Salamon
6 °C
14 °C

Mire jó a sólámpa?

2013.11.08. 11:12 Módosítva: 2013-11-08 20:43:38
Narancssárga, világít, himalájai só van benne, és a jobbra cirkuláló bioenergiájával gyógyít – állítólag ez a sólámpa. Megnéztük, mi igaz mindebből, hatással vannak-e egészségünkre a gonosz pozitív ionok, segít-e az asztmán a pár ezer forintért kapható sókristály. Spoiler: nem. Azt is elmagyarázzuk, miért.

Miért jó a sólámpa?

  • Szépen világít
  • Aránylag olcsó

Miért nem jó a sólámpa?

  • Hatástalan
  • Csak narancssárgát kapni

Lényegében ennyiben összefoglalható a sólámpákról minden. Persze ennek tudományos magyarázata is van. Rövid, nem reprezentatív közvélemény-kutatásom alapján mindenkinek van otthon sólámpája, de a legtöbben csak dekorációs célokra használják. Ők döntöttek jól.

A só nagyon fontos az emberiségnek, ezt senki nem vitatja. Az emberi fogyasztásra szánt sót főleg ásványi sóból (kősó, halit) vagy a tengervíz, illetve más sótartalmú vizek lepárlásával készítik. A Földön évente – a különböző források szerint – nagyjából 100-270 millió tonna sót állítanak elő, ebből mindössze hat százalék megy emberi felhasználásra, a maradékot például víztisztításra, mezőgazdasági célokra vagy például az utak jégtelenítésére használják. A legtöbb fogyasztó és a leghevesebb kitermelés is Kínában van.  

Az étkezési só kristályos, szilárd anyag, amely fehér, halványrózsaszín vagy világosszürke lehet. Rengeteg formában árulják: finomítatlanul mint a tengeri sót, asztali sót, gyakran csomósodásgátló szerrel együtt, illetve jódozott formában (mivel a jód egyes területeken hiányzik az étrendből). Már az étkezések során is óvatosan kell vele bánni, mert a túlzott sófogyasztás növeli a vérnyomást, a szívroham és a stroke kockázatát. A World Health Organization (WHO) ajánlása szerint az egészséges napi nátriumbevitel felnőtteknél kevesebb mint kétezer milligramm, ennyi öt gramm sóban van.

Negatív ionokkal az egészségért?

Sokan azt hiszik, hogy a sólámpák negatív ionokat vagy éppen pozitív energiahullámokat bocsátanak ki, azonban a lámpák pozitív egészségügyi hatásaira semmilyen tudományos bizonyíték nincs. A sólámpákat népszerűsítő kereskedelmi honlapokon nagyon változatos magyarázatokkal találkozunk az egészségügyi hatásaira nézve, de van néhány visszatérő elem.

Légúti megbetegedéseknél, psoriasis és egyéb bőr problémáknál az orvosok elsősorban a tengeri levegőt javasolják

Általában ehhez hasonló a sólámpákkal kapcsolatos anyagok felütése, nem véletlenül. Ez az állítás ugyanis megállja a helyét, a tengereinken nagy mennyiségű só található, és ez a tengerparton valóban hatással lehet a levegőre. Ezen a hatásmechanizmuson alapulnak a légúti betegségek kezelésére sóbarlangok is (amelyekből Magyarországon csak mesterséges van): a sós levegő képes a tünetek enyhítésére.

A sólámpának, ha van is bármilyen hatása, biztos, hogy nem ez a legjobb megoldás, ha például beteg a gyerek. Érdemes inkább inhalátort venni, abba lehet rakni sóoldatot is.

Az elektromos készülékek, a sugárzások (a mobiltelefon is), a légszennyezettség, a fűtés,stb elsősorban pozitív töltésű ionokat hoz létre. Ezzel a levegőben felborul az elektromos töltésűrészecskék egyensúlya.

Részben még ez is igaz. Homonnay Zoltán, az ELTE Kémiai Intézetének igazgatója szerint az elektromos berendezések tényleg létrehozhatnak pozitív vagy negatív töltéseket, de nem kell ilyen messzire mennünk: „Ha valaki megdörzsöl gyapjúszövettel egy üvegrudat, akkor is szétválnak pozitív és negatív töltések, de aztán gyorsan újra egymásra találnak és kölcsönösen semlegesítik egymást”. Az egyensúly felborulása azonban gyakorlatilag értelmezhetetlen: a kutató szerint nyáron, egy viharosabb napon például tele van a levegő pozitív és negatív töltésekkel. Amikor ezek a nagy töltésszétválások megszűnnek, az a villámlás.

Az egyik, sólámpát hirdető honlapon az elektroszmog elleni hatását akarták bizonyítani, ezért beraktak egy videót, amin az látszik, hogy valaki leméri a lámpa hatását. A vicces rész, és erre már a szerkeszők nem figyeltek, hogy mérés szerint a lámpa teljesen hatástalan.

