Melinda, Vivien
2 °C
8 °C

Agyműködést másoló számítógépek

2003.09.29. 10:42
Kapcsolódó cikkek (1)
Megoszlanak a vélemények a számítógép és az emberi agy viszonyáról, a kettő közötti párhuzamokról. Sokak szerint computereink elménknél hatékonyabb szerkezetekként működnek majd. Mások kizártnak tartják. Az agy, az agyműködés emulálását egyre több projekt tűzi ki célul, például a Brain 0, vagy a CCortex is.
A Brain and Mind (Agy és elme) tudományos folyóiratban megjelent - az agy (első ízben kiszámított) memóriakapacitására vonatkozó - publikációk a kétkedők véleményét támasztják alá: míg a legerőteljesebb komputerek kapacitása nagyjából 10 000 000 000 000 byte, addig az agy esetében a tízet 8432 nulla követi.

A korábbi becsléseknek, elhamarkodott előrejelzéseknek az idegsejtek (mintegy százmilliárdra tehető) száma szolgált alapul. Jelen (algoritmusok sorával végzett) kalkuláció komplexebbnek bizonyult: a neuronok mellett más tényezőket, így a különböző neurális kapcsolódásokat is figyelembe vették.

A felfedezés kihat majd számítógépek tervezésére: a minél több bit és byte helyett alighanem az idegsejtek közötti kapcsolatokra, tehát az agy még pontosabb utánzására fektetik a legfőbb hangsúlyt.

Univerzális tanulórendszerek

Victor Eliashberg
Victor Eliashberg, a Palo Altói (Kalifornia) Avel Electronics konzultációs cég elnöke már a kései hatvanas évek óta tanulmányozza a különböző "kontextus-érzékeny, dinamikusan újrakonfigurálható, univerzális tanulórendszereket." Ilyen típusú rendszernek tartja az agyat is: egyetemesnek, viselkedését a mindenkori környezethez alakítja, annak függvényében változtatja meg. Egymással permanens interakcióban álló asszociatív memóriákból épül fel, akárcsak az e minta szerint működő elméleti konstrukció asszociatív automaták, majd az azokból továbbfejlesztett e-gépek (E-machines), s a Windows alatt futó, egyszerű neurocomputer-architektúrát illusztráló EROBOT program.

A projekt kiindulási pontja és neve (Brain Zero, Brain 0) az emberi agy állapotára utal, a tanulási folyamat kezdetén. Az egyetemes tanulórendszerek hasonlítanak ehhez a (még) nem programozott szerkezethez. Elegendő az agy viszonylag - ám nem túl - rövid formális ábrázolása, mivel "egy ilyen ábrázolás főrésze valamilyen formában bele kell, hogy legyen kódolva az emberi genomba."

Eliashberg a Turing-gépet tekinti kognitív modelljének, azt finomítja, fejleszti tovább: a "külvilágot" egy memóriaeszköz reprezentálja, míg a szenzorikus-motorikus részekből ("szemből", "kézből", "nyelvből") és agyból álló robot bármely Turing-gép belső állapotát, munkáját szimulálja.

A robot agya két interaktív, kontextus-érzékeny asszociatív memóriából áll. Egyikük a motorikus vezérlésért felel, és megtanulja, miként szimulálja tanítóját. Az operatív memóriát, mentális képeket biztosító másik a "külső" rendszer utánzását sajátítja el.

A következő generáció

A szintén Palo Altoi Artificial Development krédója, hogy - a hatékony és intelligens computer-interfészek megvalósításáért - "hidat verjen a számítógép-tudomány külső határai és az emberi elme belső működése közé." Nagyszabású CCortex projektjük a kortex és a periferikus rendszerek majdnem százszázalékos emulálása, s ezáltal egy, az emberi intelligencia meghatározó jegyeinek részleges, vagy teljes replikációjára képes rendszer-együttes kidolgozása. Másként fogalmazva: a következő (?) generációs MI alapjainak a megteremtése.

Az eddigi csúcsmodelleknél tízezerszer nagyobb CCortex neuronháló húszmilliárd neuronból, húszbillió (nyolcbites) kapcsolódásból (connections) tevődik össze. Komplexitásában az emlős-aggyal vetekszik - állítják. (Arra viszont az alapító-igazgató Marcos Guillen se tér ki, hogy melyik emlős agyával.)

Az első generációs, októberben tesztelendő rendszert a CCortex "lebutított" verziójának tekintik: a "korlátozott képességekkel rendelkező" párhuzamos szuper-computer ezer processzorból, ötszáz, hálózatba kapcsolt gépből áll. Másfél terabyte RAM-mal rendelkezik, maximum nyolcvan terabyte-ot tárol. Linux alatt fut, Intel és AMD processzorokkal. Már létező szakértő rendszereket, számítógépes felhasználói, telekommunikációs interfészeket helyettesít majd.

A második generációs változat a tervek szerint néhány, eddig csak emberre jellemző kognitív tulajdonságokkal bír: tanulás, fejlett mintafelismerés, alkalmazkodókészség, "majdnem tudatos" döntéshozás, korlátozott verbális interakció, vizuális kommunikáció.

A CCortex fejlesztői a csak az idegsejtek közötti kapcsolódásra épülő klasszikus hálózatokat új elemekkel - hegyes, csúcsos formákkal (spikes) - a neuronpopulációk kommunikációját biztosító "pulzáló" mintákkal gazdagították. A rendszer nagy mennyiségű neuront, az általuk hordozott információt hozza összhangba a mintákkal. A szimuláció így lesz élethűbb és komplexebb. Közben nemcsak az idegsejtek állapota frissül másodpercenként többször, hanem a kapcsolódásaik szintén megújulnak.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Fergeteges Szilveszter

Fantasztikus szilveszteri vacsorával, hajnalig tartó bulikban, ismert sztárokkal töltheti el az év utolsó éjszakáját.