Jácint
15 °C
31 °C

Nyelvész kapta a Bolyai-díjat

2017.04.23. 17:47

Vasárnap késő délután az MTA dísztermében, az öt órakor kezdődő díjátadó gálán kihirdették az idei Bolyai-díjas nevét. Ezúttal É. Kiss Katalin nyelvész örülhetett a legrangosabb magyar tudományos díjnak, amit kétévente ítél oda egy-egy kiemelkedő kutatónak a Bolyai-alapítvány bizottsága. A gálán Áder János köztársasági elnök is részt vett, ő adta át a díjat.

A mostani volt a kilencedik alkalom, hogy odaítélték a rangos elismerést, és első alkalommal kapta nő. „Nagyszerű érzés azt látni, hogy a Bolyai-díjjal sikerült az elérnünk, hogy valóban rangot és elismerést adjunk a tudományos élet szereplőinek és párbeszédet kezdeményezzünk arról, hogy hogyan járul hozzá a tudomány az ország gazdasági és társadalmi fejlődéséhez. Biztos vagyok abban, hogy a korábbi díjazottakhoz hasonlóan Katalin is a tudomány egyfajta nagyköveteként jut el a jövőben az emberekhez” – mondta a díjat kommentálva dr. Szabó Gábor, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Szegedi Tudományegyetem rektora.

A generatív nyelvészet kutatója

É. Kiss Katalin 2013 óta a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a generatív nyelvelméletek és a magyar nyelvészet neves kutatója. Debrecenben született 1949-ben, édesapja, É. Kiss Sándor szintén nyelvész volt.

É. Kiss Katalin a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett középiskolai tanári diplomát, itt is doktorált, és itt kezdett el dolgozni a nyelvészeti tanszéken. 1979-től már az ELTE BTK-n volt adjunktus, három évvel később docens, majd 1986-ban az MTA Nyelvtudományi Intézet Elméleti és Kísérletes Nyelvészti Osztályán lett tudományos főmunkatárs. 1991 óta a nyelvtudomány doktora. 2007-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az Elméleti Nyelvészeti Tanszék vezetője lett és az egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájának vezetését is elvállalta. Emellett az MTA Nyelvtudományi Intézetének kutatóprofesszora. Korábban több külföldi egyetemen is nyert kutatói ösztöndíjakat egyebek közt 1984-85-ben az MIT-n és 1992-93-ban a Stanfordon. 2011-ben Széchenyi-díjjal, 2015-ben Prima díjjal ismerték el munkásságát.

Kutatási területei a generatív nyelvelméletek, valamint a magyar és az általános nyelvészet. "A generatív nyelvészet arra a feltételezésre épül, hogy a különféle emberi nyelvek ugyanannak a mentális struktúrának – meghatározott paraméterek mentén eltérő – megnyilvánulásai. Így egy adott nyelv adott jelenségéről mindig olyan elemzést kell adni, mely más nyelvek hasonló jelenségeit is magyarázza, az eltéréseket is indokolja" – mondta szakterületéről 2007-ben, amikor az MTA levelező tagja lett. A Bolyai-díj kapcsán mi is készítettünk vele interjút, itt olvashatja.

Üzletemberek a tudományért

A kétévente átadott Bolyai János Alkotói Díj az első jelentős magánkezdeményezésű tudományos elismerés Magyarországon 1945 óta, az ehhez kapcsolódó alapítványt 1998 májusában magánvagyonukból hozták létre magyar üzletemberek: Karsai Béla, Lantos Csaba, Várkonyi Attila és a díj kezdeményezője, Somody Imre. 2001-ben Alexander Brody író-reklámszakemberrel egészült ki az alapítók köre, 2009-ben pedig védnökként csatlakozott a kezdeményezéshez két magyar származású tudós, Oláh György Nobel-díjas kémikus és John Lukacs történész. A díjjal eleinte ötvenezer adómentes euró járt, az összeget 2009-ben százezerre emelték. 2017-ben a kezdeményezés mellé állt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal is.

Az alapító okirat szerint a Bolyai-díjat olyan magyar állampolgárságú, illetve magyar származású tudós kapja, aki nemzetközi mércével is kimagasló eredményt ért el a kutatás, fejlesztés, a tudományos utánpótlás nevelése, illetve ezek eredményeinek a társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén. A díjazottról egy független, az adott alkalomra felkért 15 tagú bizottság dönt, amelynek elnöke a mindenkori köztársasági elnök, többi tagja pedig a magyar tudomány és értelmiség kiemelkedő egyéniségei, köztük korábbi Bolyai-díjasok.

A Bolyai-díjat első alkalommal Freund Tamás kapta 2000-ben. 2002-ben Roska Tamás elektronikai mérnök-kutatót díjazták, két évvel később Bor Zsolt lézerfizikust. 2007-ben Lovász László matematikus kapta az elismerést, 2009-ben Ritoók Zsigmond ókorkutató, klasszika-filológia professzor (É. Kiss Katalinig ő volt az egyetlen, aki a társadalomtudományokat képviselte), 2011-ben Perczel András biokémikus, 2013-ban pedig Nusser Zoltán agykutató nyert. Legutóbb, 2015-ben Pál Csaba biológust díjazták az antibiotikum-rezisztens baktériumokra irányuló kutatásaiért.