További Tudomány cikkek
- Szakmai körökben is megosztó: most akkor jó vagy rossz az időszakos böjt?
- A madarak harcolnak és udvarolnak is alvás közben
- A nem őszinte viselkedésformák átszövik mindennapjainkat
- Magyar fejlesztés forradalmasíthatja a napelemparkok telepítését
- Eddig ismeretlen fajokat és hegyeket is találtak a víz alatt és a víz fölött is
Jól elázott Európa
Az áradás leginkább a Cseh Köztársaságot érintette, ahol 15 ember életét vesztette és 220 ezer embert kellett kilakoltatni, de egész Közép-Európában igen drámai helyzet alakult ki, többek között Passauban, Salzburgban, Drezdában és Budapesten is. Prágában normális esetben ötszáz évente egyszer lehet ilyen hatalmas áradásra számítani; néhány területen az éves csapadékmennyiség fele esett le négy nap alatt.
Nehéz eldönteni, hogy mindez a természet szeszélye volt-e vagy sem. A katasztrófa mindenesetre baljós figyelmeztetést közvetített arról, hogy a globális hőmérséklet emelkedésével ehhez hasonló eseményekre lehet számítani, amelyek ráadásul sokkal gyakrabban megtörténhetnek, mint azt gondolnánk, állítja Richard Betts, a Hadley Centre for Climate Prediction and Research munkatársa. Betts arra figyelmeztette kollégáit, hogy messze alábecsülték a katasztrófák várható hatását.
Hiányos modellt használtak
A klímaváltozásnak a világ átlagos csapadékmennyiségére gyakorolt hatásáról készült modellek jelenleg csak azt veszik figyelembe, hogy a melegebb levegő több vizet képes megtartani. (Ez annyit jelent, hogy a Földön több párolgás és ezért több eső lesz.) Ennek alapján a folyók vízhozama 2100-ig egy százalékkal fog megnövekedni, melynek következtében a folyamok sokkal inkább hajlamosak lesznek kilépni medrükből.
A teljes képből azonban hiányzott egy fontos tényező: az üvegházhatást okozó gázok növényekre gyakorolt hatása. A nagy széndioxid szint hatására a növények szűkítik a leveleiken azokat a lyukakat, amelyek a gázok ki- és beáramlását szabályozzák, ami drámaian lecsökkenti a növények vízkibocsátását, így több víz marad a talajban. Betts ezeknek a változásoknak a figyelembevételével készített egy modellt a talajvízszint alakulásáról, mely szerint a következő évszázadban 10 százalékkal több víz lesz a talajban. Ez különösen kényesen érinti Afrika középső területeit - például Kongót -, ahol a talajnak évente hat centiméterrel magasabb vízszinttel kell megbirkóznia.
A múltban is keresik a megoldást
A konferencián a klímaváltozás múltbéli epizódjaival is foglalkoztak, hiszen a korábbi események megértése kulcsfontosságú a jelenlegi folyamatok megértéséhez. A jégkorszak végén például rendkívüli ugrások következhetnek be az átlaghőmérsékletben, ezért fontos kideríteni, hogy most hasonló jelenséggel állunk-e szemben.
A kutatócsoportok többnyire jégbe fagyott légbuborékok vizsgálatával tudják megismerni a múltbéli légköri változásokat, ezért számos helyen végeznek fúrásokat. Grönland jegében már találtak drámai változásokra utaló jeleket, a Déli Sark környékén azonban még nem, de így legalább kiderülhet, hogy a korábbi változások az egész bolygót érintették-e. Az egyik rekordfúrás 3201 méteres mélységbe hatolt le, ahonnan a körülbelül 950 ezer évvel ezelőtti légkörre vonatkozó mintákat gyűjthették be a tudósok.
A helyzet nem túl bíztató
Sajnos a mai helyzettel foglalkozó klímakutatók a víz és a mocsarak globális felmelegedésre gyakorol hatásának figyelembe vételével egyre rosszabb következtetéseket tudnak levonni. Murugesu Sivapalan, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem hidrológus kutatója azt jelentette a konferencián, hogy a folyók és esők megfigyelését lehetővé tévő eszközök voltak az első áldozatai a vízszabályozási büdzsé csökkentésének. Elmondása szerint Afrikában már csak kétezer mérőeszköz működik, feleannyi, mint 25 évvel ezelőtt. Ezek a számok Európában, Ausztráliában és japánban is csökkennek.