Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Sertésőssejtekből emberi szervek

2005.02.27. 20:04
Már több mint két évtizede felvetődött az embrióállapotú sertésszövetek szervátültetések potenciális alapanyagaként történő felhasználása. Az ötlet azonban mindmáig nem valósult meg - a szövetekhez az embrionális fejlődés túl kései szakaszában jutottak hozzá.

Disznómájú egerek

Mostanában viszont új szelek fújnak. Egy nemrég készült tanulmány kimutatta, hogy az embrióállapot speciális fázisában kell a szövetekhez hozzáférni. Izraeli kutatók sikeres kísérletet hajtottak végre: a gyenge immunrendszerű egerekbe átültetett szövetek (vagy inkább: szövetkezdemények) működő májjá, hasnyálmiriggyé, tüdővé fejlődtek. Mindez azt jelenti, hogy egy szép napon emberi szervek helyettesítésére is alkalmazhatók lesznek. Többek között cukorbetegségben, Parkinson-kórban, májzsugorodásban szenvedő betegeken segíthetnek.

A kísérlet abból a szempontból szintén bíztató, hogy az eredményekből kideríthető, miért voltak sikertelenek az eddigi hasonló jellegű transzplantációk. A sikeres átültetés azért is fontos és bíztató lépés, mert az emberi szervekre jóval nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Ugyanakkor a szervek, vagy szövetek egyik fajból a másikba történő transzplantációja (xenotranszplantáció) bíztató alternatívának tűnik.

Ókori görögök, orosz csontkovácsok, izraeli tudósok

A különböző fajok testrészeinek egyazon szervezetben történő kombinációja ősrégi gondolat. Már az ókori görögök is felvetették, csakhogy a kor technikai feltételei minimálisan sem voltak adottak a sikerhez. A gondolat 1682-ig gondolat maradt csupán. Állítólag egy orosz orvos akkor hajtotta végre az első sikeres műtétet - egy sebesült nemes koponyáját "pofozta helyre". Kutyacsonttal helyettesítette az emberit. Azóta sokat változott a technika és a tudomány: manapság inkább többé, mint kevésbé megszoktuk, hogy a beteg szívbillentyűket tehénével, vagy sertésével váltják fel. A xenotranszplantáció legfőbb akadálya az immunrendszer - a "gazdatest" nem fogadja be az idegen matériát. A molekuláris szintű inkompatibilitás ugyanis sokkal nagyobb, mint az emberről emberre történő átültetéseknél. Az embrió-állapotú szövetek esetében viszont lényegesen kisebb a negatív immunreakció esélye.

Az eddigi problémákat az okozta, hogy a kutatók nem jöttek rá, az embrionális fejlődés mely fázisában kell az őssejteket "begyűjteniük." Ha túl korán történik, akkor könnyen nem-kívánatos és/vagy kóros, rosszindulatú szövetté fejlődhetnek. Ha túl későn, akkor viszont olyan tulajdonságok alakulhatnak ki bennük, melyeket nem fogad be a gazdatest.

A Wizmann Tudományos Intézet (Rehovat) kutatásait Yair Reisner vezette. A megfelelő időpont beazonosításához olyan embrióállapotú sertésszöveteket használtak, melyek meghatározott szervekké (májjá, hasnyálmiriggyé, tüdővé) kezdtek alakulni, illetve különböző fejlődési szakaszban voltak. Mindhárom esetben rájöttek az optimális időpontra.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!