Bacilus pörgeti a nanomotort
A Tokió melletti AIST kutatóintézet munkatársainak sikerült megalkotniuk az első olyan mikromechanikai szerkezetet, amelynek élő komponens is található az alkatrészei között. A működését tekintve leginkább egy miniatűr mókuskerékhez hasonlítható motor egy vájattal ellátott mikroszkopikus körgyűrűből, és egy erre illeszkedő hatágú rotorból áll; ezek között található az üzemanyag, akit úgy hívnak, hogy Mycoplasma mobile.
Dolgozz, baci!
A genetikai úton, kifejezetten a projekt kedvéért kifejlesztett, egy mikrométer hosszúságú baktérium a természet egyik leggyorsabb mikrobája: óránként akár 1,8 centit is képes megtenni, ami emberléptékkel mérve nagyjából 32 km/h-nak felel meg. A körgyűrű vájatában levő speciális, glükóztartalmú protein készteti mozgásra a bacilust, aki ezzel együtt a rotort is forgatni kezdi. Az így létrejött motor további üzemanyagként csak glükózt igényel, nedves környezetben is működik, és képes megjavítani saját magát - a teljesítménye viszont még nem az igazi.
2 fordulat/óra
A jelenleg 100 bacilussal működő motor ugyanis percenként átlagosan két teljes fordulatot produkál, ami a projekt egyik vezető nanotechnológusa, Hiracuka Juicsi szerint a baktériumok számának növelésével megsokszorozható. A kutató reményei szerint az apró biomotor mikrorobotok működtetésére lesz alkalmas, és később akár elektromosságot is generálhatnak a segítségével. Az élő mikrobák használata áttörés a biomolekuláris motorok tudományterületén, ahol már évek óta az önjavító, önfenntartó motorok fejlesztése a cél.