Vilhelmina
11 °C
16 °C

Magyarország világelső menekültparában

IMG 0388
2017.08.08. 09:19
Az összes vizsgált ország közül Magyaroszágon félnek a legjobban a migránsoktól. Közben Magyarország az az ország az EU-ban, ahol az egyik legkevesebb bevándorló és menekült él. A világban az Iszlám Államtól és a klímaváltozástól tartanak a leginkább az emberek, de elég ijesztőnek tartják a kibertámadásokat és persze a globális felmelegedést is. És akkor még nem beszéltünk a nagyhatalmakról, pedig a velük kapcsolatos félelemtérképek vadi új képet adnak a világ aktuális állásáról – kapaszkodjanak, jönnek a parák.

Világszinten két veszély emelkedik ki, ezektől félnek a legtöbben: a globális közvélemény az Iszlám Államot és a klímaváltozást látja a legfenyegetőbbnek. Az adatok a Pew Research Center friss felmérésből származnak; a világ egyik legnagyobb közvélemény-kutatója 38 országban kérdőívezett arról, hol mit látnak az emberek igazán nagy veszélynek.

Hasonló témában kutattunk nem olyan régen mi is: a Závecz Researchcsel közös kutatásunk szerint a magyarok félelemlistáján a terroristák, a saját korrupt politikusaink és a migránsok állnak az élen, tőlük kell félteni leginkább az ország jövőjét.

A Pew kutatásában nyolc lehetséges veszélyről mondták el véleményüket az emberek. A listán eléggé különböző ügyeket soroltak fel a világgazdaság helyzetétől a kibertámadásokon át a túl nagy orosz, kínai és amerikai befolyásig. Nézzük az összes ország adatai alapján készült világátlagot, itt azoknak az aránya szerepel százalékosan, akik szerint nagy veszélyt jelent az adott dolog.

ISIS and climate change seen as among top threats around the world

2017-ben tehát az Iszlám Állam és a klímaváltozás a két legnagyobb fenyegetés a világban az emberek szerint. Ezek után következnek az idegen országokból jövő internetes támadások, illetve a világgazdaság állapotával kapcsolatos aggodalmak. A gazdasági félelmek annyira talán nem meglepőek, érdekesebb, hogy az amerikai elnökválasztás kapcsán feltételezett orosz informatikai támadás, illetve a más választási rendszerek kitettségéről szóló hírek után a kiberhadviselés réme milyen gyorsan ilyen nagyra nőtt a közvélemény szemében. A Közel-Keletről érkező menekültek nagy száma (a kérdés róluk szólt, nem általában a migrációról) ennél kevésbé aggasztja a világ polgárait.

Afrikában és Latin-Amerikában a klímaváltozás következményeitől tartanak a leginkább, Európában, az USA-ban és a Közel-Keleten az Iszlám Állam számít fő veszélynek, a súlyos válsággal küzdő Görögországban és Venezuelában pedig a világgazdasági válságtól félnek leginkább. Jól kijönnek tehát a helyi sajátosságok, a nemzeti félelemtérképeken ki lehet venni az aktuális krízisek és bizonytalanságok, a történelmi minták és geopolitikai meghatározottságok lenyomatait. Az ez alapján készült térképen Magyarország a sárga jelölésével határozottan kirí: egyedül mi vagyunk azok, ahol az emberek a menekültektől félnek a legjobban.

Hasonló arányban tartják veszélyesnek a menekültválságot még két másik európai országban, de Olaszországban és Görögországban így sem ez a rettegés első számú tárgya. Mellesleg a két mediterrán országba, Magyarországgal ellentétben, tényleg sokan érkeznek.

A magyar menekültpara egy szinten van a válságban legsúlyosabban érintett országokéval: ugyanolyan nagy, mint Törökországban vagy Libanonban, miközben előbbiben évek óta két-hárommillió szíriai menekült él, utóbbiban pedig az ország népességének durván a negyede menekült. Ehhez képest Magyarországon jelenleg 600 menekült sincs az országban.

