Jolán
-1 °C
7 °C

Varázsgombát találtunk a szélcsatornában

2008.01.21. 16:10
Műemlék jellegű szerkezetekkel teli kutatóteremben jártunk a műszaki egyetemen, ahol egy lelkes csapat az áramlásokat kutatja, mi meg gyönyörködünk benne.

Az áramlástan gyönyörűséges és hasznos tudomány, sőt, még bevételük is van belőle a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Áramlástan tanszékének, laborjukban egy forint állami támogatás nincs.

A tanszék vezetőjével, Dr. Lajos Tamással a szélfogó Aréna Pláza kapcsán kerültünk kapcsolatba. „Az áramlásnak esztétikája van” - áradozik munkájáról a tanszékvezető – „egy sziklafalat nem lehet fél óráig nézni, de egy vizet, folyót igen”. A professzor bármennyiszer, bármennyit szívesen nyilatkozik az áramlások mikéntjeiről, közérthető formában és óriási lelkesedéssel, látszik, hogy nagyon szereti, amit csinál. Nagyon büszke külföldi kollaborációikra, általában németekkel, belgákkal működnek, dolgoznak együtt – mondja.

A Stoczek utcai tanszék folyosóin a falakon mindenhol táblák a kutatók eredményeivel, lenn, a laborban pedig régiónk legnagyobb szélcsatornája áll, egy 1938-ban épült farotoros, illetve a Brúnó bácsi által 1941-ben alkotott kisebb, már műemléknek számítanak. A teremben a hőskorra emlékeztet egy háború előtti magyar vadászgép prototípusa, egy Spitfire típushoz hasonló gép, amelynek az Ezüstnyíl nevet adták.

A falakon körben azoknak az épületeknek a modelljei, amiket a tanszéken az évek során vizsgáltak a Budapest Sportarénától a Las Vegas-i szabadtéri színpadig. Lajos professzor nagyon büszke a dallasi reptérrel, a MÜPÁ-val (friss levegő beengedés), az Operaházzal (áramvonalak és hőmérséklet-megoszlás), a Forddal (üzemanyag-szívattyú) és a dallasi reptérrel kapcsolatos munkáikra is.

Most éppen Budapest három részének (Blaha Lujza tér, Erzsébet tér, Baross tér és környékük) több négyzetméteres modelljein a város levegőjének szennyezettségét vizsgálják. Egyik legnagyobb modelles munkájuk a közelmúltban a leendő M0-s Békásmegyert Ürömmel összekötő szakaszát építették fel kicsiben, és a legmegfelelőbb megvalósítását tesztelték négy különböző változaton.

A kipufogógázt úgy modellezik, hogy az utcák alól kis injekciós tűkből szivárog felfelé a metán, ez az autók kipufogócsövéből áradó gázokat jelképezi, közben pedig a szélcsatornából fúj az uralkodó szél. A modellben elhelyezett kis mérőpontokon mérik, hogy mennyi az adott ponton a metán koncentrációja, az eredményeket aztán összevetik a való világban lévő mérőállomások adataival. Amikor a videón és a látvány kedvéért láthatóvá akarják tenni az áramlást, parafinszerű anyagot permeteznek a fúvókákból. A szélirányt az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján állítják be.

Az áramlástan a laikusoknak is igen szórakoztató. A Kutatók éjszakáján hosszú sorokban kígyóztak az emberek, hogy pár percet álldogálhassanak a mesterséges szélviharban, a prof. tíz kiló pogácsát vitt, ami tíz perc alatt elfogyott. Az egyik mérnök fénytechnikai zsenialitása miatt a bevilágított áramlástani bemutató egy magic mushroom trippel simán felér.