További Tudomány cikkek
- Fidrich Róbert: Az Európai Bizottság javaslata teljesen tudománytalan
- Elnyeli a föld a kínai nagyvárosokat
- Az őskorallok minden élőlénynél előbb világítottak az óceánok mélyén
- Meglepő dolgok derültek ki az Alzheimer-kór okairól egy új kutatásból
- A légszennyezés lelassítja a kisgyerekek agyfejlődését
CT felvétel egy Alzheimer-kóros beteg agyáról. A károsodott agyszövet lila színű |
Az már régóta köztudott, hogy az Alzheimer-kóros betegek agyában nagy mennyiségű, összetapadt fehérje (oligomer) mutatható ki, ám azt eddig még nem sikerült meghatározni, hogy mi is pontosan a kapcsolat a betegség és e között a jelenség között. Selkoe csapata most fegyvert ad a hibás amiloidok kezébe, hogy azok saját magukat iktassák ki.
Blokkolókkal a betegség ellen
A Harvardon végzett kutatás azt is kimutatta, hogy az amiloid-béta-fehérjét előállító enzimek kémiai blokkolói meggátolják az úgynevezett oligomerek kialakulását a sejtkultúrákban, és így a sejtek normális működése nem ütközik akadályba. Számos gyógyszergyár foglalkozik már olyan gyógyszerek gyártásával, amelyek fő alkotóelemi épp ezek a blokkolók. Selkoe véleménye szerint így maximum 5-7 év szükséges ahhoz, hogy az Alzheimer kórt is kezelni tudó gyógyszerek megjelenjenek a piacon.
Láncreakció
"Az amiloid-béta-fehérje egy hosszú fehérjelánc, amelynek be kell tekerednie ahhoz, hogy megfelelően tudjon működni. Normális esetben a lánc "vízkedvelő" része van kívül, hogy képes legyen a vízben oldódni, a víztaszító láncrészek pedig belül, eldugva találhatóak meg, ahol nem érheti őket baj. Ám ha a fehérje rosszul tekeredik, vagyis még nem végzett a hidrofób aminosavaknak a fehérjefelszínről való eltüntetésével , akkor a hidrofób felszínek a félkész fehérjéket egymással való összetapadásra, aggregációra teszik hajlamossá. A fehérjeaggregátumok felszaporodása pedig a legtöbb neurodegeneratív betegség oka" - mondta Christopher Dobson, a Cambridge-i Egyetemen végzett hasonló tárgyú kutatás vezetője.
A vizsgálatok során Dobsonék egy baktériumból és egy szarvasmarhából származó, ártalmatlan fehérjét késztettek formaváltoztatásra. Az eredmény: a kísérleti egér sejtjeit mindkét újjáalakult fehérje legyengítette. Szakmabeliek szerint ez a felfedezés általánosan érvényes lehet minden olyan betegségre, amely a fehérjetekeredéssel hozható összefüggésbe.
|