'Még elefántot sem tudnak klónozni'
További Biotech cikkek
Még az elefánt se megy
Egyelőre ugyanis még elefántot sem tudnak klónozni, sőt a kutatóknak "fogalmuk sincs" az elefántembriológia alapvető kérdéseiről; pedig a japán kutatók elefántok petesejtjeit használnák a művelethez. Egyébként éppen Vajta dél-afrikai kollégája, Dr. Paul Bartels próbálkozott elefántpetesejtek érlelésével évekkel ezelőtt, eredménytelenül. Bartels akkor publikálta az észlelést, más hasonló vizsgálatról nem tudni. "Az embriológiai háttér tehát jelen pillanatban egyenlő a nullával" - mondta Vajta.
Eddig csak olyan fajokat tudtak klónozni, ahol rengeteg petesejt állt rendelkezésre, és részletes ismeretekkel rendelkeztek az embriológiai háttérről; például szarvasmarhákat, juhokat, sertéseket. Ezeknél is igen alacsony, és fajonként eltérő hatékonysággal működik a klónozás, magyarázta Vajta. Valószínűtlen tehát, hogy a következő években hatékony elefántklónozási rendszer áll majd rendelkezésre, hiszen például kutyát sem sikerült eddig klónozni a komoly erőfeszítések, a korlátlan számú petesejt és a viszonylag tisztázott embriológiai háttér ellenére sem, tette hozzá az embriológus.
Fajok között nehéz
További probléma, hogy a fajok közötti klónozás csak kivételes esetekben eredményes. Eddig három sikeres fajok közötti klónozásról tudni, az egyikben muflont klónoztak birkában, a másik kettőben gaurt, illetve bantenget szarvasmarhában. Bantengből két példány jött világra, az egyik életképtelen volt, és röviddel megszületése után el kellett altatni. A gaur 48 órán belül elpusztult, a másik két állat életben van.
Sok függ a rokonság fokától, azaz a két faj közötti különbségtől például a magzat megtapadását, a méhlepény kialakulását illetően, és az immunreakciótól is. Ezek a tényezők ugyan nem függenek össze szorosan a klónozással, de élő utód létrehozására csak akkor van remény, ha a különbségek valahogy kompenzálhatók, magyarázta Vajta. "Mamut es elefánt esetében ezt igen nehéz megjósolni, de az eddigi sikertelenségeket látva aligha lehetnek vérmes reményeink" - tette hozzá.
A sperma nem jó
Vajta Gábor elmondta: szicíliai kutatóknak már sikerült az állat kimúlása után természetes úton elpusztult sejtekből elő állatot létrehozni (a fent említett muflont), és kesőbb enyhe hőkezeléssel elpusztított sejtekkel is hasonló eredményre jutottak. Ezeknek a sejteknek a károsodása azonban valószínűleg messze nem érte el azt a szintet, amit a minden bizonnyal többször felolvadt és újra lefagyott mamutban találnak majd, hangsúlyozta.
A lefagyasztásnak és felolvasztásnak valamennyivel jobban ellenálló sperma rááadásul ebből a szempontból nem mérvadó, tette hozzá Vajta, mivel azt a klónozáshoz egyelőre nem lehet felhasználni. "És itt nem csak a viszonylag ellenálló DNS-ről, a génekről, hanem számtalan egyéb, ismert vagy alig ismert faktorrol van szó, amelyek adott esetben nélkülözhetetlenek az osztódás, a növekedés és a differenciálódás szabályozásában" - magyarázta.
Egyelőre mintákat gyűjtenek
Vajta Gábor egyébként valamennyire érintettnek tartja magát a kérdésben: miután tavalyi munkája eredményeképpen megszületett Pretoria mellett Afrika első klónozott állata, egy boci, kutatócsoportja most már nagyobb reményekkel vághat neki eredeti céluknak, ami éppen a veszélyeztetett állatok klónozása, szintén tehénpetesejt felhasználásával, az embriókat szarvasmarhába ültetve.
Ezek azonban hosszú távú elképzelések; amit a kutató jelen pillanatban reálisnak tart - és ezt is teszik minden élő veszélyeztetett állatnál -, az a szövetminták begyűjtése és szakszerű tárolása, annak reményében, hogy egyszer majd felhasználhatók lesznek.