Ilona
16 °C
33 °C

Milyen lesz a világ öt év múlva?

3333
2017.04.25. 07:06
A muszlimok elözönlik Európát, az EU valószínűleg szétesik, könnyen újra az orosz érdekszférában találhatjuk magunkat, de mindegy, hiszen 2022-ig úgyis jön a világgazdasági válság és a környezeti apokalipszis. Közvélemény-kutatásunkban arra kérdeztünk rá, hogy milyen lesz a világ öt év múlva, mi a bajok forrása, és megmenthet-e minket egy jó erős vezető. Válságtudat és a Nyugat alkonya: kis magyar politikai pszichológia 2017-ben.

Számos dologtól kell félteni Magyarországot, ott vannak a terroristák, a korrupt politikusok, a migránsok és az oligarchák, hogy a globális háttérhatalomról ne is beszéljünk, és bár a többség szerint még mindig a Nyugat a kisebbik rossz, a fiatalok közül egyre többen inkább már a Kelet felé fordulnának. Mennyire rezonál a közvélemény a nyugati civilizáció válságáról, a mindent beborító krízisről szóló politikai szövegekre? Ezt vizsgáltuk a Závecz Researchcsel közös kutatásunkban. A sorozat első és második része közös rettegéseinkről és a Kelet–Nyugat derbi aktuális állásáról itt és itt olvasható.

A világ, de különösen a nyugati civilizáció komoly válságtüneteket mutat, és ha nem történik jelentős fordulat, saját pusztulásába rohan – ez az egyik olyan alapállás, közérzet, evidenciaszámba vett politikai közhely, ami manapság meghatározza a nyilvánosságot és az ideológiai kínálatot. Attól függetlenül, hogy ebben mennyi az igazság (ezt most nem vizsgáljuk, mert egy ilyen világállapotra vonatkozó általános kijelentés erre egyrészt nem is alkalmas, másrészt meg főleg nem közvélemény-kutatásokkal), érdemes megnézni, kik és hányan tudnak azonosulni egy ilyen nézetrendszerrel. Feltehetően sokan: az amerikai elnököt Donald Trumpnak hívják, és az amerikai elnökválasztás jelentős részben ugyanúgy a krízis szajkózásából és a régi jó világ visszatérésének ígéretéről szólt, mint az európai populisták fő üzenetei, nem beszélve Orbán Viktor miniszterelnök úrról.

Bár a „régen minden jobb volt” örök kedvenc, a civilizációs armageddonnak manapság erős trendje van; kora reggel már fullba megy a rádióban a Nyugat alkonya – és közben ki merne olyat állítani, hogy az egész úgy hülyeség, ahogy van, hát ez minden világok legjobbika?

Össznemzeti Nostradamus

Milyen lesz a világ és Európa öt év múlva? – ezt firtattuk közvélemény-kutatásunkban, arra kérve a válaszolókat, hogy becsüljék meg nyolc lehetséges, általunk felvázolt történés bekövetkeztének valószínűségét. Nem olyan nagy időről van szó, a kisfiam például még akkor is általános iskolás lesz, pedig már három éve néz ki az ablakon az osztályteremből. A következő Orbán-kormány is csak abban az évben fog leszerelni – ehhez képest talán meglepő, hogy milyen sokan számolnak durva történésekkel viszonylag rövid távon.

A nyolc krízisforgatókönyv közül az emberek még azt találták a legesélytelenebbnek, hogy ebben az időszakban komoly háború lesz Európában – ezt a válaszolók 31 százaléka gondolja valószínűnek vagy nagyon valószínűnek. Kérdés, hogy ez mihez képest sok vagy kevés. Ahhoz képest biztos az utóbbi, hogy eközben ötből négyen gondolják azt, hogy „világszerte egyre több lesz az olyan erőszakos konfliktus, amelyek az életet egyre bizonytalanabbá teszik” – 81 százalék szerint így lesz ez valószínűleg a következő öt évben. A véresebb valósághoz hasonlóan sokan számítanak ökológiai katasztrófára: az emberek háromnegyede gondolja úgy, hogy visszafordíthatatlan környezetkárosodás következik be a világban 2022-ig. Szintén többségben vannak azok, akik szerint öt éven belül súlyos pénzügyi-világgazdasági válság következik be.

