Judit
3 °C
6 °C

Milliomosok a Mars meghódításáért

2001.09.03. 15:22
Kapcsolódó cikkek (1)
Néhány dotkom-milliomos alapítványt hozott létre, hogy anyagilag támogassák a marsi űrutazás megvalósulását. Reményeik szerint az első Marsra induló emberrel 2003-ban felszállhat a rakéta. Előzetesen űrbeli körülmények között egereken próbálnák ki a mesterséges gravitációt biztosító rendszert.
A Life to Mars Foundation (Életet a Marsra Alapítvány) célja, hogy a NASA-t rávegye az állandó marsi űrbázis beindítására - mondta el az MSNBC-nek Elon Musk, az alapítvány alapító tagja. Véleménye szerint az első emberek már 2003-ban elindulhatnak a Marsra.

Űrbe vágynak az ifjú milliomosok

A még kolonizálatlan Vörös Bolygó

A 30 éves Musk két internetes vállalkozást indított be. A Zip2.com-ot a Compaq Computerhez tartozó AltaVistának adta el 1999-ben 305 millió dollárért. Az X.com tavaly egyesült a PayPal online fizetési szolgáltatóval. Elon Musk még ma is a PayPal legnagyobb részvényese, és az igazgatótanács tagja.

Musk energetikai tanulmányait szakította félbe az internetes korszak hajnalán, és most azt mondja, érdeklődésének középpontjában a napelemes áramtermelés nagyszabású fellendítése, illetve az űr "emberbarátibbá tétele" áll.

A Life to Mars Foundation arra kívánja rávenni a NASA-t, hogy költségvetésének nagyobbik részét egy állandó marsi bázis létrehozására fordítsa. Ezzel az emberiség az egyetlen bolygót benépesítő lényből bolygóközi lénnyé válhatna.

Az alapítvány másik oszlopos tagja Adeo Ressi, egy 29 éves internetes vállalkozó, aki szintén két céget alapított, és súlyos dollármilliókért adott túl rajtuk - mondta Musk. Ressi egyaránt megtapasztalta az internetes üzletek nagy fellendülését és bukását. Első számú vezetője volt a Worldwide Xceed nevű cégnek, amely a teljes fizetésképtelenségig manőverezte magát.

"Az alapítvány más támogatókkal is rendelkezik, de ők inkább a háttérben maradnak, mivel igen neves cégek vezetésének tagjai" - mondta Musk. Az alapítvány 2003-ban és az azt követő években számos űrutazást indítana. Ezeket egyenként 10-20 millió dollárból ki lehetne hozni, attól függően, hogy milyen szállítóeszközt vesznek igénybe.

Növénytermesztés a Marson

Az alapítvány tervei közé tartozik eljárások kidolgozása növények nevelésére a Marson. Ezenkívül céljuk a vörös bolygó légkörének és ásványi anyagainak felhasználásával rakéta-hajtóanyag gyártása, illetve az oda- és visszaúton mesterséges gravitáció biztosítása.

Az űr elviselhetetlen könnyűsége

A mesterséges gravitációval végzett kísérleteket a nonprofit Mars Society is sürgette. Ezt a társaságot korábbi tervei megvalósításában Musk is támogatta. A Mars Society irányító bizottsága az elmúlt hétvégén zöld utat adott az antigravitációs kutatások támogatására - mondta el Robert Zubrin, a társaság elnöke.

Mindenáron marslakókat akarnak
A tervezési munka és a kísérletek már megkezdődtek. A mesterséges gravitációs kísérletek alapját olyan viták adták, melyeket Muskkal folytattak a legfeljebb 10 millió dolláros költséggel embereket a Marsra juttató űrutazások sikerességéről.

A mesterséges gravitáció és a marsi gravitáció kérdése életbevágó a Mars felderítése szempontjából, mégse igen foglalkoznak vele - mondta Zubrin. Nem sikerült még megoldást találni a súlytalanságban élők szervezetében fellépő elváltozásokra, például a csont- és izomsorvadás problémájára, és az immunrendszer meggyengülésére.