Ion tényleg van

A színtelen, szagtalan, viszont az ismert anyagok közül legtisztábban sós ízű kémiai sónak, a konyhasónak talán mindenki ismeri a kémiai nevét: nátrium-klorid, képlete NaCl. A nátrium-klorid szilárd állapotban úgynevezett ionrácsba rendeződik, lapján középpontos kockarácsot alkot. 

A rácsban a pozitív nátriumion (Na+) és negatív kloridion (Cl-) található. Az ionok töltéssel rendelkező atomok vagy atomcsoportok. A NaCl azért rendeződik ilyen szép szerkezetbe, mert az ionokat az ionkötés tartja össze: pozitív és negatív ionokból ugyanannyi van a konyhasóban: minden negatív iont hat pozitív és minden pozitívot hat negatív vesz körül, arányuk összességében tehát egyforma. A konyhasót összetartó első rendű kémiai kötés, az ionos kötés nagyon erős, ezért nagyon magas az olvadáspontja: 801 Celsius-fok. 

Himalájai só, 300 kilométerre a hegyektől

Érdemes megnézni, mi is van valójában a sólámpákba állítólag rakott himalájai só név mögött: a lámpa eladásával foglalkozó weblapok ugyanis egybehangzóan állítják, hogy ez van benne. De mi is ez? Sajnos igazából semmi. A kifejezést a marketingesek találták ki a csúnyán hangzó kősó (halit) helyett. Főleg a Pakisztánból, Khewra bányáiból származó ásványokat értik alatta, amelyeket a 21. századtól a világ minden táján eladnak Európától Ausztráliáig. Ez a világ második legnagyobb sóbányája, 300 kilométerre a Himalájától. Az itt kitermelt sókristályok néha vörösesek, rózsaszínek (ezt a vas-oxid-tartalom okozza), némelyik pedig valamennyire átlátszó fehér.

A Khewra sóbánya
A Khewra sóbánya

2003-ban a bajorországi fogyasztóvédelmi felügyelet 15 különböző, Németországban himalájai sóként eladott terméket elemzett, és a nátrium-klorid mellett legalább tíz különböző ásványt kimutattak a Pakisztánból érkező anyagokban. Hivatalosan is figyelmeztetést adtak ki arról, hogy a túlhasználtuk magas vérnyomást okozhat. 

Ugyanilyen eredményre jutott a ZDF német tévécsatorna is: 95-96 százalékos nátrium-klorid-tartalom mellett az anyagok 2-3 százalékban polihalittal [K2Ca2Mg(SO4)4·2H2O] szennyezettek, és kis mértékben tíz másik ásvány is kimutatható bennük.

Színezik

Vannak azonban himalájai eredetnél meredekebb állítások is:

A sólámpák, sómécsesek pozitív tulajdonságai a természetes ionizáción, az elektromos rezgésen és a kristályos átlátszó felépítésből eredő fényhullámokon alapszanak

Sárgás-narancssárgás fényével a felkelő nap színére emlékeztet, így színterápiás kezelésnél is használható

Homonnay szerint ez az állítás egyszerűen értelmezhetetlen: a sólámpa nem bocsát ki nemhogy negatív, de semmilyen ionokat sem: mint láttuk, a pozitív és negatív ionok száma a nátrium-kloridban megegyezik, a szerkezet nagyon stabil. A színek hatása szintén nem bizonyított, ráadásul a tiszta természetes sóknak nincs ilyen színe, a boltokban kapható narancssárga kivitel a már említett vasoxid-szennyezés eredménye.

A sólámpát nagy kristályokból vésik ki, gyakran színezik, izzót vagy gyertyát raknak a belsejébe. A főleg Európában és Ázsiában összeállított lámpák kellemes hangulatvilágítást biztosítanak, a kristályon áthatoló fény nem olyan erőteljes, így akár éjszakai lámpának is használható.

Bioenergia

Az értelmetlen ionizáláson kívül a legfurcsább, gyakran előforduló állítás, hogy a sólámpának

jobbra cirkuláló bioenergiája van

Ezzel nyújt védelmet. Az igazság az, hogy már a bioenergia sem értelmezhető, hát még az, hogy jobbra vagy balra tartson. 

Homonnay szerint a sólámpának legalábbis tudományosan igazolt magyarázata nincs, ha van is pozitív hatása, az maximum annyi, hogy a levegő páratartalmát befolyásolja, de ennek a mértéke is  csak egy sóbányában, sóbarlangban említésre méltó. Viszont nem fog semmi ellen védelmet nyújtani. A só alapvető kémiai tulajdonságai, és a weblapok szövegei között feszülő ellentmondások pedig egyértelműen igazolják ezt.

Mondja el a véleményét az Index Facebook-oldalán!