Az ártéri japánkeserűfű (Fallopia japonica) évelő, gyors növekedésű növény, dísznövényként való behozatala óta becslések szerint évente 180 millió euróra (mintegy ötvenmilliárd forintra) rúgó kárt is képes okozni a szigetországnak.

A kutatók most az Aphalara itadori névre hallgató japán levélbolhában látták meg a reményt az invázió megállítására. Az Európai Unióban ez az első alkalom, hogy természetes ellenséget vetnek be egy betolakodó növényfaj ellen.

Az Aphalara Japánban gondoskodik arról, hogy a japánkeserűfű ne terjeszkedhessen korlátlanul. A nőstények petéiket beletojják a növénybe, majd a kikelő lárvák ott élnek a nedveket szívogatva.

A japánkeserűfüvet a XIX. században hurcolták be a kertek és parkok ékességeként, majd a növény, amely évente akár egy méterrel is képes növekedni, igen hamar elterjedt az egész szigetországban, kiszorítva az őshonos fajokat. Zord körülmények között is megél, még a betont is feltöri.

Az illetékes hatóságoknak eddig nem sikerült megállítaniuk az özönnövény "dicsőséges hadjáratát". A Cabi mezőgazdasági szervezet kutatói megoldást keresve összesen kétszáz növényevő rovart és negyven gombát vizsgáltak meg annak reményében, hogy végül csak találnak olyan táplálékspecialista fajt, amely kizárólag a japánkeserűfüvet szereti, más fajokra nem gyakorol hatást. Így lyukadtak ki a levélbolhánál.

Az Aphalara kihelyezését a tavasz beálltával kezdenék el. A hatóságok reménye szerint az új módszerrel megtakaríthatók lesznek azok a súlyos költségek, amelyek eddig a növény kordában tartásával jártak.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) a japánkeserűfüvet a száz legveszélyesebb invazív faj között tartja nyilván.

A stresszhormonok háttérbe szorítják a gondolkodást, befolyásuk alatt inkább ösztönösen cselekszünk. Stressz esetén nagyobb a nyomás a genetikailag jól felszerelt utódok nemzésére, ami inkább lehetséges olyan partnerrel, aki eltérő génállománnyal rendelkezik - írják a németországi Trieri Egyetem pszichológusai a Brit Királyi Társaság Proceedings B nevű folyóiratában.

A hasonszőrű partnerek ezzel szemben evolúciós szempontból előnyösebbek, mivel hűségesebbnek és bizalomkeltőbbnek véljük őket: nyugodt körülmények között rájuk esik a döntés.

A kísérletben ötven heteroszexuális férfinak kellett meztelen nők fényképeit megítélnie, akik rájuk vagy egy másik kísérleti személyre hasonlítottak. A kutatók grafikai program segítségével keresztezték a férfiak arcát a nőkével.

A férfiak felét úgy hozták stresszhelyzetbe, hogy a vizsgálat előtt három percre jéghideg vízbe kellett meríteniük a kezüket. Ezt követően megnőtt a pulzusszámuk, vérnyomásuk és a kortizol nevű stresszhormon szintje a vérükben. Ezek a férfiak jóval vonzóbbnak ítélték meg azokat a nőket, akik különböztek tőlük.

A stresszhelyzetből kimaradó férfiak viszont a hasonló vonásokkal rendelkező nőket részesítették előnyben. Habár a tanulmány csupán férfiakra terjedt ki, a kutatók szerint valószínűsíthető, hogy a nők is hasonlóképp reagálnak.

A Molecular Cancer Research című szakfolyóiratban kedden megjelent tanulmány szerint egy kaliforniai magáncég kutatói kísérleti tesztjükkel a mellrákos esetek 70 százalékát azonosították, míg 100 százalékos pontossággal állapították meg, ha nem volt tumorja a páciensnek.

Mint Howard Urnovitz, a fejlesztő Chronix Biomedical vállalat igazgatója elmondta, a teszt az elpusztult vagy haldokló sejtek DNS-mintázatát képes felismerni. A kutatócsoport 26 emlőtumoros pácienstől és 67 egészséges nőtől származó teljes genom elemzését végezte el.

Olyan anyagot kerestek a vérben, melyek a tumor miatti sejthalálozásra utalnak, ilyenkor ugyanis egyes gének túlműködése tapasztalható.

