Menyhért, Mirjam
10 °C
25 °C

Két fejet növesztett az űrben egy laposféreg

2017.06.16. 14:33

A laposférgek csodálatos regenerációs képessége régóta ismert a tudomány előtt: ha egy példányt darabokra szeletelnek, akkor az nem a halálát jelenti az állatnak, épp ellenkezőleg, az egyes darabok képesek a továbbiakban teljes értékű egyedekké fejlődni. Tudósok szerették volna ezt a képességet mikrogravitációs környezetben, azaz az űrben is vizsgálni, ezért nemrég egy kupac felaprított laposférget küldtek a Nemzetközi Űrállomásra, hogy megnézzék miképp hat a súlytalanság állapota, és a geomágneses mező váltakozása a laposféreg regenerációs tulajdonságaira.

A kísérlettől elsősorban azt remélték, hogy közelebb vihet annak megértéséhez, miképp befolyásolja az űrbéli élet az élőlények sejtaktivitását, de nem mellékesen meglepő eredmények is születtek a kutatás során. A Földön maradt kontrollcsoporttal összehasonlítva az űrutazáson részt vett férgek meglepték a kutatókat: az egyik laposféreg törzse (amiről még a Földön lemetszették a fej- és farokrészt) két fejet növesztett. A jelenségről a Regeneration nevű tudományos szaklapban számoltak be az asztrobiológusok.

A kísérletben szereplő planáriák (Dugesia japonica) nagyon lapos és apró, fél-egy centis laposférgek, amik megfelelő körülmények között nagyon szaporák, tudnak osztódással szaporodni és ha levágják a fejüket, vagy farkukat, képesek azt újranöveszteni, közölte Michael Levin a massachusetts-i Tufts Egyetem biológus professzora, a tanulmány társszerzője, a Live Science tudományos lappal. A kísérlet során csonkítatlan és amputált laposférgeket küldtek öt hétre a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), hogy megfigyeljék miképp működik ez a képességük az űrben.

Miután visszatértek a tesztalanyok az űrből, a biológusok mindegyik esetében rögzítették a bekövetkezett változásokat, hogy összehasonlítsák a Földön maradt kontrollcsoport fejlődésével. A megfigyelés húsz hónapig tartott, hogy lássák vannak-e hosszútávon jelentkező hatásai az űrutazásnak.

A földi kontrollcsoport és az űrben járt férgek (csonkítatlanok)
A földi kontrollcsoport és az űrben járt férgek (csonkítatlanok)
Fotó: Junji Morokuma / Allen Discovery Center at Tufts University

A tudósok elég sok eltérést találtak az ISS-ről visszatért férgek esetében, főként az emésztőrendszerük mikroorganizmusai mentek át jelentős változásokon, és fényérzékenységük is módosult. A legdrámaibb változást, amire a tudósok egyáltalán nem számítottak, a 15 amputált féreg közül az egyik mutatta: a törzsdarab nem fejet és farkat növesztett az űrben, hanem két fejet, egyet-egyet a törzs végein.

Ez olyannyira ritka regenerációs eset, hogy korábban nem is hallottak róla a kutatók. “A normál vízben élő laposférgek ilyet nem csinálnak” – mondta Michael Levin. És ami a legkülönösebb: miután a kutatók lemetszették a két fejet, azok helyére ismét fejek nőttek, egyszóval a féreg megtartotta a feltehetően az űrben kialakult képességét, és az új, eddig még nem látott tulajdonság jóval egy év eltelte után is megmaradt.

Visszatérés után is újranövesztette mindkét fejet
Visszatérés után is újranövesztette mindkét fejet
Fotó: Junji Morokuma / Allen Discovery Center at Tufts University

“A geomágneses mező csökkenése, a gravitáció csökkenése, a rakétastart és a landolás okozta fizikai stressz, mind olyan kevéssé értett hatások, amik hatással vannak minden űrutazó élőlényre” – magyarázta a biológus professzor. A laposférgek vizsgálata mindenképp közelebb visz ahhoz, hogy megértsük, miképp hatnak ezek a faktorok akár az emberi szervezetre is, tette hozzá Levin.