Móric
10 °C
18 °C

A középkori vallásosság változtatta meg a tyúk evolúcióját

2017.05.03. 15:33

A tyúkokat Ázsiában háziasították nagyjából hatezer évvel ezelőtt. Azóta számos olyan tulajdonságot felszedtek, amely hasznos az embernek. Például kevésbé agresszívak, sok tojást tojnak. Hasznos tulajdonságok ezek, de nem tudjuk, mikor fejlődtek ki.

Most egy nemzetközi kutatókból álló csoport az állatok DNS-ét vizsgálva próbál válaszolni erre a kérdésre. Az ősi DNS-ek megmutatják, hogyan változtak az állatok az évszázadok alatt, de a vizsgálathoz nem voltak meg a szükséges technológiai eszközök.

A kutatók most statisztikai módszerrel egészítették ki a fizikai maradványokból szerzett információkat, vagyis nagyjából pontosan meg tudják határozni, hogyan fejlődhetett a tyúk az idők alatt.

A nagyszabású kutatás eredménye meglepő volt, kiderült, hogy a középkorban, nagyjából 1000 körül jelentős változáson meg át a tyúk. Az erős szelekció sok külső tényezőre vezethető vissza, ekkoriban erős volt a városiasodás, a kereszténység miatt jóval több csirkét ettek, mint négylábú háziállatot. Elképzelhető, hogy ez a keresztény diéta változtatta meg a tyúkok fejlődési irányát? A kutatásból kiderült, hogy a régészeti feljegyzések is jóval több csirkecsontot mutatnak ásatásokon pont azokban az időkben, amikor ezek a változások bekövetkeztek.

A kutatók megpróbálták azokat a jellemzőket kiszűrni, amelyek megkülönböztetik a háziasított tyúkokat vadon élő társaiktól. Két gént találtak, a TSH-rceptor (thyroid-stimulating hormone receptor) és a BCD02 (beta-carotene dioxygenase 2). A tyúkokban a TSHR génnek egy olyan variációja van, amely miatt gyakrabban tojnak tojást, kevésbé félnek az embertől és kevésbé agresszívak. A BCD02-nek a madarak bőrének pigmentációjában van szerepe, az egyik a fehér vagy szürke színért felelős, a másik a megfelelően etetett csirkék sárga színéért felel.

Greger Larson kutatócsoportjával már 2014-ben megpróbált ennek a két génnek utánajárni száz régészeti leletben, amelyeket Európából szedtek össze az elmúlt 2200 évből. De akkor még nem volt meg a technikai háttér ahhoz, hogy sikerre vigyék kutatásukat.

Most egy másik kutatócsapat Liisa Loog, Anders Eriksson, Mark Thomas és Greger Larson vezetésével statisztikai módszerekkel tudta elemezni a mintákat és ezúttal sikerült eredményre jutniuk. A THSR gén változása 920 körül kezdődhetett, ez az idő egybeesik azzal a történelemből ismert ténnyel, hogy Észak-Európában jelentősen megnőtt a csirkefogyasztás.

Ekkoriban számos vallási szabály korlátozta a húsevést, főleg böjtök idején. A csirkére és tojásokra enyhébb szabályok vonatkoztak, így nőhetett meg a népszerűsége. Ezeket a szabályokat az 1000-es évekre már egész Európában elfogadták. A másik magyarázat a csirkefogyasztás növekedésére a városiasodás, a modernebb mezőgazdasági termelés és a melegebb éghajlat voltak.

A kutatás jól mutatja, hogy akár nagyon rövid idő alatt is megváltozhat egy állat egyszerűen azért, mert megváltoznak tartásának körülményei, vagy a szelekció olyan mértékű lesz.