Vencel
7 °C
24 °C

Atombombát robbantottak volna a Holdon

2000.05.16. 14:07
Kapcsolódó cikkek (1)
A hidegháború éveiben az Egyesült Államok atombomba robbantását fontolgatta a Holdon - állítja egy amerikai fizikus, Leonard Reiffel, aki annak idején részt vett a fantasztikus (fanatikus?) tervek kidolgozásában. Reiffel korábban Enrico Fermi - az atommáglya megalkotójának - munkatársa volt.
A 72 esztendős Reiffel, aki egyébként a robbantás ,,láthatóságáért" felelt a projektben, elmondta, hogy kutatásai 1958-ban zajlottak. Ekkor tört ki ugyanis Amerikában a ,,posztszputnyik-láz": az USA megrémült attól, hogy a Szovjetunió technikai és katonai fölénybe kerül az első műholdak fellövése révén. (A szputnyikot 1957-ben állították orbitális pályára a szovjetek.)

A Holdon nem ilyen lenne
Az atombomba holdbéli felrobbantása azt jelképezte volna, hogy továbbra is az Egyesült Államok a világ vezető katonai és technikai nagyhatalma. Reiffel szerint gyakorlatilag egy ,,PR-akcióról" lett volna szó.

Reiffel az amerikai légierő speciális fegyverközpontjában dolgozott az ötvenes évek végén, Albuquerque-ben (más források szerint Chicagóban kutatott, ott, ahol korábban Enrico Fermivel működött együtt). Reiffel tíz beosztottjával együtt tevékenykedett a projekten, s munkatársai között volt az utóbb világhírű csillagászként ismert Carl Sagan is. Az ő feladata az volt a projektben, hogy megvizsgálja: az atomrobbantás után szétáramló porfelhőben kimutathatók lesznek-e esetleg szerves molekulák is.

Reiffel csoportjának nem mellékes szerepe lett volna a PR-hadműveletben: az atomrobbanásnak a Földről is jól láthatónak kellett volna lennie. A detonáció egy krátert hozott volna létre a Földhöz legközelebbi égitesten. Látványos lett volna az akció azért is, mert - miután a Holdon nincs légkör - az atomvillanás után nem gomba alakú felhő keletkezett volna, hanem a felszálló por a világ négy égtája felé szóródott volna szét.

A tervek szerint egy hirosimaihoz hasonló nagyságú bombát robbantottak volna a Holdon az amerikaiak. A projekt végül nem valósult meg. A hidrogénbomba bevetéséről azért mondtak le már a kezdet kezdetén, mert túl költséges lett volna a 235 ezer mérföldes távolságra való ,,szállítás". Reiffel szerint azért álltak el tőle, mert a légierő illetékesei úgy látták, hogy az akció kockázata nagyobb, mint az általa elérhető haszon.

Az Egyesült Államok légierejének szóvivője nem kívánta kommentálni a The New York Timesnak tett Reiffel nyilatkozatot.

Last minute tengerparti nyaralások

Még nem volt nyaralni? Ősszel sem késő elutazni ezekre a gyönyörű helyekre.

Pihenjen Szép kártyával!

Egy kis lazítás Önnek is jár! Íme a Szép kártya elfogadóhelyek.