A keresés azonban nem egyszerű, hiszen - amint Urnovitz elmondta - a vérben a teljes genetikai állomány megtalálható, az emberi testben pedig naponta több milliárd sejt pusztul el. A kutatók azonban úgy vélik, sikerült megtalálniuk azokat a jellemzőket, melyek a mellrák azonosításához szükségesek.

A teszt még távol van attól, hogy forgalomba hozható termék legyen belőle, ám a szakemberek szerint egy ilyen laboratóriumi vérteszt egykor alkalmas lehet a mellrák mostaninál gyorsabb, olcsóbb és kevesebb kockázattal járó szűrésére.

A kutatók több mint 80 ezer élő amerikai vesedonor egészségét kísérték figyelemmel az operációt követő 12 évben 1994. április 1-től. A donorok általában valamelyik rokonuknak adományozták egyik veséjüket.

A vesedonorok kórtörténetét egy olyan referenciacsoporttal vetették össze, amelyben 9 ezer nem-donor szerepelt, akik a kormány egy egészségügyi felmérésében vettek részt.

"A műtét miatti halálozás nem nőtt a 15 éves periódus (1994-2009) alatt, a műtéti technikákban és a donorválasztásban lezajlott változások ellenére sem" - jelentette ki Dorry Segev, a baltimore-i Johns Hopkins Orvosegyetem kutatója, aki kollégáival az Amerikai Orvosszövetség folyóiratában jelentette meg a tanulmányt.

A kedden közzétett jelentés szerint a veseátültetést követő 90 napban hajszálnyival nagyobb volt a halálozás kockázata a donorok számára: ez alatt az időszak alatt 25 donor hunyt el. Azt követően azonban vagy egy szinten volt a nem-donorokéval, vagy éppenséggel alacsonyabb lett a halálozás aránya.

Az operációt követő egy éven belül a férfi donorok körében statisztikailag magasabb halálozási arányt mutattak ki a kutatók. Egyúttal az is kiderült, hogy az afroamerikaiak és a spanyolajkúak körében szintén nagyobb arányúnak mutatkozott a halálozás, mint a fehéreknél.

Az Egyesült Államokban jelenleg mintegy 80 ezer amerikai vár vesetranszplantációra. Az évente végrehajtott 17 ezer átültetéshez több mint 6000 esetben élő donor adja az életfontosságú szervet.

Mint Segev a tanulmányban hangsúlyozta: "A transzplantációs közösségre hárul, hogy megmutassa, ezeket az életeket nem a donorok életének kockáztatásával mentik meg".

"Megmutattuk, hogy a vesedonáció biztonságos, és hosszú távon nem növeli jelentősen a halálozást" - szögezte le a tudós.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratának (PNAS) online kiadásában megjelent tanulmány szerint a nikotin felhalmozódása az agyban több percen át, ugrásokkal zajlik.

Jed E. Rose, a Duke Egyetem kutatója elmondta, hogy minden egyes szippantás után mintegy hét másodperccel jelentkezik a nikotin koncentrációjának hirtelen megemelkedése az agyban. Rose agyi képalkotó berendezéssel követte a nikotinszint változását 13 rendszeresen, valamint 10 alkalmilag dohányzó, nem függő embernél. A maximális agyi nikotinszintet 3-5 perc elteltével mérték az embereknél. Ez a koncentráció a függő dohányosoknál lassabban halmozódott fel, mint az alkalmi cigarettásoknál. Rose úgy véli, a nikotin lassabb agyi felhalmozódása annak eredménye, hogy a függők esetében tovább tartózkodik a dohányfüst a tüdőben.

A kutatást a Philip Morris dohányvállalat támogatta, ám a kutatók szerint a cég nem befolyásolta semmilyen formában vizsgálataikat.

Több mint három méterrel eltolta nyugati irányban a chilei Concepción városát a múlt hónap végén történt pusztító erejű földrengés - derítették ki chilei és amerikai tudósok.

