Olivér
1 °C
5 °C

A delfineknek nem tesz jót a búvárkodás

2017.05.29. 18:07

Az alapján, hogy milyen akrobatikus mutatványokra képesek, nem gondolnánk, hogy a delfineknek bármilyen problémájuk lenne a vízben. A palackorrú delfineken végzett kutatások azonban kimutatták, hogy a tengeri emlősök komoly gondokkal küzdenek a víz alatt: fiziológiailag nem valami jó búvárok.

A halakkal ellentétben a delfineknek rendszeres időközönként fel kell jönniük a felszínre levegőért. Ekkor vesznek egy mély levegőt, elraktározzák az oxigént, megváltoztatják az úszási technikájukat, hogy kevesebb energiát használjanak fel, a levegő áramlását pedig a tüdejük szándékos összeomlasztásával befolyásolják, így fajtól függően bizonyos ideig a víz alatt tudnak maradni.

Ez így rendben is van egy bizonyos pontig. A tudósok ugyanis azt tapasztalták, hogy a delfinek szívverése nem lassul a víz alatt, ami a nagy energiaigény miatt szívritmuszavarokhoz vezethet, ha mélyre merülnek. Az állatok ugyan nem kapnak szívrohamot, de Terrie Williams kutató szerint a problémák jól bizonyítják, hogy nem tökéletes a rendszer.

A szárazföldi ősök hibája

A palackorrú delfinek mellett a Weddell-fókáknál is megfigyeltek hasonló zavarokat, utóbbiaknál ráadásul a merülések több mint kétharmadánál tapasztaltak szívritmuszavart. Mindez a szárazföldi ősökre vezethető vissza, hisz végül is a fókák a medvék, míg a delfinek a vízilovak rokonai. A körülményekhez való nem tökéletes alkalmazkodásuk pedig felteszi a kérdést, hogy mi van akkor, ha ezek az állatok a víz alatt stresszhelyzetbe kerülnek?

Korábbi, a mostanitól független kutatások megerősítették azt, hogy amikor egy delfin a veszély elől menekül, akkor akár 30 százalékkal több energiát használ el, mint nyugodt állapotban. Ez kiegészülve a szívritmuszavarokkal okozhatja az állatok spontán, akár tömeges halálát is Williams szerint. Ehhez ráadásul még csak ragadozók sem kellenek: akár ember által előidézett zavaró zajok is alkalmasak arra, hogy beindítsák a delfinek menekülési ösztöneit.