Natália
-3 °C
8 °C

Faltenisz agyelektródákkal

2004.12.07. 10:43
Súlyosan sérült betegeknek adhat reményt az a két kísérlet, melyet agyműtéten átesett betegekkel hajtottak végre a wisconsini-madisoni egyetemen. A páciensek koponyájának egy darabját eltávolítva elektródákat építettek az agyukba, így képesek voltak egy egyszerű videójátékot irányítani pusztán a gondolataikkal.

A wisconsini-madisoni egyetem (UW) kutatóinak új eljárása megteremtheti a lehetőségét annak, hogy súlyosan sérült emberek képesek legyenek visszanyerni kommunikációs képességüket, vagy akár mozgásukat, írta a Milwaukee Journal Sentinel.

Harc

A kísérleteket, melyekben két páciens koponyájának egy részét eltávolították, és elektródákat helyztek az agyukba, idén júniusban, illetve múlt hónapban hajtották végre. Az elektródákat egy számítógéphez kötötték, és a páciensek két hetet töltöttek azzal, hogy megtanulják a kurzort a gondolataikkal mozgatni.

"Olyan volt, mint egy harc a számítógép és a saját belső számítógépem között - mondta Chandra Malmquist, a két alany egyike. - Néha, mikor végeztünk aznapra, azt mondtam: folytatni szeretném."

A tíz nap alatt, amíg a kórházban volt, Malmquist megtanult egy kurzort mozgatni, és eltalálni vele egy vonalat, hasonlóan a Pong falteniszjátékhoz. Számos módját kipróbálta a kurzor mozgatásának, például hangokat adott vagy grimaszolt. Végül az bizonyult eredményesnek, hogy megfeszítette a testét, és elképzelte, ahogy sikolt. "Napról napra jobban ment" - mondta.

Próbálgatás

A harminchatéves, kétgyermekes családanya azért egyezett bele a kísérletbe, mert egy jóindulatú agytumor okozta rendszeres rohamai miatt már elő volt jegyezve agyműtétre. A műtét miatt a nő koponyájának egy ötször hét és fél centiméteres darabját átmenetileg eltávolították, és elektródákat ültettek az agyába, hogy így határozzák meg, melyik terület felelős a rohamokért. Ezután az agy egy kis darabját eltávolították, a műtét után a rohamok megszűntek.

A másik alany, egy wisconsini férfi, akinek a múlt hónapban volt agyműtéte, szintén képes volt mozgatni a kurzort, és alapvető betűzési feladatokat végrehajtani, mondta Charles Garell, az UW idegsebészeti osztályának vezetője. "Pusztán próbálgatással ki tudott alakítani egy módszert a mozgatásra - mondta. - Nem nagyon tudta elmondani, pontosan hogyan csinálja, csak annyit, hogy szükség volt a koncentrációjára."

A harmincas éveinek végén járó építőmunkás gyorsan megtanult a Pong egy módosított változatával játszani, mondta Justin Williams, az UW adjunktusa. "Képes volt legalább olyan jól játszani, mintha joystick lenne a kezében" - mondta.

További kísérletek

Garell és Williams további beültetéseket tervez a következő hónapokban. Remélik, hogy az úgynevezett agy-gép interfész technológia hamarosan segíteni tud súlyosan sérült betegeknek, például gerincsérülteknek, amitrofiás laterális szklerózisban (Lou Gehrig-kórban) szenvedőknek vagy azoknak, akik agyvérzésen estek át. A technológiát arra is lehetne használni, hogy a sérült gerinc megkerülésével közvetlenül az izmoknak küldjön utasításokat az agy. Ez a felhasználás azonban még évekbe telhet.

Az elmúlt években számos hasonló kísérletet hajtottak végre patkányokon és majmokon, majd elkezdték embereken is alkalmazni az eljárást. Az UW csapata csak az egyik, amelyiknek idén sikerült áttörést elérnie, múlt hónapban például a Brown Egyetem kutató számoltak be sikerről. A 25 éves, nyaktól bénult beteg az elektródák beépítése után képes volt emailt olvasni, videojátékokkal játszani, a villanyt felkapcsolni és a tévét kezelni.