Ambrus
-7 °C
3 °C

Egérőssejtből petesejtet gyártottak

2003.05.05. 14:55
Először sikerült egerek embrionális őssejtjeiből petesejteket létrehozni. A kutatók kémcsőben tudták reprodukálni a petesejt kialakulásának folyamatát és a peteérést, így előfordulhat, hogy a termékenységi klinikák a jövőben donorok helyett sejtgyárakból szerzik majd be a szükséges petesejteket.
A kutatómunka során egerekből származó őssejteket használtak fel, de a tudósok valószínűnek tartják, hogy a módszer emberi sejtekkel ugyanúgy működne. Ha ez valóban így van, akkor a termékenységi klinikáknak a jövőben nem donoroktól kell majd beszerezniük a petesejteket, hanem azokat saját maguk fogják előállítani. A kutatási eredmények jelentősen előmozdíthatják a termékenységgel és a klimaxszal foglalkozó kutatásokat, illetve tökéletesíthetik a klónozás folyamatát, mondta Jose Cibelli, a Michigan Állami Egyetem munkatársa. "A petesejt egyike azoknak a sejteknek, amelyekről nem gondoltuk volna, hogy képesek leszünk előállítani" - mondta Jose.

A természetre bízták a munkát

A munka azt is bebizonyítja, hogy az embrionális őssejtek a test összes létező szövetét képesek előállítani, beleértve azokat is, amelyek a reprodukcióhoz szükségesek. Gerald Schatten, a pennsylvaniai Pittsburgh Egyetem kutatója szerint az eredmény meggyőzően bizonyítja, hogy az egerek embrionális őssejtjeinek fejlődése nem korlátozott.

Eddig számos kutató próbált embrionális őssejtekből petesejtet előállítani, de kísérleteik nem voltak kifejezetten sikeresek. Végül a megoldás roppant egyszerű volt, csupán a természetre kellett bízni a munka elvégzését.

Ahelyett, hogy különleges kémiai alkotóelemeket kerestek volna az őssejtek petesejtekké való átalakításához, Hans Schöler, a Pennsylvania Egyetem kutatója munkatársaival hagyta az őssejteket normális körülmények között növekedni; egyedül a környezet sűrűsége volt nagyobb.

Mesterséges peteérés a kémcsőben

A növekedő sejtek némelyike elszakadt a laboratóriumi üvegtálcától és lebegő csoportosulásokat alakított ki. Schöler elmondása szerint a csomók leginkább azokra a hulladékokra hasonlítottak, amelyek a kísérletek során többnyire a kukában végzik. Karin Hübner kutató azonban a csomókat egy új üvegtálcára helyezte át, ahol négy nap múlva őrült mód elkezdtek burjánzani. A végeredmény egyfajta miniatűr petefészek struktúrához kezdett hasonlítani: az összes apró sejt egy nagyobb sejtet gondozott, amelyből később egy petesejt keletkezett.

Schöler kutatócsoportja nem csak alaktanilag vizsgálta a csomók alakulását; a megfigyelt kulcsfontosságú gének pontosan úgy kapcsolódtak be, amint az a petesejt fejlődésekor elvárható. A miniatűr petefészek-struktúrák ráadásul olyan hormonokat kezdtek el termelni, mint például az ösztradiol, a menstruációs ciklushoz hasonló termelési csúcsokkal. Mindezek tetejébe a gonadotropin hormon hozzáadásával a miniatűr petefészek a peteérést utánozva kiválasztott magából egy petesejtet.

Olyan, mint a valódi?

Az ekképpen keletkezett petesejtek számos tulajdonsága - például kinézete, mérete genetikai kifejezése - teljesen normálisnak tűnt. A tenyészetben tartott petesejtek néhány nap elteltével spontán osztódni kezdtek (ez a szűznemzés) és embrióra emlékeztető struktúrát alakítottak ki. Ez Schöler szerint arra utal, hogy a petesejtek tökéletesen működőképesek, ezért a következő lépésben azt fogják kipróbálni, hogy ondóval meg tudják-e termékenyíteni azokat.

Mielőtt a technológia bármilyen emberi felhasználása szóba kerülhetne, a szakértőknek meg kell vizsgálniuk, hogy a laboratóriumban előállított petesejtek teljesen megegyeznek-e a valódi petesejtekkel.