átlag alatt van. A Cato Institute 2015 és 2016 között végzett kutatása ugyanezt az eredményt mutatta.

A legalizáció ellenzői ugyanakkor rámutatnak, hogy bár a halálos balesetek száma nem nőtt, a balesetet szenvedő sofőrök vérvizsgálata többször hoz pozitív eredményt a marihuánateszteken. És ez főleg azokra az államokra érvényes, ahol legalizálták a füvet, vagyis Coloradóban és Washingtonban.

Hogy van-e egyértelmű összefüggés, azt azért nehéz eldönteni, mert a marihuána jóval tovább kimutatható a szervezetből, mint az alkohol. Az esti ivászatot másnap délben már nem fogja kimutatni a szonda, de egy kiadós betépésnek hetekig nyomai maradnak. Lehet, hogy egy karambolozó sofőr napokkal azelőtt szívott füvet, hogy azt kimutatták a véréből.

Az autópálya-biztonsági szervezetek sem tudták egyértelműen megállapítani, hogy a legalizálás veszélyeztetné a közutak biztonságát.

Nehéz kimutatni az összefüggést az adott személy vérében található THC [a marihuána pszichoaktív hatóanyaga] mennyisége, illetve aközött, hogy ez mennyire hat károsan a teljesítményére.

olvasható a National Highway Transit Safety Administration jelentésében.

Korábbi vizsgálatok szerint a betépett sofőröknél duplájára nőhet az ütközés kockázata. Az alkohollal végzett teszteken – 0,08 ezrelékes véralkoholszinttel – ugyanez a kockázat 4-27-szeres is lehet. A THC is befolyásolja a vezetői képességeket, de a fogyasztók úgy próbálják kivédeni, hogy óvatosabban, lassabban vezetnek. Az alkoholfogyasztó sofőrök viszont gyorsabban és merészebben hajtanak.

Duplájára nőtt a sürgősségi esetek száma.

A legalizáció után több fiatalkorú került a sürgősségi osztályra marihuánafogyasztás miatt, mint előtte. A változás viszont nem jelentős. 2013-ban 25 ilyen esetet jegyeztek föl, 2015-ben 47-et. Bár ez is sok, érdemes megjegyezni, hogy ez a statisztika az ötmilliós Coloradóra vonatkozik, és a túladagolásból fakadó rosszullét egyik esetben sem járt sem halálesettel, sem maradandó károsodással. A felnőttek közül szintén megjárták néhányan a sürgősségit. A feljegyzések szerint ezek az esetek zömmel a turistákat érintették, akik az államba látogattak, és nem voltak hozzászokva a marihuánához.

A tinédzserek nem szívnak többet.

Az Egyesült Államokban hivatalosan csak 21 év felettiek vásárolhatnak marihuánát. De aki látott már dohánybolt előtt várakozó tinédzsereket, akik a betérőkkel vetetik meg maguknak a cigijüket, sejtheti, hogy ez a korlátozás mennyit ér. Az amerikai fiatalok körében bevett gyakorlat, hogy hamis személyivel vesznek maguknak alkoholt, szóval ne legyenek kétségeink: ha be akarnak tépni, be fognak tépni.

A statisztika azt mutatja, hogy a legalizáció után a 15-17 éves korosztályban megfigyelhető volt egy enyhe kiugrás; a szakértők ezt annak tulajdonítják, hogy az újdonságokra és a veszélyes-izgalmas dologkra fogékony fiatalok nem tudtak ellenállni a kísértésnek. (Más korosztályokban változatlan maradt a fogyasztási arány.) A legalizációt ellenzők szívesen hivatkoznak rá, hogy Coloradóban a legmagasabb a füvet kipróbáló tinédzserek aránya – a legalizációt pártolók viszont rámutatnak, hogy ez már a legalizálás előtt is így volt.

A DPA jelentése szerint a legalizálásnak szinte semmilyen negatív hatása nem volt a fiatalkorúak marihuánafogyasztására. Szerencsére. Ha ugyanis valaki tinédzserkorában próbálja ki a füvet, annál nagyobb eséllyel jelentkeznek fizikai és mentális problémák, és nagyobb eséllyel szokik rá.

A rasszizmus változatlan maradt.

A DPA jelentéséből előkerül egy szomorú statisztikai állandó is, ami a faji előítéletekre mutat rá. Több tanulmány egybehangzó eredményei szerint az amerikai feketéket és latinókat még mindig nagyobb eséllyel tartóztatják le marihuánával való visszaélés miatt, mint a fehéreket. És még arra sem lehet hivatkozni, hogy ők többet szívnak, mert hát nem: a marihuánafogyasztók aránya minden etnikai csoportban nagyjából ugyanakkora.

Wesley Austin, a Louisianai Egyetem és Rand W. Ressler, a Georgiai Egyetem kutatói egy 2016-os tanulmányban a marihuánával való visszaélések és letartóztatások arányát vizsgálták. A tanulmány konklúziója szerint

négyszer nagyobb eséllyel tartóztatnak le valakit, ha fekete és szegény,

mintha csak fekete vagy csak szegény, illetve simán csak szegény lenne. De ez nem a marihuána hibája, hanem a faji előítéleteké. Frank R. Baumgartner, az Észak-Karolinai Egyetem munkatársa és kollégái egy tanulmányban kimutatták, hogy az észak-karolinai drograzziák során a feketéket jóval nagyobb eséllyel motozzák meg, de kisebb eséllyel találnak náluk kábítószert.

A fűtermesztés károsítja a környezetet.

Kár lenne elhallgatni, hogy a fűtermesztésnek óriási az ökológiai lábnyoma. A marihuána termeléséhez ugyanis rengeteg vízre van szükség. Egy marihuánacserje naponta akár 23 liter vizet is felszív – egy szőlőtőke ezzel szemben 13-mal is beéri. A száraz évszakokban a vízhiányos területeken ez komoly problémát jelenthet, főleg a felgyorsuló klímaváltozás idején. Kalifornia például már most is súlyos vízhiánnyal küszködik.

Kristi Kelly vállalkozása egy üres Denveri ipartelep raktárában.
Kristi Kelly vállalkozása egy üres Denveri ipartelep raktárában.
Fotó: The Washington Post / Getty Images Hungary

De a marihuánának nemcsak víz kell, hanem áram is. A legjobb minőséget beltéri termesztéssel lehet elérni, ehhez viszont elektromosságra van szükség: árammal működnek a páraelszívók, az öntözők, a légkondicionálók és a fényforrások is irtózatos mennyiségű áramot szívnak fel. Egy 2012-es tanulmány szerint a kaliforniai áram 3 százaléka beltérben nevelt marihuánacserjék növelésére megy el. Országos szintre vetítve ez azt jelenti, hogy

az Egyesült Államok áramforrásainak 1 százalékát fűtermelésre fordítják,

ami megfelel 17 millió tonna légkörbe bocsátott szén-dioxidnak. 

Ön szerint legalizálni kéne a marihuánát?

  • 4897
    Igen.
  • 922
    Nem.