Orsolya
7 °C
19 °C

Hogyan mossunk fel szakszerűen atomtámadás után?

2017.09.30. 17:58
Idén tizenharmadzorra rendezték meg a Kutatók Éjszakáját, amelyen bárki bepillanthatott a különböző tudományterületeken dolgozók munkájába. Az ELTE-n megtudhattam például, hogy Jézus felesége írt-e evangéliumot, az Országos Közegészségügyi Intézetben pedig azt, hogy hogyan távolíthatom el a radioaktív szennyeződést szakszerűen. Illetve azt mégsem, de ne szaladjunk ennyire előre.

Idén az Országos Közegészségügyi Intézet számos érdekes és kifejezetten gyerekcsalogató programmal várta az érdeklődőket, a "Radioaktív anyaggal történő szennyeződések szakszerű felszámolása" mellett nekem is nehéz lett volna elmenni. Ráadásul gyakorlati bemutatóval! El is képzeltem, hogy megtudom, atomtámadás esetén hogy tudom majd szakszerűen lepucolni a tűzhelyet vagy felmosni a konyhát. Jó fej előadó, az ólomköpeny alatt roskadozó védőmaszkos gyerekek, akik megpróbálják kihalászni az udvaron elterülő parkban a "veszélyes anyagot" rejtő fiolát a borostyánból - az egyiküknek olyan gyorsan sikerült, mintha minden nap ezt gyakorolná. Sugárzásmérők, meglepő történetek arról, hogy a II. világháborúban mitől világítottak a pilóták előtti műszerek - sajnos nem a ledek biztosították a fényt a pilótafülkékben.

Aztán feltettem volna egy-két egyszerű kérdést, hogy közelebb kerüljek a kobaltizotópok vagy a gamma-sugárzás világához, de hirtelen falakba ütköztem, és sikerült megtudnom, mitől is félnek az Országos Közegészségügyi Intézetben. Nem, nem a gamma-sugárzástól, nem is a multirezisztens baktériumoktól, sőt, a budapesti légszennyezettségi értékeknek sem sikerült az első helyen végezni. Amikor az addig kedves, lelkes előadó arcáról lefagy a mosoly és zavartan közli, hogy az intézet szabályzata értelmében nem nyilatkozhat, az egyetlen ember, aki nyilatkozhat, már nincs bent, de e-mailen elérem, na az elszomorító. Már egy országos, a nagyközönségnek szervezett, kifejezetten érdekes rendezvényen sem lehet egy kérdésre válaszolni, ha azt újságíró teszi fel. Nehéz szívvel ballagtam át az ELTE-re, remélve, hogy az oktatókra még nem tettek szájkosarat, és megtudok valamit egy kopt evangéliumhamisítványról.

Írt-e Jézus felesége evangéliumot?

Dr. Irsay-Nagy Balázs az ELTE BTK Egyiptológiai Tanszékén Jézus Feleségének Evangéliumáról hirdetett előadást. Jó-jó, de hogy írhatott Jézus felesége evangéliumot, ha Jézus nem volt házas? Úgy látom, a kérdés nem csak bennem merült fel, az ELTE adjunktusa háromszor is beült az előadóterembe, és mindannyiszor akadt hallgatósága.

Irsay-Nagy előadásából végül egy Agatha Christie-t is leköröző nyomozás bontakozott ki, melyet egy 2010-ben felbukkant kopt kézirat indított el. Történt ugyanis, hogy egy német származású vállalkozó - Walter Fritz - megkereste a Harvard egyik elismert professzorát, Karen Kinget, felajánlva neki egy különleges kopt kéziratot, egy evangéliumtöredéket, melyben Jézus felesége is felbukkan. Ez az irat lett volna az első, mely bizonyítékul szolgálhatott volna arra, hogy Jézus házas volt. King első megérzése az volt, hogy a papirusz hamisítvány, sajnos azonban a hiúsága győzött, az egyetem végül megvásárolta a szövegtöredéket. (Bár Fritz először egyetlen szövegtöredékről beszélt, végül - talán az "egyet fizet, kettőt kap" akció keretében - egy másik papiruszt is átadott, melyen János Evangéliumának töredéke olvasható.)

