További Biotech cikkek
Disznómájú egerek
Mostanában viszont új szelek fújnak. Egy nemrég készült tanulmány kimutatta, hogy az embrióállapot speciális fázisában kell a szövetekhez hozzáférni. Izraeli kutatók sikeres kísérletet hajtottak végre: a gyenge immunrendszerű egerekbe átültetett szövetek (vagy inkább: szövetkezdemények) működő májjá, hasnyálmiriggyé, tüdővé fejlődtek. Mindez azt jelenti, hogy egy szép napon emberi szervek helyettesítésére is alkalmazhatók lesznek. Többek között cukorbetegségben, Parkinson-kórban, májzsugorodásban szenvedő betegeken segíthetnek.
A kísérlet abból a szempontból szintén bíztató, hogy az eredményekből kideríthető, miért voltak sikertelenek az eddigi hasonló jellegű transzplantációk. A sikeres átültetés azért is fontos és bíztató lépés, mert az emberi szervekre jóval nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Ugyanakkor a szervek, vagy szövetek egyik fajból a másikba történő transzplantációja (xenotranszplantáció) bíztató alternatívának tűnik.
Ókori görögök, orosz csontkovácsok, izraeli tudósok
A különböző fajok testrészeinek egyazon szervezetben történő kombinációja ősrégi gondolat. Már az ókori görögök is felvetették, csakhogy a kor technikai feltételei minimálisan sem voltak adottak a sikerhez. A gondolat 1682-ig gondolat maradt csupán. Állítólag egy orosz orvos akkor hajtotta végre az első sikeres műtétet - egy sebesült nemes koponyáját "pofozta helyre". Kutyacsonttal helyettesítette az emberit. Azóta sokat változott a technika és a tudomány: manapság inkább többé, mint kevésbé megszoktuk, hogy a beteg szívbillentyűket tehénével, vagy sertésével váltják fel. A xenotranszplantáció legfőbb akadálya az immunrendszer - a "gazdatest" nem fogadja be az idegen matériát. A molekuláris szintű inkompatibilitás ugyanis sokkal nagyobb, mint az emberről emberre történő átültetéseknél. Az embrió-állapotú szövetek esetében viszont lényegesen kisebb a negatív immunreakció esélye.
Az eddigi problémákat az okozta, hogy a kutatók nem jöttek rá, az embrionális fejlődés mely fázisában kell az őssejteket "begyűjteniük." Ha túl korán történik, akkor könnyen nem-kívánatos és/vagy kóros, rosszindulatú szövetté fejlődhetnek. Ha túl későn, akkor viszont olyan tulajdonságok alakulhatnak ki bennük, melyeket nem fogad be a gazdatest.
A Wizmann Tudományos Intézet (Rehovat) kutatásait Yair Reisner vezette. A megfelelő időpont beazonosításához olyan embrióállapotú sertésszöveteket használtak, melyek meghatározott szervekké (májjá, hasnyálmiriggyé, tüdővé) kezdtek alakulni, illetve különböző fejlődési szakaszban voltak. Mindhárom esetben rájöttek az optimális időpontra.