Mária
-6 °C
-2 °C

Ember-nyúl klónembriót hoztak létre Kínában

2003.08.18. 09:33
Kínai kutatók első alkalommal hoztak létre olyan hibrid embriókat, amelyek emberi és állati örökítőanyagot egyaránt tartalmaztak. A kísérletekben nyúltól származó petesejtekbe emberi DNS-t ültettek be.
A több mint száz hibrid embriót néhány napig hagyták fejlődni, majd elpusztították őket, és kivonták belőlük az őssejteket. Korábban Massachusettsben már próbálkoztak hasonlóval - ott tehénpetesejteket használtak - de azok a kísérletek nem jártak sikerrel.

Őssejtforrás lehet

A kutatók két ötéves fiúgyermek és két felnőtt férfi előbőréből, illetve egy hatvan éves nő arcbőréből vettek hámszövetmintákat, írta a Washington Post. Ezeket a sejteket új-zélandi nyulak petesejtjeivel egyesítették, melyekből korábban már eltávolították a DNS nagy részét. Több mint négyszáz sejt maradt életben, és több mint száz elérte a hólyagcsíra fejlettségi fokot is. Az őssejtek ebben a szakaszban kezdenek termelődni.

Az embriókban található örökítőanyag tehát nagyrészt emberi volt, csak a mitokondriális DNS származott a nyúlpetesejtből. Senki nem tudja, hogy egy ilyen embrió életképes egyeddé fejlődne-e, de egyes korábbi kísérletek arra utalnak, hogy nem.

Kevés részlet

A kutatók bíznak benne, hogy a munka eredményeképpen bőséges őssejtforráshoz juthatnak kutatási és később talán gyógyászati célokra is. Emberi petesejtek ugyanis csak korlátozott számban állnak rendelkezésre, ráadásul kinyerésük kockázatokkal is jár, ezért a kutatók szerették volna tudni, hogy állati petesejtek is megfelelnek-e a célnak. A legnagyobb kérdés az volt, hogy a klónozáskor általában a sejtben maradó mitikondriális DNS összefér-e az emberi örökítőanyaggal.

A kínai kísérletek arra utalnak, hogy igen, bár arra a tanulmány nem ad választ, hogy az így nyert őssejtek képesek-e hosszabb ideig életben maradni laboratóriumi körülmények között, illetve át tudnak-e alakulni bármilyen testi sejtté.

A Huj Csen Seng, a Sanghaji Második Orvosi Egyetem munkatársa által vezetett kísérletsorozat eredményei a Sanghaji Sejtbiológiai Intézet és a Kínai Tudományos Akadémia Sejtkutatás című közös folyóiratában jelentek meg. A Washington Post beszámolója szerint számos kutató kifogásolta, hogy a tanulmány csak kevés részletet közöl.

Etika

A kísérletek nyomán természetesen újra felmerültek a klónozással kapcsolatos etikai kérdések. R. Alta Charo, a wisconsini egyetem bioetikával foglalkozó professzora szerint ez a munka "semmi élőnek nem árt", hacsak nem ültetnek be egy ilyen embriót egy nő méhébe. Charo kiemelte, hogy a kísérletre engedélyt adott a kínai etikai bizottság, többek között azzal a megkötéssel, hogy az embriókat 14 napnál tovább nem lehet növekedni hagyni.

Richard Doerflinger, az amerikai katolikus püspöki konferecia tagja azonban úgy gondolja, hogy az embriók eléggé emberiek voltak ahhoz, hogy védeni kelljen őket. "Mivel a sejtmag-DNS emberi, szerintünk ez az organizmus az emberi fajhoz tartozik" - nyilatkozta a Washington Postnak.