Gyöngyi
9 °C
9 °C

Egyre csak terjed a világ legsúlyosabb kolerajárványa

2017-07-27T121208Z 969456418 RC13AB56CC30 RTRMADP 3 YEMEN-CHOLER
2017.10.07. 11:29 Módosítva: 2017-10-07 11:29:19

Több mint kétezren meghaltak, és további közel 800 ezren megbetegedtek Jemenben a világ legsúlyosabb kolerajárványában, és a helyzet igazán csak akkor tudna javulni, ha véget érnének a harcok, amikben már összesen több mint 10 ezren vesztették életüket az elmúlt évek alatt. Erre azonban nem sok esély van, a sokszereplős háborúban a mai napig újabb frontok nyílnak, miközben a kórházak fele romokban, az egészségügyi dolgozókat pedig egy éve nem fizetik ki.

A járvány az országot sújtó humanitárius válságnak csak az egyik szembetűnő arca, az ENSZ szerint pedig csak egyre rosszabb lesz a helyzet, miközben az Abed Rabbó Manszúr Hádi elnököt támogató erők és a légicsapásai mellett gazdasági blokádot is bevezető szaúdi koalíció harcol az iráni támogatású síita húszi felkelőkkel és az Ali Abdullah Száleh előző államfőhöz köthető milíciákkal.

Ment a diplomáciai izmozás az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, ahol egy szaúdi és egy konkurens kanadai-holland javaslatot is köröztettek az elmúlt években elkövetett emberi jogi visszaélések kivizsgálására. Múlt héten végül sikerült megegyezni, lesz nemzetközi szakértőkből is álló független vizsgálat.

Fél év alatt 800 ezer beteg

A kolerajárvány még április végén tört ki, és szinte futótűzként terjedt át az összes jemeni tartományra. Azóta az egészségügyi világszervezet, a WHO szerint a legsúlyosabban érintett régiókban sikerült lassítani a betegség terjedését. A WHO úgynevezett rehidratációs pontokat is felállított, ahol gyorsan tudják kezelni a kiszáradással fenyegetett betegeket.

A betegek közül eddig 2130-an haltak meg, a halálesetek száma az elmúlt hetekben csökkent, de szeptember közepén is 40 ezer gyanús esetet regisztráltak egy hét alatt. Hiába ért véget szeptember végén a betegség terjedésének kedvező esős évszak, már azt jósolják, hogy év végéig összesen akár egymillió embernél is jelentkezhetnek a kolera (vagy ahhoz hasonló betegségek) tünetei.

adat: WHO
adat: WHO
Grafika: index

A kolera baktériuma elsősorban széklettel, hányadékkal és szennyvízzel terjed. Az erős hasmenéssel és hányással járó betegség gyors kiszáradást okoz, és akár órák alatt belehalhat valaki, ha nem kezelik időben. Általában azonban a koleragyanús esetek több mint 99 százalékában meggyógyulnak az emberek, főleg, ha hozzájutnak a szükséges egészségügyi ellátáshoz.

A WHO a héten állt elő egy olyan globális stratégiával, amivel a kolerából eredő halálesetek számát világszerte 90 százalékkal akarják csökkenteni 2030-ig. Teljesen nem lehet eltüntetni a betegséget, de a kolera a tervek szerint pont olyan ritka lenne a mostani gócpontokban is, mint például Nyugat-Európában.

A következő hetekben 900 ezer adag vakcinát küldenek Bangladesbe is, hogy megelőzzék a betegség terjedését a Mianmarból oda menekült rohingják között. Jemenben viszont nem nagyon van afelől senkinek kétsége, hogy a kolerajárványt csak akkor lehetne hatékonyan megállítani, ha véget érne a háború.

Nincs elég tiszta víz, sem pedig kórház

A jemeni helyzet tragédiája, hogy az ilyenkor nagyon fontos megfelelő folyadékpótlást is nehézkesen tudják csak biztosítani a koleragyanús betegeknek. A három éve tartó polgárháborúban a csővezetékeket is találatok érték, és egész egyszerűen a tiszta víz manapság sok helyen luxuscikknek számít.

Peter Maurer, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) elnöke azt mondta, hogy ez egy ördögi kör, mivel a háború miatt az emberek egy jelentős része csak fertőzött vízhez jut hozzá, vagy egyáltalán nincs állandó ivóvíz a környezetében. Az ENSZ szerint 14,5 millió ember, az ország lakosságának több mint fele már nem fér hozzá naponta tiszta vízhez.

Tavaly egy szennyvíztisztító telepet ért légicsapás Mokhánál, amivel a közeli Taíz városban élő több mint egymillió ember vízellátása vált egyik napról a másikra bizonytalanná. Áprilisban a síita húszik által elfoglalt főváros, Szanaa csatornarendszere mondta fel a szolgálatot, tíz nappal később pedig itt is kitört a kolerajárvány. A polgárháborúban meghalt 10 ezer ember mellett 3 milliónak kellett elhagynia otthonát, a túlzsúfolt menekülttáborok pedig megint csak a járványok terjedésének kedveznek.

