Ambrus
-7 °C
3 °C

Jön a vízözön

2003.04.30. 09:32
Európa eddigi legnagyobb földtudományi konferenciájának egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a globális felmelegedés hatására világunk egyre csapadékosabb lesz, és erre a legkevésbé sem vagyunk fölkészülve. Számos kutató úgy vélekedik, hogy a jövőben várható áradások hatását eddig messze alábecsülték a kutatók. Néhány tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy a nedvesebb világ nem csak a globális felmelegedés következménye, hanem egy további, sokkal drámaibb hőmérséklet-emelkedés kiváltója is lehet.
Az április elején Nizzában rendezett konferencián megjelent tudósok többsége egyetértett abban, hogy a múlt év nyarán bekövetkezett áradások az események szerencsétlen és váratlan egybeesésének következményei voltak. A Közép-Európa fölött eltűnő majd újra előbukkanó ciklon mindenkit meglepett. A hatalmas erejű ciklont egy nagy légnyomású légtömeg tartotta sakkban, melynek következtében hihetetlen mennyiségű eső esett le egy igen kis területen. "Olyan volt mint egy tökéletes vihar" - mondta Jirí Stehlík, Prága hidrometeorológiai intézetének munkatársa.

Jól elázott Európa

Az áradás leginkább a Cseh Köztársaságot érintette, ahol 15 ember életét vesztette és 220 ezer embert kellett kilakoltatni, de egész Közép-Európában igen drámai helyzet alakult ki, többek között Passauban, Salzburgban, Drezdában és Budapesten is. Prágában normális esetben ötszáz évente egyszer lehet ilyen hatalmas áradásra számítani; néhány területen az éves csapadékmennyiség fele esett le négy nap alatt.

Nehéz eldönteni, hogy mindez a természet szeszélye volt-e vagy sem. A katasztrófa mindenesetre baljós figyelmeztetést közvetített arról, hogy a globális hőmérséklet emelkedésével ehhez hasonló eseményekre lehet számítani, amelyek ráadásul sokkal gyakrabban megtörténhetnek, mint azt gondolnánk, állítja Richard Betts, a Hadley Centre for Climate Prediction and Research munkatársa. Betts arra figyelmeztette kollégáit, hogy messze alábecsülték a katasztrófák várható hatását.

Hiányos modellt használtak

A klímaváltozásnak a világ átlagos csapadékmennyiségére gyakorolt hatásáról készült modellek jelenleg csak azt veszik figyelembe, hogy a melegebb levegő több vizet képes megtartani. (Ez annyit jelent, hogy a Földön több párolgás és ezért több eső lesz.) Ennek alapján a folyók vízhozama 2100-ig egy százalékkal fog megnövekedni, melynek következtében a folyamok sokkal inkább hajlamosak lesznek kilépni medrükből.

A teljes képből azonban hiányzott egy fontos tényező: az üvegházhatást okozó gázok növényekre gyakorolt hatása. A nagy széndioxid szint hatására a növények szűkítik a leveleiken azokat a lyukakat, amelyek a gázok ki- és beáramlását szabályozzák, ami drámaian lecsökkenti a növények vízkibocsátását, így több víz marad a talajban. Betts ezeknek a változásoknak a figyelembevételével készített egy modellt a talajvízszint alakulásáról, mely szerint a következő évszázadban 10 százalékkal több víz lesz a talajban. Ez különösen kényesen érinti Afrika középső területeit - például Kongót -, ahol a talajnak évente hat centiméterrel magasabb vízszinttel kell megbirkóznia.

A múltban is keresik a megoldást

A konferencián a klímaváltozás múltbéli epizódjaival is foglalkoztak, hiszen a korábbi események megértése kulcsfontosságú a jelenlegi folyamatok megértéséhez. A jégkorszak végén például rendkívüli ugrások következhetnek be az átlaghőmérsékletben, ezért fontos kideríteni, hogy most hasonló jelenséggel állunk-e szemben.

A kutatócsoportok többnyire jégbe fagyott légbuborékok vizsgálatával tudják megismerni a múltbéli légköri változásokat, ezért számos helyen végeznek fúrásokat. Grönland jegében már találtak drámai változásokra utaló jeleket, a Déli Sark környékén azonban még nem, de így legalább kiderülhet, hogy a korábbi változások az egész bolygót érintették-e. Az egyik rekordfúrás 3201 méteres mélységbe hatolt le, ahonnan a körülbelül 950 ezer évvel ezelőtti légkörre vonatkozó mintákat gyűjthették be a tudósok.

A helyzet nem túl bíztató

Sajnos a mai helyzettel foglalkozó klímakutatók a víz és a mocsarak globális felmelegedésre gyakorol hatásának figyelembe vételével egyre rosszabb következtetéseket tudnak levonni. Murugesu Sivapalan, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem hidrológus kutatója azt jelentette a konferencián, hogy a folyók és esők megfigyelését lehetővé tévő eszközök voltak az első áldozatai a vízszabályozási büdzsé csökkentésének. Elmondása szerint Afrikában már csak kétezer mérőeszköz működik, feleannyi, mint 25 évvel ezelőtt. Ezek a számok Európában, Ausztráliában és japánban is csökkennek.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Fergeteges Szilveszter

Fantasztikus szilveszteri vacsorával, hajnalig tartó bulikban, ismert sztárokkal töltheti el az év utolsó éjszakáját.