King 2012-ben, Rómában jelentette be nyilvánosan, hogy rendelkezik egy kopt szaidi dialektusban készült szövegtöredékkel, mely Jézus feleségéről tesz említést. A bejelentést nagy felzúdulás követte tudományos körökben, az irat hitelességét többen kétségbe vonták. A kutatók a következő problémákra hívták fel a figyelmet:

  • a híres mondatot leszámítva az összes többi az apokrif Tamás-evangéliumból származik
  • a kézírás nem hasonlít egyetlen ókori vagy középkori írnok kézírására sem
  • a szöveget ecsettel írták, pedig Egyiptomban a Kr. u. I. századtól a kalamos volt használatban
  • több helyesírási és egy nagyon durva nyelvtani hiba van a szövegben (egy ige egyszerre feltételes és kijelentő módban áll, ekkora hibát egy a nyelvet kicsit is ismerő írnok nem véthet)
  • a két töredéken található kézírás megegyezik, bár eltérő dialektusban íródtak.

Egy évvel később megvizsgálták a töredékeket, melyek Fritz - és King - szerint a Kr. u. IV. században keletkeztek, a radiokarbon vizsgálat azonban a Kr. utáni VIII. századra teszi a papiruszok keletkezését. Amikorra a lykopolisi kopt dialektus, melyen a János-evangélium-töredék íródott, kihalt. Ráadásul a második szöveg (János Evangéliuma) szövegbontása megegyezik az 1924-ben kiadott Qau kódexével, sőt, annak nyomdahibáját is tartalmazza. (Tehát a szöveget csak 1924 után írhatták egy VIII. századi papiruszra.)

Végül Ariel Sabar újságíró kezdett nyomozásba. King, aki egy médiaszerződés keretében exkluzív információkkal szolgált a Smithsonian Intézetnek, titokban tartotta Fritz nevét, ám elárulta, hogy Fritz Hans-Ulrich Laukamptól vásárolta a kéziratokat, aki az NDK-ból menekülve juttatta azokat nyugatra 1963-ban. Laukamp később Fritzcel közösen műkincskereskedéssel foglalkozott, "Nefer Art" néven alapítottak céget, melynél papiruszhamisítványok is felbukkantak. A cég honlapját még azelőtt törölték, hogy Fritz megkereste volna Kinget. Sabar tehát a cégjegyzékből megtudta az üzlettárs Fritz nevét, innentől nem volt megállás. Nem volt nehéz kideríteni, hogy Laukamp 1963-ban nem disszidálhatott az NDK-ból, hiszen azt már 1961-ben megtette, októberben egy szál fürdőgatyában távozott, átúszva a Speert, erről a korabeli sajtó is beszámolt. Később Fritz összes többi, a kéziratok hitelességét alátámasztani kívánó dokumentuma hamisnak bizonyult. Ráadásul igen ócska hamisítványnak. Hogy mi a slusszpoén? Fritz, aki azt állította, csak műkedvelő műkereskedő, 1989 és 1991 között egyiptológiát tanult a berlini Freie Universitäten.

2
Így tűnt el szépen fokozatosan a szenzációs lelet a Harvard honlapjáról
Így tűnt el szépen fokozatosan a szenzációs lelet a Harvard honlapjáról

A történet persze elképesztő presztízsveszteséget jelent a Harvard Egyetemnek, ahol a szövegtöredékek felbukkanását hatalmas sajtóvisszhang kísérte. Az egyetem honlapja külön oldalt szentelt a szenzációs leletnek. Ezen előbb módosítottak, később törölték az oldalt. És hatalmas presztízsveszteség Karen Kingnek, aki felülve a saját hiúságának, a karrierjét áldozta fel. Hogy egy a Harvardon tanító elismert professzort hogy ültethetett fel egy csaló egy több sebből vérző hamisítvánnyal, hogy az embereket miért vonzzák a Da Vinci-kódban leírtak vagy a Júdás Evangéliumaként ismert brutálisan rossz minőségben publikált kopt kézirat? Ehhez át kellett volna menni az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának valamelyik előadására, de ne legyünk telhetetlenek, majd jövőre.