Ambrus
-7 °C
3 °C

Defibrillátorok kerülhetnek a plázákba

2003.07.08. 11:27
Az egészségügyi tárca lehetőséget lát arra, hogy a hirtelen szívhalálok megelőzésére nyilvános helyekre telepítsenek automata defibrillátorokat. A kezdeményezést az Országos Mentőszolgálat és egyes szakemberek is támogatnák.
Rácz Jenő, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára egy tájékoztatón elmondta: Magyarországon több mint huszonötezer ember hal meg évente hirtelen szívhalál következtében, ez körülbelül háromszorosa a nyugat-európai mutatóknak.

"Minden beavatkozás nélkül eltelt perc mintegy tíz százalékkal rontja a túlélési esélyeket, így tíz perc után az életben maradás lehetősége minimális. Mivel a riasztást követően a mentőknek tizenöt percen belül kell a helyszínre érniük, de ez is csak az esetek hetven százalékában sikerül, ezért szinte semmi sansz nincs arra, hogy az első beavatkozást a mentők végezzék el " - hívta fel a figyelmet.

Képzett laikusok

A tárca ezért megvizsgálja annak lehetőségeit, hogyan telepíthetők defibrillátorok többek között bevásárlóközpontokba vagy más forgalmas helyekre. Hozzátette: ennek azonban a jogszabályi és a szakmai feltételeit is meg kell teremteni, hogy "képzett laikusok is végezhessék" az elsősegélynyújtást.

Borbola József, a Gottsegen György Kardiológiai Intézet megbízott osztályvezetője az MTI-nek azt mondta: világszerte próbálnak elhelyezni többek között repülőtereken vagy bankokban, kaszinókban olyan automata defibrillátorokat, amelyek felismerik az úgynevezett kamrafibrillációt, és kezelőjükkel egyben közlik is a teendőket.

Ismertetése szerint az Egyesült Államokban az elmúlt tíz évben 22 ezer ilyen készüléket telepítettek ki. Az egyik chicagói repülőtéren, ahol évente mintegy 130 millió ember fordul meg, kétszáz automata defibrillátort helyeztek el, egymástól kétszáz méter távolságra. Két év alatt 230 hirtelen szívhalál fordult elő a reptéren. Az esetek hetven százalékában a készülékeket olyan emberek használták, akik sohasem kezeltek korábban ehhez hasonlót. Mégis a betegek hetven százalékát kórházba tudták szállítani, és hatvan százalékuk életben is maradt.

Iskolában tanítják

Európában is az a tendencia, hogy igyekeznek minél több ilyen készüléket elhelyezni, néhol már az iskolában tanítják a használatukat.

Borbola József hozzátette: problémát jelent azonban az, hogy a hirtelen szívhalálok nyolcvan százaléka otthon történik. A kardiológus szerint ezért fontos lenne, hogy a súlyos szívbetegek otthonukban is rendelkezzenek ezekkel a gépekkel. A készülékek alapítványok segítségével 400-500 ezer forintért beszerezhetőek.

Elmondta még: léteznek olyan defibrillátorok, amelyeket beültetnek a már szívbeteg emberekbe. Magyarországon évente mintegy kétszáz ilyen beavatkozásra kerül sor.

A mentőknek még száz kéne

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője az MTI-nek azt mondta: minden olyan kezdeményezést üdvözölnek, amely a mentők megérkezéséig a betegek életesélyét javítja. Véleményük szerint ehhez azonban ki kell képezni olyan embereket is, akik nem csupán a készülék kezeléséhez értenek.

Mint mondta: a helyzetek néha úgy alakulhatnak, hogy nem pusztán a készülék ki- vagy bekapcsolására van szükség. A beszélő gép ugyanis mondhatja azt is: "áramütésre nincs szükség, azonnal kezdje meg az újraélesztést". Győrfi Pál rámutatott: ilyenkor tehetetlen az, aki csak a készülék bekapcsolásához ért.

A szóvivő elmondta még, hogy 66 mentőkocsijuk van felszerelve félautomata defibrillátorral. Főleg azokat a kocsikat kellene fejleszteni, amelyek orvos jelenléte nélkül szállítanak betegeket. Közlése szerint a mentőszolgálat még mintegy száz ilyen készüléket tudna használni.