Judit
-2 °C
8 °C

Biológiai számítógép vagy biológiai keresőmotor?

2005.07.16. 20:22
Az agyműködés és a mesterséges intelligencia kutatása egyre több szállal kapcsolódnak egymáshoz. Holott a tudatosság évszázadokon keresztül nem természettudományos, hanem kifejezetten filozófiai kérdésnek számított. Aztán sokáig computernek tételezték fel az agyat. Manapság gyakran megkérdőjelezik ezt a hipotézist. Inkább keresőmotor - sugallja a Cornell Egyetem kísérlete.
A 125. születésnapját ünneplő Science Magazine július elsejétől a következő negyedszázad arculatát átformáló 125 tudományos kérdésről indított sorozatot. Mi a tudatosság biológiai alapja? - hangzik a legfontosabb huszonöt egyike.

Descartes és a számítógépek


Descartes
A tudatosságról szóló vitákat a XX. század első feléig főként Descartes gondolatai befolyásolták. A francia filozófus az 1600-as évek közepén fejtette ki elme és test alapvetően eltérő természetéről szóló nézeteit. Azért van így - érvelt, mert a test időben és térben is létezik, míg az elmének nincs térbeli dimenziója.

Ugyanazon jelenség különböző aspektusaiként felfogva a kettőt, a mai tudományos álláspontok túlnyomó többsége elveti a kartéziánus elveket. A tudatosság emergens módon fejlődik ki az agy idegsejtjeinek szerveződéséből, bonyolult kapcsolatrendszerükből. A neuronok tulajdonsága, szerteágazó aktivitásuk határozza meg.

A megfigyelések és kísérletek elsősorban résztémákat érintenek, általánosabb kérdésekkel, például az én érzékelésével nagyon kevesen foglalkoznak. De nemcsak a hogyan, hanem a miért megértése is legalább annyira fontos lenne. (Egyre elfogadottabb vélemény, hogy a tudatosság nem kizárólag a homo sapiensre jellemző, hanem az állatvilágban szintén megfigyelhető.)

Kognitív teoretikusok máig divatos, de mind sűrűbben támadott elmélete alapján az agy úgy működik, mint a számítógép. Egy-egy feladat megoldásakor a komplex problémát igen/nem döntések sorára bontja le.

Szabálysorok helyett következtetés

Michael Spivey, a Cornell Egyetem (Ithaca, New York állam) pszicholingvisztikai docense érdekes kísérletet végzett a közelmúltban.

A felsőoktatási intézmény a kognitív kutatások egyik központjának számít. Egy ottani professzor, Ulric Neisser vezette be a "kognitív pszichológia" kifejezést 1967-es könyvében. "Az ismeretek tanulásának, strukturálásának, tárolásának mikéntjét vizsgáló tudományágként" definiálta.

Spivey saját bevallása szerint "információintegrálással" foglalkozik: képi-nyelvészeti feldolgozással, mondatértelmezéssel, szófelismeréssel, vizuális memóriával, szemmozgással, és mindezek számítógépes modellezésével.

A kísérlet során negyvenkét diáknak a számítógép egerével végzett műveleteit vizsgálta. Gondosan rögzítettek mindent.

Hallottak egy szót, majd két képet mutattak nekik. Amikor a képeken látható tárgyakat teljesen másként hangzó szavak jelölték, az egérrel egyenes vonalat leírva jutottak el a megoldásig, majd ráklikkeltek. Viszont, ha a két képen látható tárgyak hasonló hangzású szavakkal - például candy (cukor) és candle (gyertya) - egyeztek, jóval lassabban, az egérrel egyenes helyett görbe "utat bejárva" értek célba.

Mindez azt jelenti, hogy kétértelműségek, félreértelmezhető jelenségek esetén a rendelkezésünkre álló korlátozott mennyiségű adatot tanulmányozzuk döntéshozás előtt. Ha az emberi agy valóban számítógép lenne, a kísérleti alanyok rendkívül gyorsan ráklikkelnének az egyik képre, majd korrigálnák az esetleges tévedést.

"Ha az érzékelés működésére úgy gondolunk, mint egy biológiai organizmuséra, nem kell számítógépes mintára az egyik, vagy a másik állapotban lennünk" - vonja le a következtetést Spivey. "Figyelembe kell vennünk a kettő közötti értékeket. Lehetünk részben az egyik és részben a másik állapotban is. Végül elmozdulunk az egyetlen értelmezés felé, és ráismerünk az adott szóra."

Spivey kísérlete párhuzamba állítható a mesterségesintelligencia-kutatás egyik trendjével: a rendszerek beépített szabálysorok helyett inkább múltbeli tapasztalataikból tanulva működnek. A korábbi módszert a Boole-modell, a másikat, például a keresőmotorokat a Bayes-féle valószínűség határozza meg. A kísérlet alapján az agyat is. Innen ered az újabb metafora. Csak igaz és csak hamis logikai értékek helyett a bizonyossági tényező 0 és 1 közötti tartományba eső értékei alapján következtetünk.

US Virgin Islands

Sosem láttál még ilyen gyönyörű helyet!

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!