A menekülthelyzettől való félelem így főleg a politikai kommunikációra vezethető vissza nálunk.

Menekültek nélküli menekültpara Magyarországon kívül csak a lengyeleknél van az adatok szerint. Németországban, ahová az EU-n belül a legtöbb menekült érkezett, kisebb a félelem: ott jobban tartanak az orosz és az amerikai befolyástól is, mint a menekültektől. Míg a magyar válaszolók 69, a németek 31 százaléka látja a nagyszámú menekültet jelentős veszélynek.

Ugyanez látszik egy másik friss felmérésből: az Eurostat adatai is azt mutatják, hogy a bevándorlás megítélésében elég éles a törés Kelet-Közép-Európa és a nyugati tagállamok között: a volt szocialista országokban sokkal inkább bevándorlásellenes a közvélemény, annak ellenére, hogy a migráció nem hozzájuk, hanem Nyugat- és Észak-Európába irányul.

Ez alapján a menekültválsággal kapcsolatos aggodalmakat a menekültek tényleges száma (Dél-Európában) és a politikai tematizáció (Kelet-Közép-Európában) egyaránt negatívan befolyásolhatja, Nyugat- és Észak-Európában pedig kevésbé látják veszélyesnek a problémát.

A kérdés megítélése persze jelentős részben a politikai szimpátiákon múlik. Míg a globális felmelegedés inkább baloldali téma, a menekültkérdéssel fordítva áll a dolog: a legtöbb országban a jobboldaliak lényegesen aggasztóbbnak látják a problémát, mint a balosok. Amerikában különösen mély a kulturális szakadék, ott a jobboldaliak 60 százalékával szemben a magukat baloldalinak mondóknak csak a 14 százaléka tekinti reálisnak ezt a veszélyt. A különbség Magyarországon is megvan, de kevésbé éles (70, illetve 53%): nálunk azért a baloldalon is van bőven aggodalom menekültügyben.

Egész Európára igaz, hogy a jobboldaliakon kívül az alacsonyabb iskolai végzettségűek félnek kiemelkedően a menekültektől, vagyis

a nyugat-európai baloldaliak és diplomások érzékelik legkevésbé valósnak a problémát.

A többi vizsgált jelenséggel együtt így néz ki a magyar veszélyérzékelés a Pew Research parakutatása alapján:

Ezek közül még a nagyhatalmakkal szembeni averziókra nézzünk még rá. Érdekes, hogy a vizsgált európai országok között nálunk tartanak a legkevesebben az oroszoktól (igaz, az amerikaiaktól sem többen), ami az ország földrajzi helyzete, az energiapolitikától a szankciók kérdéséig több területen megnyilvánuló oroszbarátságunk, illetve az orosz állambiztonsági aktivitás fokozódásáról szóló hírek fényében elgondolkodtató. Ha a Moszkva felé való viszonylagos magyar nyitottság van a skála egyik végén, a másikra egyértelműen a lengyel közvéleményt kell helyezni: messze ők tartanak leginkább Putyintól.

Bár kérdés, hogy a nagyobb geopolitikai dinamikák szempontjából mikor mennyi jelentősége van a közvélemények alakulásának, rögzíteni azért érdemes, hogy az amerikaiak pillanatnyilag jobban tartanak az oroszoktól, mint az oroszok az amerikaiaktól (47, illetve 37% azok aránya, akik szerint komoly fenyegetést jelent rájuk a másik ország). Az USA-ban nem sokkal kevesebben (41%) félnek a kínaiaktól. A magyarok kevésbé rettegnek a világ nagypályásaitól – kérdés persze, hogy ezt ki akarja realista optimizmusnak, külpolitikai vakságnak vagy éppen a szuverenitás erejébe vetett mágikus hitnek látni.

Borítókép: Ajpek Orsi / Index.