Ráadásul nemcsak a vízellátás okoz gondokat, hanem a harcokban megsemmisült a kórházak nagy része is. A WHO május közepi jelentésében már figyelmeztetett, hogy a jemeni egészségügyi rendszer az összeomlás szélén áll. A kórházaknak kevesebb mint fele tudja ellátni a betegeket, és a többinél is súlyos hiányosságok vannak, nincs elég orvosság, műszer és konkrétan orvos sem.

30 ezer egészségügyi dolgozó már egy éve nem kapott rendesen fizetést, csak az ENSZ segítségével tudnak tovább dolgozni. A nemzetközi jogvédő szervezetek közben a szaúdi koalíciót azzal vádolják, hogy a bombázások mellett bevezetett légi- és tengeri blokádjukkal akadályozzák a létfontosságú segélyszállítmányok eljuttatását a rászorulóknak. Júliusban állítólag azért nem engedtek leszállni egy ENSZ-gépet, mert három külföldi újságíró is volt a repülőn.

Ráadásul a kolera mellett agyhártyagyulladás is megjelent az országban. Az ENSZ jemeni humanitárius munkáját irányító Jamie McGoldrick szeptember 20-án arról beszélt, hogy

újabb és újabb járványok törhetnek ki ezek között a borzasztó körülmények között.

Csak tovább rontott a helyzeten

Az egész helyzetet ráadásul leginkább a gyerekek sínylik meg. A tizennégy koleraközpontot működtető Save the Children nevű segélyszervezet arra figyelmeztetett, hogy több mint egymillió ötévesnél fiatalabb, alultáplált kisgyereket fenyegetnek a járványok Jemenben. Az áldozatok közel fele is az ötévesnél fiatalabbak közül került ki.

Már a kolerajárvány felerősödése előtt, év elején arról beszélt Stephen O'Brien, az ENSZ humanitárius koordinátora, hogy tíz percenként meghal egy öt év alatti gyerek olyan okok miatt, amelyeket meg lehetne előzni. Több mint 400 ezren alultápláltak, és közel kétmillió gyerek nem jár iskolába, sokakat pedig gyerekkatonának soroztak be, jelentette az Amnesty International.

k
Férfiak ülnek a padon, egy nő pedig a földön fekszik egy kolerás beteg számára fenntartott intézmény udvarán, Szanaában.
Férfiak ülnek a padon, egy nő pedig a földön fekszik egy kolerás beteg számára fenntartott intézmény udvarán, Szanaában.
Fotó: Khaled Abdullah / Reuters

Az ENSZ szerint a 28 millió lakosú országban 20,7 millió ember segélyre szorul, és 60 százalék nem tudja, mikor, és mit fog enni legközelebb. 7 millió embert közvetlen éhínség fenyeget. Sok jemeni család barlangokba, összetákolt sátrakból álló táborokba kényszerült.  „Ez egy olyan helyzet, ahol a politika csődöt mondott, és ezért az emberek szenvednek" – mondta McGoldrick.

Az ENSZ Fejlesztési Programját képviselő Auke Lootsma szerint a gazdasági kivéreztetést eszközként használják fel, és ez is felelős a katasztrófáért. Jemen egyébként is a legszegényebb arab országok közé tartozott, kiterjedt volt a korrupció, az infrastruktúra fejletlen. „A háborúval minden még rosszabb lett" – mondta Lootsma.

Állóháború lett, amiben a civilek szenvednek

Jemenben Abed Rabbó Manszúr Hádi szunnita elnök csapatai 2014 szeptembere óta harcolnak a síita húszi felkelőkkel és az arab tavasz nyomán lemondó, de továbbra is aktív Ali Abdullah Száleh előző államfőt támogató milíciákkal. Szaúd-Arábia egy összerántott koalíció élén 2015 márciusában avatkozott be a jemeni polgárháborúba a régiós rivális Irán által támogatott, és a fővárost, Szanaát elfoglaló síita húszi lázadók ellen.

Az ENSZ régóta tűzszünetet sürget, hogy ezalatt eljuttathassa a szükséges segélyszállítmányokat az országba, és elkezdődhessen a politikai párbeszéd a konfliktus lezárásáról, de a korábbi tűzszüneteket rendre nem tartották be. Arról pedig itt írtunk bővebben, hogy jön az egész egyenletbe még az al-Kaida és az Iszlám Állam is, amik ki tudták használni ezt a kaotikus helyzetet.

A szaúdiak támogatásával a kormánypárti erők megakadályozták, hogy a húszik bevegyék a fontos Áden kikötővárost is. Hádi és kormánya visszatért külföldről, és itt rendezte be székhelyét. Azonban a jemeni helyzet állóháborúba torkollt, a főváros Szanaa felé nem tudtak előrenyomulni, és az elűzött Hádi elnök visszasegítése a hatalomba sem haladt a szaúdiak tervei szerint.