A világ emberi konfliktusok, környezetpusztítás és gazdasági válság miatt is súlyos helyzetben van tehát a többség szerint. Ennél valamivel kevésbé pesszimistán ítélik meg Európa jövőjét – de valójában itt is súlyos aggodalmak jelennek meg a válaszokban. Íme, Európa jövője a magyar emberek szerint:

Mint látható, a legtöbben attól tartanak, hogy „a muszlimok elözönlik Európát”. A migrációs válsággal kapcsolatos félelem akkora, hogy a válaszolók közel kétharmada szerint ez fog történni a kontinenssel öt éven belül. Nem biztos azonban, hogy ezzel még az Európai Uniónak kell szembenéznie; 48 százalék szerint ugyanis az EU öt éven belül szétesik. Ebben elég megosztott a magyar közvélemény, az emberek fele szerint ez inkább nem fog bekövetkezni 2022-ig, de csak 11 százalék véli úgy, hogy ez a forgatókönyv kizárható.

Mi jön az EU után?

Részemről passz, de figyelemre méltó, hogy milyen sokan számolnak újbóli szovjetizálódással és diktatórikus iránnyal. 44 százalék valószínűsíti, hogy öt éven belül Közép-Európa újra orosz érdekszférába kerül, és gyakorlatilag ugyanennyien vannak azok, akik szerint 2022-ig a liberális demokráciák helyett tekintélyelvű rendszerek kerülnek hatalomra Európában.

Akkor utánunk a vízözön? „A nyugati civilizáció súlyos válságban van” állítással az emberek 46 százaléka ért egyet, nem sokkal kevesebben, mint akik bíznak benne, hogy „a nyugati civilizáció képes megbirkózni a mai világ problémáival” (54 százalék).

Hasonló módon, a válaszolókat ellentétpárok közötti választásra kérve vizsgáltuk, hogy mekkora az egyetértés a mai populizmus világértelmezésének két pillérével, azzal, hogy a válság oka a liberális világrend, illetve az „elitek árulása”. Az eredmények szerint a liberalizmus igen jó bűnbak: 52 százalék bólint arra a véleményre, hogy  „a túlzott liberalizmus válságba sodorta Európát” – többen, mint akik szerint  „a liberális szabadságjogok garantálják Európa jövőjét”.

Jóval kevesebben értenek egyet azzal a kétségtelenül erősebb állítással, hogy „a szakértők és az elit elárulták az embereket” (26 százalék) –  ennél sokkal népszerűbb még mindig a „szakértői kormányzás” jelszava, de el kell ismernünk, hogy itt nem a legjobban fogalmaztuk meg az opciókat.

Na és a megoldás?

Végezetül ebbe a korszellembe illeszkedő három politikai lehetőséget kínáltunk fel mint a konszenzusra építő, nyugati típusú liberális demokráciák alternatíváját: a Kelet felé fordulást, a tradicionalizmust és a rendpártiságot.

Ezek közül, mint azt korábbi cikkünkben részletesen is bemutattuk, a keletbarátság annak ellenére is kisebbségben marad egyelőre, hogy növekszik a népszerűsége, és bőven van táptalaja a nyugatellenességnek.

A hagyományokhoz való visszatérést (bármit is értsünk ezalatt – szlogenként ez akkor is fontos politikai termék Moszkvától a visegrádi országokig, ha a tartalma kellőképpen homályos) és az erőskezű vezetőt azonban egyértelműen pártolja a többség.

A magyar társadalom kétharmada hisz abban, hogy ahhoz, hogy egyáltalán megmaradjon, „Európának vissza kell térnie a hagyományos értékekhez”, és több mint kétharmados többsége van annak az elképzelésnek, hogy olyan határozott vezetőre van szükségünk, aki az országot erős kézzel irányítja.

Egy erős vezető, aki biztos kézzel kormányozza nemzetünk hajóját az egyre fenyegetőbb világban, természetesen a hagyományos értékeket szem előtt tartva, miközben Európa súlyos válságokkal küzd: ez tűnik a leginkább domináns politikai elvárásnak Magyarországon, némileg hasonlóan a két világháború közötti időszakhoz. És mivel ez nagyjából éppen az a kép, amit Orbán is közvetíteni kíván magáról, a magyar politikai pszichét nézve nem érdemes gyors változásra fogadni.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)