Bár van eljárás az elváltozások lassítására, az űrkutatással foglalkozó tudósok mégis aggódnak amiatt, hogy az idegen bolygóra lépő első űrhajós ("nagy lépés az emberiségnek") a meggyengült csontozata miatt azonnal a lábát töri.

A NASA a zéró-G környezetben fellépő elváltozások csökkentésére koncentrált, például gyógyszerek és gyakorlatok segítségével, de még nem világos, hogy az ilyen megoldás mekkora hatékonysággal alkalmazható egy három évig tartó marsi küldetés során.

Ezenkívül alapvető fontosságú kérdés, hogy vajon az emlősök a földinek alig 38 százalékát kitevő marsi nehézkedési erő mellett képesek-e fejlődni, túlélni és utódokat világra hozni. Ez a kulcskérdése annak, hogy az emberiség meg tud-e telepedni a Marson - mondta Zubrin.

Egerek és emberek

Egerek tesztelik majd a mesterséges gravitációt

Ezen a ponton kerül a képbe az egér. A tervek szerint fél tucat egér és esetleg más állatok élhetnének egy Föld körül keringő űrhajóban, amely a tengelye körül olyan sebességgel forog, hogy a fellépő gyorsulás szimulálja a természetes gravitáció 38 százalékát. Az egerek 60 napig lehetnének az űrben, és ezalatt a rágcsálók következő generációja is megszületik, és szaporodóképes korba ér.

Amikor a kis állatok visszatérnek a Földre, megvizsgálnák őket, hogy a forgó környezetük megóvta-e őket a súlytalanságban egyébként bekövetkező elváltozásoktól. Zubrin reményei szerint ezzel a kísérlettel sikerül igazolni, hogy egy forgó antigravitációs szerkezet csökkentheti-e a hosszú időtartamú űrutazások résztvevőinek egészségügyi terhelését, illetve az emlősök hogyan viselnék el a Mars csekély gravitációját.

Az elmúlt évek során az amerikai és a szovjet kutatók megvizsgálták az antigravitáció űrutazókra gyakorolt hatását. A kérdést alaposan vizsgálják jelenleg is, és több kísérletre volna szükség - ismerte el John Charles, a NASA kutatója. Számára azonban nem szolgálna új információval az űrbéli egértenyészet.

Ilyen kísérleteket már az oroszok is végeztek Bioszputnyiknak nevezett szerkezeteik fedélzetén. Egy 1977-es kísérletben például a Cosmos 936 műhold bevonásával patkányokon vizsgálták a mesterséges gravitáció hatását. Az eredmények szerint az ilyen környezetben élő rágcsálók egészségesebbnek mutatkoztak, mint a súlytalanságban tengődő társaik. Ennek ellenére a szovjetek lemondtak a pörgettyűelv alkalmazásáról, mert a mesterséges gravitáció "nem működött túlságosan jól".

Orientációs zavarokat okoz a centrifuga

Az emberi űrutazók számára az egyik nagy gond, hogy a megforgatott űrkabinban a mesterséges gravitáció a Coriolis-erő miatt egyensúlyi zavarokat okoz. "Egy olyan egyszerű mozdulat, mint a hirtelen hátrapillantás rendkívül zavaró észlelésekhez vezet, ami az instabilitás érzetét kelti, esetleg az illető szédülési rohamot kap" - mondta John Charles.

Jim Garvin, a NASA Mars program kutatója elmondta: az űrkutatási hivatal nyitott a külső csoportok javaslataira. Példáként említette a brit Beagle 2 projektet, melynek során 2003-ben leszálló szondát küldenek a Marsra. Teljesen elméleti szinten nem talál semmi kivetnivalót a magáneszközökből megvalósuló próbálkozásokban sem. "Ha Ross Perot milliárdos indítani akar egy Mars-expedíciót, szerintem a NASA-nak érdekében áll támogatni a próbálkozást" - mondta Garvin.