Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Hétfőn kezdődik az első magyarországi őssejt-per

2003.05.25. 09:55
A felperesek az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) állásfoglalását vitatják, amely szerint a köldökzsinórból szüléskor történő vérvétel emberen végzett kutatás, amely engedélyhez kötött. A Fővárosi Bíróság soron kívül folytatja a tárgyalást, mert a gyermekét május közepére váró felperes számára fontos az ügy mielőbbi lezárása.
Mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, az orvosok korábban azért vállalták a köldökzsinórvér levételét, mert azt a szülészi tevékenység körébe tartozónak ítélték, különösen hogy az újszülött vércsoportját is ugyanígy állapítják meg. Az Egészségügyi Tudományos Tanács ezzel szemben úgy vélekedett, hogy a köldökzsinórvérben lévő őssejtek felhasználása kutatási stádiumban van, ezért az ezzel kapcsolatos tevékenység nem rutineljárásnak, hanem emberen végzett kutatásnak minősül.

Az őssejtek tárolását végző brüsszeli Cryo-Cell hazai alvállalkozása, a Sejtbank Kft. (ő a másik felperes) nem rendelkezik kutatási engedéllyel, így a tevékenység felfüggesztésére kényszerült. Külföldön egyébként általánosnak mondható gyakorlat az őssejtek gyűjtése és tárolása, és a Cryo-Cell rendelkezik is az ehhez szükséges nemzetközi engedélyekkel.

Az önrendelkezési jog sérül?

A felperesek úgy vélik, hogy az ETT és az egészségügyi tárca túllépte hatáskörét az állásfoglalásban, ugyanis olyan tevékenységgel foglalkoznak, amely nem minősül egészségügyi szolgáltatásnak, és ezért nem is tartozik az egészségügyi törvény hatálya alá. Ezért a perben azt kéri a bíróságtól: állapítsa meg, hogy az állásfoglalás jogellenes.

A felperesek szerint az egészségügyi törvény alapelvei közé tartozik, hogy a beteg személyes szabadsága és önrendelkezési joga kizárólag egészségi állapota által indokolt és törvényben meghatározott esetekben, módon korlátozható. Az alperesi magatartás ezt a törvényi alapelvet sérti, miután nem az egészségi állapot által indokolt esetben és módon korlátoz.

Az őssejt hatékonyabban gyógyít

A felperesek arra hívják fel a figyelmet: az őssejteket az orvosi gyakorlatban több mint 15 éve alkalmazzák rákos megbetegedések, fehérvérűség, különböző eredetű vérszegénység, valamint immunhiányos állapotok kezelésére. Jelenleg klinikai kutatások folynak annak érdekében, hogy az őssejteket a szívinfarktus, az agyvérzés, a porckopás, az Alzheimer- és a Parkinson-kór kezelésében is felhasználhassák.

A felperes jogi képviselője korábban az MTI-nek elmondta: szaktekintélyek publikációival és tanúvallomásokkal kívánja bizonyítani a keresetnek azt az állítását, hogy a tudomány jelen állása szerint minden más eljárásnál hatékonyabban lehet őssejtek felhasználásával gyógyítani bizonyos immunrendszeri és vérképzési zavarokat évtizedek múltán is.

Öt évet is kaphatnak

A felperesek szerint azért kell sürgősen tisztázni az állásfoglalás törvényességét, mert amíg az érvényben van, a Büntető törvénykönyvben (Btk.) szankcionált cselekményként értékelendő az engedély nélküli vérlevétel, és ennek megfelelően kellene eljárni az azt kezdeményezők, az abban közreműködők ellen.

A Btk. szerint aki emberen orvostudományi kutatást az egészségügyről szóló törvényben meghatározott engedély nélkül, vagy attól eltérően végez, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

A felperesek jogi képviselője a soronkívüliség mellett sem számít arra, hogy két hónapon belül jogerősen befejeződik az eljárás. Az ügy érdemét tekintve tehát inkább a jövőbeni esetekre vonatkozik, de csak olyan magánszemély indíthatta meg, aki jelenleg is érintett a problémában.