Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Az aggódás rákhoz vezethet

2003.05.30. 10:32
Egy 60 ezer ember bevonásával készített felmérés szerint akik hajlamosak a rettegésre, nagyobb valószínűséggel lesznek rákbetegek. Az egyik elmélet szerint egyes lelkiállapotok, például a stressz, félelem vagy depresszió képes csökkenteni a test ellenállását a rákossá váló sejtekkel szemben.
Az eredmények tovább fűthetik az a vitát, miszerint a kizárólag lelki faktorok, például a stressz, aggódás és depresszió kiválthatják-e a rák kialakulását. A hasonló felmérésekkel többnyire az a probléma, hogy nem lehet teljesen kizárni a viselkedés bizonyos formáinak, például az elhanyagoltság, rossz étkezés és dohányzás hatását.

A norvég Bergen egyetem pszichiátereinek egy csoportja Arnstein Mykletun vezetésével 62 591 ember orvosi jelentéseit követte nyomon. Valamennyiük Norvégiában élt 1995 és 1997 között. A kutatók a norvég onkológiai központi adatbázist használták ahhoz, hogy azonosítsák a felmérésükbe bevont, előrehaladott rákkal vagy abnormális sejtképpel élő embereket.

Megbetegszik, aki fél

Akik magas pontszámot értek el az 1995--ben végzett, félelmet felmérő teszten, azoknál 25 százalékkal magasabb valószínűséggel mutattak ki elváltozásokat. Ezekről az eredményekről az amerikai pszichiátriai társaság San Francisco-i tanácskozásán számoltak be a norvég kutatók.

A korábbi tanulmányok nem tudtak következetes kapcsolatot kimutatni az elme és a rák kialakulása között, világított rá legutóbb a dán Susanne Oksbjeg Dalton és kutatócsoportja. Két vizsgálat azonban feltárt összefüggést a pszichológiai stressz és a rák két típusa, a nyirokrák és a rosszindulatú melanómák kialakulása között.

Immunzavarok és aggodalom

Ezek az eredmények igen érdekesek, hiszen az utóbbi ráktípusok az immunrendszer zavaraival függnek össze. Az egyik elmélet szerint egyes lelkiállapotok, például a stressz, félelem vagy depresszió képes csökkenteni a test ellenállását a rákossá váló sejtekkel szemben.

Ezt az elméletet támasztotta alá egy további vizsgálat, melyet a San Francisco-i tanácskozáson mutattak be. A brazil Londrina egyetemén dolgozó Sandra Nunes 40 depresszív, de kezelést nem kapó felnőttet hasonlított össze 34 egészséges emberrel.

A depresszióban szenvedő páciensek immunválasza drámaian leromlott, beleértve a fehérvérsejtek aktivitását és az antitest reakciót. Viszont a norvég Mykletun csoportja nem talált statisztikailag kimutatható összefüggést a depresszió és a rákot előrejelző sejtkép között.

Dalton ezen kívül rámutat arra, hogy a dohányzást és hasonló faktorokat megfelelően kezelik a hasonló vizsgálatokban. A lelki stressz alatt szenvedő személyek hajlamosabbak a dohányzásra, erősen növelve a rák kialakulásának kockázatát. A norvég kutatócsoport megkísérelte bevonni ezt a szempontok közé, viszont az ilyen több 10 ezer fős felmérésekben igen nehéz meghatásozni ki és mennyit dohányzik.