Huba
17 °C
33 °C

Újra kitörhet a székelyföldi vulkán

2017.06.19. 13:44

Egy nemzetközi kutatócsoport megmérte a a szén-dioxid kiáramlását a székelyföldi Csomádon, a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánjának területén. Méréseik szerint évente minimálisan 8700 tonna szén-dioxid jön a talajon keresztül a felszínre, ez hasonló a hosszan szunnyadó, de még aktív vulkánok kibocsátásához – írja honlapján az Magyar Tudományos Akadémia az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport munkatársainak részvételével végzett kutatásról.

A Csomád 32 ezer éve tört ki utoljára, de több megfigyelés utal arra, hogy nem tekinthető inaktív vulkánnak. A kutatócsoport korábbi kutatási eredményei szerint alatta, a földkéregben van még olvadéktartalmú magma. Ez akár azt is jelentheti, hogy a jövőben a vulkán ismét működésbe lép. A vulkánkitörések idejének meghatározása során kiderült, hogy voltak is már ilyen hosszú, több tízezer éves nyugalmi időszakok a vulkán életében.

csomad01
Fotó: Harangi Szabolcs

A Csomádnál és környezetében több helyen megtalálhatók a vulkáni területekre jellemző mofetták, azaz olyan helyszínek, ahol erős a szén-dioxid-kiáramlás. A legismertebb ilyen hely az Apor lányok feredője, a Büdös-barlang és a Buffogó-láp. A mofettákat sok helyen használják gyógyászati célokra, de fontos tudni, hogy a színtelen és szagtalan szén-dioxid veszélyes, sőt bizonyos körülmények között halálos balesetet okozhat: a levegőnél nagyobb sűrűsége miatt felhalmozódhat a felszíni mélyedésekben vagy barlangokban, és kiszorítva belőlük a levegőt, olyan koncentrációt ér el, ami gyors halálhoz vezet. Erre utalnak a térségben az olyan elnevezések, mint a Gyilkos-barlang vagy a Madártemető.

A kutatócsoport a felszínre jutó szén-dioxid mennyiségét akarta megbecsülni, és felhívni a figyelmet az esetleges veszélyekre. A népszerű turistacélpontnál, az Apor lányok feredőjénél és Lázárfalva mellett, illetve további 22 helyen mérték a gázkiáramlást, amiből meg lehetett becsülni a felszínre jutó szén-dioxid éves mennyiségét, és térképen is ábrázolták a kiáramlás eloszlását. A szén-dioxid-gázok izotóp-összetétele arra utal, hogy részben magmás eredetűek, és feltételezhető, hogy a földkéreg alsó részén lévő magmás testből származnak.

csomad02
Fotó: Harangi Szabolcs

A Kárpát-medence vulkáni területein ez volt az első ilyen, modern eszközökkel végzett mérés a szén-dioxid-kiáramlás meghatározására. A további kutatások célja, hogy a szén-dioxid-gázok kémiai összetétele alapján pontosítani lehessen a kapcsolatot a mélybeli magmával, és a havi rendszerességű mérések alapján információt lehessen kapni a kiáramlás éves időbeli eloszlásáról, illetve hogy kapcsolatban áll-e a földrengésekkel.

A kutatócsoport tanulmánya a Journal of Volcanology and Geothermal Research folyóiratban jelent meg.