Vilma
-7 °C
4 °C

Harmincéves minireaktor Budapest közepén

2001.06.15. 10:23
1971 júniusa óta van üzemben Magyarország legkisebb atomreaktora. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 100 kW teljesítményű oktatóreaktora 30 évvel ezelőtt kezdte meg működését. A minierőmű tervezése és üzemeltetése során szerzett tapasztalatok a Paksi Erőmű építésénél és működtetésénél is fontos segítséget jelentenek a kutatóknak. A jeles eseményről a BME Nukleáris Technikai Intézet munkatársai szűk körű ünnepség keretében emlékeztek meg hétfőn.
A reaktor
Az elmúlt 30 évben a Műegyetem Oktatóreaktora négy-ötezer mérnök, fizikus, vegyész és tanár nukleáris szakirányú képzésében nyújtott kísérleti és elméleti bázist. Számos nemzetközi és hazai posztgraduális tanfolyam, diplomaterv és doktori munka keretében sok, a nukleáris szakmában azóta magas beosztásban dolgozó kolléga tanult intézetünkben - tájékoztatta lapunkat dr. Aszódi Attila docens, a BME Oktatóreaktor Nagylaboratórium vezetője. Elmondása szerint több tízezerre tehető azoknak a száma, akik a három évtized alatt látogatóként megtekintették az Oktatóreaktort, betekintettek működésébe, megismerkedtek a nukleáris technikák orvosi, régészeti, környezetvédelmi, energetikai és egyéb alkalmazásaival.

1959-ben indult a KFKI reaktora

Nem a BME reaktora az első Magyarországon: a KFKI területén 1959-ben helyezték üzembe a - mai nevén - Budapest Reaktort. A 2MW teljesítményű kutatóreaktorként induló berendezés tervezését teljes egészében szovjet szakemberek végezték és nagyrészt ők irányították az építési munkálatokat. A berendezések zömét is a Szovjetunióban készítették. A reaktort kétszer átépítették, névleges teljesítménye jelenleg 10 MW, de ezt sem használják villamosenergia-termelésre. Az itt folyó kutatások tárgya nem maga a reaktor, hanem izotópgyártás, szilárdtestfizikai, kémiai és magfizikai kutatások. A Budapest Reaktor üzemeltetésének köszönhetően a KFKI-ban kialakult egy nagyon komoly atomenergetikai szakembergárda.

Az ötlet negyven éve felmerült

Már 1961-ben felmerült egy egyetemi atomreaktor megépítésének igénye, és ugyanebben az évben elkészült a KFKI tanulmánya, melyben a szóbajöhető típusokat vizsgálták. A tanulmány elkészülte után nagyon gyorsan, 1962 elején Kökény Mihály az Országos Atomenergia Bizottság (OAB) akkori titkára és Lévai András a Nehézipari Minisztérium villamos energetikáért felelős miniszterhelyettese megállapodást kötött, hogy Magyarországon egyetemi atomreaktor épül. Az OAB 18,5 millió forintos keretet biztosított a létesítmény felépítésére.

"Akkora, mint egy szamovár"

Az elvi terveket már 1962-ben elkészítették a magyar szakemberek, és kiküldték azokat zsűrizésre a Szovjetunióba. A moszkvai Kurcsatov Intézet szakemberei 1963-ban véleményezték a terveket, melyeket tökéletesen megfelelőnek találták. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezt részben tréfásan azzal indokolták, hogy ekkora reaktorral nem is lehetnek problémák, hiszen "akkora, mint egy szamovár".

1963 és 1966 között zajlottak - a Kurcsatov Intézetből kapott tanácsokat figyelembe véve - a részletes tervezési és engedélyezési munkálatok. A tervezési munkát az Erőterv vezette, továbbá a megfelelő területeken részt vállaltak a KFKI, az Izotópintézet, illetve a Műegyetem szakemberei is.

Fő szempont a biztonság

Teller Ede a vezérlőpultnál
Figyelembe véve a leendő létesítmény oktatási szerepét, hogy hallgatók, vagyis kiképzetlen emberek jelenlétét is számításba kell venni, továbbá a tényt, hogy a reaktort gyakorlatilag Budapest közepére tervezték a legfontosabb szempont a tervezés során a biztonság volt. Ennek elérése érdekében a reaktor teljesítményét nagyon alacsonyra, 10 kW-ra tervezték, a maximális reaktivitástartalékot 0,7 $-ban állapították meg, továbbá a KFKI reaktorában már jól kitapasztalt EK-10-es fűtőelempálcákat alkalmazták. Mindezeknek és a további tervezési megoldásoknak köszönhetően az Oktatóreaktor egy nagyon jó belső biztonságú létesítmény lett.

Változó tervek

Az építés 1967-ben kezdődött el, a reaktor 1971. május 22-én vált először kritikussá, vagyis ekkor vált először önfenntartóvá a láncreakció. Az építési munkálatok elnyúlására magyarázatot ad, hogy a tervek még ekkor is alakultak, 1966-ban például még csak egy termikus oszlopot terveztek kialakítani, ehelyett végül egy besugárzó alagút épült ki. További fejlemény volt, hogy időközben tervbe vették a csőpostarendszer és a melegkamra kiépítését is. Fontos kiemelni azt is, hogy a tervezési munkálatok a későbbi üzemeltetők számára egyben komoly felkészülési munkát is jelentettek.

Paks számára is fontos tapasztalatok

Az évforduló alkalmából az Oktatóreaktor kollektíváját telefonon köszöntötte Dr. Lévai András akadémikus, aki az egyetem egykori rektorhelyetteseként, valamint miniszterhelyettesként fontos szerepet játszott abban, hogy megépülhetett a Műegyetem oktatóreaktora és azóta is - egyetemközi intézményként - rendelkezésre áll az ország és a régió egyetemei és főiskolái számára. Lévai professzor kifejezte azon véleményét, hogy a Paksi Atomerőmű világviszonylatban is kiemelkedő, magas biztonsági színvonalának kialakulásához, az üzemeltető személyzet magas szintű képzettségéhez, a biztonsági kultúra megalapozásához nagyban hozzájárult az oktatóreaktor és az a képzési rendszer, amit a kezdetektől fogva meghonosítottak a Budapesti Műszaki Egyetemen.

Magyarországon 1982 és1987 között Pakson négy darab VVER-440/213 típusú reaktor kezdte meg működését. A paksi atomerőmű az ország villamosenergia-termelésének körülbelül 38%-át adja, és az országban a legolcsóbban állítja elő a villamos energiát.

"Reményeink szerint az oktatóreaktor még hosszú évekig szolgálhatja a hazai nukleáris technika, nukleáris energetika oktatását és kutatását" - nyilatkozta dr. Aszódi Attila docens, a BME Oktatóreaktor Nagylaboratórium vezetője.

Források: BME, KFKI, Paksi Atomerőmű

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Fergeteges Szilveszter

Fantasztikus szilveszteri vacsorával, hajnalig tartó bulikban, ismert sztárokkal töltheti el az év utolsó éjszakáját.