Mária
-6 °C
-2 °C

Célkeresztben az amatőr mikrobiológusok

2002.01.23. 13:04
Egy holland textilkereskedő, Anton van Leeuwenhoek szabadidejében találta fel a mikroszkópot és fedezte fel vele a baktériumokat, manapság azonban a tudományos eredmények túlnyomó többsége intézményes keretek között születik. Léteznek azonban a hivatalos tudományiparból kiszorult amatőr kutatók, akikre az antraxtámadások óta rászállt a Szövetségi Nyomozóhivatal.
A polihisztorok kora lejárt: a tudomány jelenlegi szintjén korszerű, eladható kutatásokat csak sokmillió dolláros infrastruktúrával, intézményi keretek között lehet folytatni. Egy háztáji mikrobiológiai labor összelapátolása azonban viszonylag olcsón megúszható, és ha génmanipulációra nem is nyújt lehetőséget, antraxbaktériumot tenyészteni bőven elegendő egy hűtőszekrény, néhány lombik és további, kereskedelmi forgalomban is hozzáférhető eszközök beszerzésével.

Mivel a kísérleti receptek és procecúrák az interneten (és a közkönyvtárakban) is hozzáférhetőek, különösebb előképzettségre, laboratóriumi gyakorlatra sincs szükség egy kis kotyvasztáshoz, bár a szobatudósok többségét felsőfokú képzettségű, a hivatalos tudományiparban indult, ám onnan kiszorult szakemberek teszik ki, akik a sufniban, vagy gazdagon felszerelt magánlaboratóriumukban folytatják a hivatalos tudomány által elutasított teóriák bizonyítására, zsákutcának tartott megoldások igazolására, értéktelennek ítélt hatóanyagok kifejlesztésére irányuló erőfeszítéseiket.

A "magányos mikrobiológus" teória

A házitudós attitűdje manapság alapvetően ellenkulturális: bár a tudományt évszázadokon keresztül a hobbista kísérletezők vitték előre, ma akadémiai vagy profitorientált intézményi háttér nélkül szinte lehetetlen eredményt felmutatni. Sok amatőr kutató ezért mélységesen sértetté válik, ami az FBI szerint veszélyessé teheti őket az egész társadalomra - szobatudóst gyanítanak az antraxszal fertőzött levelek mögött is, amelyek a szeptemberi terrortámadás után tartották rettegésben amerikát. A "magányos mikrobiológus" elmélet nem precedens nélküli: korábban több amatőrt is rajtakaptak halálos kórokozókkal való zsonglőrködés közben.

Az ohiói Larry Wayne Harris például egy ízben pestisbaktériumot rendelt egy erre jogosult kutató nevében - ezért 18 hónap felfüggeszett börtönbüntetést kapott, és kizárták az Amerikai Mikrobiológiai Társaságból. Néhány évvel később Las Vegasban azzal kérkedett, hogy elég antrax van a birtokában ahhoz, hogy az egész várost elpusztítsa - kiderült hogy tényleg van antraxa, de egy ártalmatlan, vakcinának tenyésztett, legyengített törzsből, amellyel korábban házilagos körülmények között magát és kutyáit is beoltotta. Harrist ártalmatlannak ítélték a hatóságok, ő viszont úgy véli, a tavalyi antraxtámadás egy nagyobb szabású bioterrorista akció előjátéka lehetett.

Öböl Háború Szindróma

Az összeesküvéselméletekre fogékony ellenkulturális körökben az úgynevezett Öböl Háború Szindrómát is iraki biológiai fegyvernek, illetve az amerikai antraxoltásnak tulajdonítják: a téma számos renegát tudósnak ad kenyeret. A hivatalos tudomány elveti ezeket az elméleteket, a háborús veteránszövetségek azonban pénzelik azokat a tudósokat, akik mégis foglalkoznak velük: ilyen például Garth Nicolson texasi rákkutató, aki több millió dollár értékű magánlaboratóriumot tart fent adományokból, bár eredményeit még soha nem sikerült reprodukálni.

A jólmenő kontárokat azonban nem gyanúsítja az FBI, inkább olyan személyt keresnek, mint (az Indexben korábban már bemutatott) James Dalton Bell, akinek kísérletezőkedve harcos államellenes attitűddel párosul: miután hivatalos személy zaklatásáért letartóztatták, pincéjében a lőfegyverek széles skáláján túl kórokozókat és kémiai fegyvereket is találtak. Bell botulintoxinnal és szarinnal is kísérletezett - az antraxpánik kitörése után csak az mentette meg az első számú gyanúsított szerepétől, hogy éppen tíz éves börtönbüntetését tölti.