Ambrus
-7 °C
3 °C

Lax Péter nyerte az Abel-díjat

2005.03.21. 12:02
A magyar származású amerikai tudós a parciális differenciálegyenletek elmélete és alkalmazása miatt kapta meg a Norvég Tudományos Akadémia díját, amelyet matematikai Nobel-díjnak is neveznek.

Peter D. Lax az 1950-es és 1960-as években fektette le a nem lineáris egyenletek modern elméletének az alapjait, és ennek az eredményeit többek között az aerodinamika, meteorológia és az elaszticitás tanulmányozásakor hasznosítják. Lax leírta az oldatok tartós viselkedését, és részt vett az átfogó szórás elmélet kidolgozásában is, amely azzal foglalkozik, hogy a hullám miként változik meg, amikor akadályba ütközik.

Neki köszönhetjük a "Lax ekvivalencia teorémát", amely a modern numerikus analízis fontos sarkköve, és ennek segítségével Lax olyan feltételeket állapított meg, amelyek szerint a numerikus alkalmazás érvényes közelítést ad a differenciálegyenlet megoldására.

A szingularitások terjedésének tanulmányozására a geometriai optika alkalmazása vezetett el a Fourier integrál operátorok elméletéhez, és Lax dolgozta ki Nirenberggel együtt az egyenletrendszerekre a definitív Gĺrding-típusú becsléseket. Egyéb nagyra értékelt eredményei közé tartozik a Lax-Milgram lemma és az elliptikus egyenletekre vonatkozó Phragmén-Lindelöf elv Lax féle verziója.

Ismert és elismert

Peter D. Lax Magyarországon, Budapesten 1926. május 1-jén született, de doktori címét már New Yorkban szerezte meg 1949-ben. 1958-ban lett professzor, és 1962-ben jelölték az Egyesült Államok Tudomány Akadémia tagjának. Munkája elismeréseként számos díjat kapott: 1974-ben Chauvenet díjat, 1975-ben Norbert Wiener díjat, 1986-ban a a Tudomány Nemzeti Díját vehette át Ronald Reagan elnöktől. 1987-ben Wolf díjat kapott, 1992-ben megosztva kapta az Amerikai Matematikai Társaság Steele díját, 1996-ban megválasztották az Amerikai Filozófiai Társaság tagjának.

Peter D. Lax sokak szerint a generációja legváltozatosabb matematikusa, aki kutatásai, publikációi, az oktatás melletti életre szóló elkötelezettsége és a fiatal matematikusok iránti nemeslelkűsége miatt is elismert tudós.

A tizenkilencedik századi matematikusról, Niels Henrik Abelről elnevezett Abel-díjat a norvég tudományos akadémia alapította 2002-ben. Matematikai Nobel-díj nincsen, a hiányt többek közt az Abel-díj vagy a Fields-érem hivatott betölteni. Az Abel-díjat először 2003-ban ítélték oda, akkor a francia Jean-Pierre Serre kapta az algebrai geometriában és a számelméletben elért eredményeiért. Tavaly Sir Michael Atiyah és Isadore Singer kapták meg negyven évvel ezelőtti munkájukért. Idén a díj összege 735 ezer euró.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!