Gyöngyi
9 °C
9 °C

Ártalmas a terhesség alatti stressz

2008.05.26. 07:08
Ha az anya stresszel, nagyobb eséllyel lesz allergiás a gyermek, de ha a gyermeknek telnek idegeskedéssel az első évei, az a szívbetegség kialakulásának kockázatait is növeli.

A terhesség alatt az anyát ért stressz miatt a gyermek esendőbb lehet a különböző allergiás megbetegedésekkel, így az asztmával szemben - jelentették be a Harvard Egyetem kutatói, akik eredményeikről az Amerikai Mellkasi Megbetegedések Társaságának kongresszusán számoltak be Torontóban.

Kihat a gyermekre

Amennyiben a jövendőbeli anyának pénzügyi vagy párkapcsolati gondjai vannak, ez távlati következményekkel járhat gyermeke számára: a stressz ugyanis kihatással van a fejlődő szervezet immunrendszerére.

A harvardi kutatók 387 újszülöttnél, akik Bostonban látták meg a napvilágot, állapították meg a köldökzsinórvérben az úgynevezett immunoglobulin E (IgE) szintjét.

Mint kiderült, azoknál a csecsemőknél, akiknek az anyja igen sok problémával küszködött terhessége alatt, viszont kevéssé volt kitéve a poratkáknak, magas volt az IgE szintje. Ez arra enged következtetni, hogy a stressz fokozza a magzat immunválaszát az allergizáló poratkákkal szemben. A jelenséget az összes, a stressznek a terhesség alatt kitett nő gyermekénél megfigyelték, függetlenül az anya faji hovátartozásától, társadalmi helyzetétől vagy dohányzásától.

"Ez a vizsgálat alátámasztja azokat a nézeteket, amelyek a stresszt társadalmi szennyezésként értelmezik, amely a gyermek által belélegezve immunválaszt vált ki szervezetében" - hangsúlyozta közleményében a kutatást irányító Rosalind Wright.

A harvardi vizsgálat összecseng a Londoni Egyetemem folyt kutatásokkal, amelyek a stresszes gyermekkor távlati hatásait vizsgálta.

Követték őket

A kutatók születésüktől 32 éves korukig követték nyomon ezer új-zélandi személy sorsát. Mint kiderült, azon egyének vérében, akiket gyermekkorukban nem fogadott el az anyjuk, vagy túlzott szigorral neveltek, esetleg szexuális zaklatás áldozatai voltak, akár két évtizeddel később is kétszer olyan magas volt az úgynevezett gyulladásos fehérjék szintje, szemben a "normális" gyermekkorúakkal.

Az olyan gyulladásos fehérjék emelkedett szintje, mint a C-reaktív fehérje, a fibrinogén, vagy az immunsejtek, fokozzák a szívbetegség vagy cukorbaj kockázatát.

"A gyermekkori stressz módosíthatja a szervezet fejlődési "röppályáját" és hosszútávú hatást fejt ki, növelve bizonyos betegségek kockázatát" - jelentette ki Andrea Danese, aki a napokban számolt be a kutatási eredményeiről egy chicagói konferencián.

Mint kifejtette, a sanyarú gyermekkor miatt átélt stressz a későbbiekben gyengítheti a gyulladásgátló hatással rendelkező hormonoknak, a glükokortikoidoknak a stresszre adandó válaszát. Andrea Danese szerint ezért a  nehézsorsú gyerekeknél igen korán meg kell kezdeni a prevenciós kezelést, hogy kivédjék a felnőttkori betegségek kialakulását.