Miután koalíciós gépek többször civileket, kórházakat bombáztak, a jemeni háború miatt felszólaló emberi jogi szervezetek azzal vádolták a szaúdiakat, hogy tönkretették az arab világ legszegényebb országának gazdaságát, és fokozták a kialakult humanitárius válságot. A költséges szaúdi beavatkozást otthon is egyre nehezebb volt sikertörténetként eladni, noha az egész mögött sejtett Mohamed bin Szalman trónörökös azzal próbált érvelni, hogy az idő nekik dolgozik.

Szaúd-Arábia eltökéltségét jelzi, hogy június 24-én, a ramadán utolsó napján egy nap alatt 50 légicsapást hajtott végre. Közben viszont napokkal korábban egy piacot ért találat, 25-en haltak meg. Az ENSZ emberi jogi tisztviselői szerint augusztusban egy hét alatt 58 civil halt meg, közülük 42-en a koalíciós légicsapásokban vesztették életüket. A Human Rights Watch egy szeptemberi jelentésében azt írta, hogy öt szaúdi légicsapásban megölt 26 gyerek halála háborús bűncselekménnyel érhet fel. A szaúdiak vezette koalíció viszont tagadta, hogy bármikor szándékosan civileket támadott volna, vagy az infrastruktúra tönkretétele lett volna a célja.

„A világ nagyrészt csendben maradt, miközben a jemeni civilek borzalmakat élnek át" – mondta John Fisher, a Human Rights Watch genfi igazgatója. Szerintük mindkét oldal komoly emberi jogi visszaéléseket követett el, kínzásokért, emberek eltűnéséért felelősek. A szaúdiak vezette koalíció bombázásai mellett az iráni fegyverszállítmányokkal is megerősített húszik és Száleh erői tüzérséggel lőttek városokat, ráadásul sok helyen taposóaknákat telepítettek.

Még egy oldalon is vannak feszültségek

Ráadásul már az elvileg egymással szövetséges erők is összeugrottak, hogy még bonyolultabb legyen a helyzet. Az Egyesült Arab Emírségek a legkevésbé sem örül annak, hogy Abed Rabbó Manszúr Hádi elnök támogatja a Muszlim Testvériség egyik helyi csoportját.

Az elmúlt hetekben azonban nyilvánosságra kerültek a nézetkülönbségek a húszik és az elvileg a szövetségesüknek számító Ali Abdulláh Száleh volt elnök hívei között is. Elnökként Száleh még rendszeresen harcolt a húszik ellen, viszont lemondása után beállt mögéjük, és a hozzá hű biztonsági erők segítségével foglalták el Szanaát 2014-ben. Az elmúlt időszakban azonban állítólag volt, hogy egymás állásait is támadták „figyelmetlenségből".

Nemzetközi szakértőket vonnak be

Az emberi jogi szervezetek által bírált Szaúd-Arábia augusztusban jelentette be, hogy harminchárom millió dollárral (kb. 8,5 milliárd forinttal) támogatja a kolerajárvány elleni harcot, és erről megállapodást is aláírt az ENSZ Gyermekalapjával (UNICEF).

Viszont az AP forrásai szerint próbáltak több országra is nyomást gyakorolni, hogy ne támogassák a kanadai-holland határozattervezetet az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, amivel egy olyan nemzetközi, független vizsgálatot indítottak volna el, amit Zeid Raad al-Huszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa is szorgalmazott. Szaúd-Arábia olyan vizsgálatot favorizált, amit a jemeni kormány folytat le, és ami már most is tart.

Múlt pénteken végül sikerült három hét után megállapodniuk, hogy bevonnak nemzetközi szakértőket is, de hivatalosan nem nemzetközi vizsgálatról beszélnek. A szakértők 2014 szeptemberétől fogják vizsgálni az esetleges visszaéléseket, és egy éven belül jelentést tesznek az emberi jogi főbiztosnak. Aztán jövő szeptemberben az Emberi Jogi Tanács tagjaival is megvitatják a megállapításaikat. A kompromisszum alapján addig is az emberi jogi főbiztos minden segítséget megad a már zajló jemeni vizsgálathoz.

Az ENSZ-ben közben készült egy olyan határozatjavaslat, amiben a szaúdiak vezette koalíciót is felelőssé tennék 683 gyerek haláláért. Viszont azt is megemlítik benne, hogy a koalíció tett olyan lépéseket is, amikkel a gyermekek megóvását szolgálta. A jemeni kormányerőket, a húszi felkelőket, és az al-Kaida helyi szárnyát már második éve említik azok között, akik miatt gyerekek haltak meg a háborúban. A szaúdiak tiltakoztak, a végleges tervezet majd októberben kerül António Guterres ENSZ-főtitkár elé.