Cecília
3 °C
12 °C

Nyolcezer éves grúz bornyomokat találtak

2017.11.14. 10:21

Két grúziai ásatási helyen, nyolcezer éves agyagedények cserepein találtak borkészítésre utaló vegyületeket kanadai tudósok – írja az MTI a BBC cikke alapján. Az edények díszítése is árulkodó, szőlőfürtök és táncoló férfiak képei láthatók rajtuk.

„Úgy véljük, a miénk a legkorábbi bizonyítéka annak, hogy a vadon termő eurázsiai szőlőt borkészítésre háziasították. A bor az általunk ismert nyugati civilizáció egyik központi eleme: orvosságként, a társas együttlét katalizátoraként és értékes vagyontárgyként került a vallási rítusok, a gyógyszerkészítés, a főzés, a gazdaság és a társadalom életének fókuszába az ősi Közel-Keleten” – magyarázta Stephen Batiuk, a Torontói Egyetem kutatója, az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közzétett tanulmány társszerzője.

Az agyagedényeket két újkőkori faluban találták meg Tbiliszitől nagyjából 50 kilométerre délre. A borkészítés kémiai lenyomatát nyolc agyagedényben fedezték fel, a legidősebb nagyjából a Kr.e. 5980-as évekből származik.

A kvevrinek nevezett nagy korsókat, melyek az ősi agyagedényekhez hasonlítanak, az országban ma is használják borkészítésre. Batiuk szerint valószínű, hogy a bort az újkőkori ember a mai "kvevri-módszerhez" hasonlóan készíthette: a szőlőt összepréselték, a gyümölcshúst, a szárat és a magokat együtt erjesztették.

A szőlőbor készítésének eddigi legrégibb bizonyítékai Iránban kerültek elő, ám ennél is jóval régebbiek azok a Kínában talált leletek, amelyeken egy rizsből, mézből és gyümölcsökből készült alkoholos ital nyomait fedezték fel, az ugyanis Kr.e. 7000-ből származik.