A magyarok negyede pszichiátriai beteg
További Tudomány cikkek
- Fidrich Róbert: Az Európai Bizottság javaslata teljesen tudománytalan
- Elnyeli a föld a kínai nagyvárosokat
- Az őskorallok minden élőlénynél előbb világítottak az óceánok mélyén
- Meglepő dolgok derültek ki az Alzheimer-kór okairól egy új kutatásból
- A légszennyezés lelassítja a kisgyerekek agyfejlődését
A magyar lakosság negyede szenved valamilyen idegrendszeri vagy pszichiátriai kórképben, mondta Vizi E. Szilveszter agykutató, az Akadémia korábbi elnöke a Magyar Idegtudományi Társaság (MITT) csütörtökön kezdődő konferenciája kapcsán. A tanácskozás az idegrendszeri zavarok jelentőségére kívánja felhívni a döntéshozók és a társadalom figyelmét. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO, a Világbank és a Harvard Egyetem Globális betegségteher című tanulmánya szerint a következő húsz évben az idegrendszeri betegségekben szenvedők aránya a világon akár 20 százalékkal is emelkedhet.
A depresszió súlyos alakja, az úgynevezett major depresszió az elveszett egészséges életévek leggyakoribb okozóit összegző listán az ischaemiás szívbetegségek utáni második helyre kerül. Vizi E. Szilveszter szerint a depresszió, a szorongásos zavar civilizációs betegségnek tekinthető. Az emberiség a fejlődése során idegrendszerileg nem alkalmazkodott még teljes mértékben a nagyvárosi léthez, a természettől való majdnem teljes elszakadáshoz, a felfokozott munkatempóhoz.
Magyarázata szerint vidékről, a falvakból mindenki a nagyvárosokba igyekszik, egyre nagyobb városok alakulnak ki. Ez az úgynevezett csoportos toxicitás tünetét váltja ki: sok ember összezsúfolódása nagyon kicsi helyen feszültséget, konfliktusokat gerjeszt. "Ezt állatkísérletekben is lehet bizonyítani. Ha például az állatokat csoportosan tartjuk, elhalálozási mutatóik a sokszorosa annak, amikor csupán néhány egyedet helyezünk el együtt" - fejtette ki az akadémikus.
Hozzájárul ehhez az információs társadalom okozta leterheltség is. A ma élő ember agyába hatalmas mennyiségű vizuális információ érkezik, ami vitathatatlanul hatással van egy olyan idegrendszerre, amelynek eddigi evolúciója egy merőben más környezetben játszódott le. Az információs túlterhelést az emberi agy nem tudja kellően feldolgozni, mondta Vizi E. Szilveszter, hozzátéve, hogy nehéz lenne azonban meghatározni, hogy ez a hatás milyen mértékben fejeződik ki az idegrendszer betegségeiben.
Az új technológiák, így a mobiltelefon révén állandóan elérhetőek vagyunk, minden percben állandó riadókészültségben, tettre készen kell lennünk, magyarázta az agykutató. Mindez olyan mértékben megterheli az idegrendszert, hogy este a fáradtság ellenére az emberek altató nélkül szinte már képtelenek elaludni, reggel pedig kávéval kezdik a napot. Ez a ciklus az agykutató szerint megterheli, károsítja az idegrendszert, ehhez az ember még nem szokott hozzá. A modern életnek van egy furcsa, nagyon negatív hatása az idegrendszer működésére, és eredményeként szorongásos zavarok, depresszió lép fel.