Az amerikai Ohio állam egyeteme által helyi idő szerint hétfőn bemutatott tanulmányuk szerint Concepción - a latin-amerikai ország második legnagyobb városa - most három méterrel és négy centiméterrel nyugatabbra fekszik, mint a február 27-i földmozgás előtt. A chilei fővárost, Santiagót szintén nyugatra tolta a természeti csapás, bár jóval szerényebb mértékben, 27,7 centiméterrel.

A Richter-skála szerint 8,8-as erősségű földrengés az elmúlt évszázad legerősebb földmozgásainak egyike volt. A természeti csapás még az argentin fővárost is megmozgatta: Buenos Aires most négy centiméterrel nyugatabbra fekszik korábbi helyzeténél.

Két csomagnyi kártyalap sorrendjét jegyezte meg az idei amerikai bajnok a memóriabajnokság döntőjében. A viadalt a hét végén tartották New Yorkban, félszáz mentális atléta gyürkőzött neki. 99 ember arcát és nevét kellett visszamondaniuk fényképük alapján, aztán egy 50 soros szabadverset, majd száz számot helyes sorrendben. A döntőbe négyen kerültek be, a győztes pedig a tavalyi bajnok lett.

Boldog vagyok, mert bebizonyítottam, hogy a tavalyi győzelmem nem véletlen volt - mondta a győztes, a texasi Ronnie White, aki másfél perc alatt képes megjegyezni egy pakli jól megkevert kártyát. White képviseli hazáját a Kínában rendezendő memória-világbajnokságon, amely novemberben lesz

A hideg sem lassítja le a kaméleonok gumiszalagszerű nyelvének sebességét - állapították meg amerikai kutatók.

Ez a többi, változó testhőmérsékletű állattal szemben előnyt jelent a kaméleonnak, hiszen így az időjárási viszonyoktól függetlenül,  bármikor készen tud állni a vadászatra. A hüllők izmainak mozgása  az alacsony hőmérséklet hatására általában lelassul.

Az Amerikai Tudományos Akadémia Proceedings című folyóiratában megjelent tanulmány szerint a kaméleon nyelvének rugalmassága 15 és 35 Celsius fok között nem változik. A kutatók ezt egy rugalmas kötőszövet jelenlétével magyarázzák.

A nyelv nyugalmi állapotban gumiszalagszerűen összehúzódva fekszik a nyelvcsonton. Amikor a hüllő megfeszíti nyelvizmát, a nyúlvány kicsapódik, és hosszában megnyúlik. A nyelvizom ezután hirtelen ellazul, a mozgási energia pedig azonnal átterjed a nyelv egész felületére: így az 0,07 másodperc alatt az állat testhosszának kétszeresét kitevő távolságra is képes kinyúlni.

A Dél-floridai Egyetem kutatói a mechanizmust az íj és a nyíl működéséhez hasonlítják.

Vadászat közben a kaméleon villámgyorsan kilövelli ragadós nyelvét, majd a beleragadt áldozattal együtt visszahúzza a szájába. Ez a második lépés sokkal több izomerőt igényel, mint az első, ezért minél alacsonyabb az állat testhőmérséklete, annál lassabban tudja csak behúzni a nyelvét.

A német fiatalok feltehetően azt a megbízást kapták, hogy a kirándulások során pontosan figyeljék meg az utcákat, a hidakat és az útba ejtett falvakat. A feladat célja az volt, hogy megfigyeléseiket "egy napon a haza javára fordíthassák".

Bár a brit titkosszolgálatnak nem volt közvetlen bizonyítéka a kémkedésre, a rendőrség utasítást kapott arra, hogy tegyen jelentést minden Nagy-Britanniába érkező német kerékpáros csoportról. Továbbá igyekezték korlátozni a brit cserkészek és a Hitlerjugend tagjai közötti kapcsolatokat - derült ki az 1937 körüli dokumentumból.

A biciklitúrák alkalmával találkoztak egymással brit és német fiatalok Nagy-Britanniában, és a házigazdák meghívást kaptak Németországba. Lord Baden-Powell a brit cserkészmozgalom alapítója állítólag egy Hitlerrel való megbeszélésre is meghívást kapott. Az máig nem ismert, hogy a találkozó ténylegesen létrejött-e.

Litoria Castanea

Négy évtizede kihaltnak hitt békafaj jelent meg újra Ausztráliában. A ritka faj példányait Új-Dél-Wales szövetségi állam egyik tudományos munkatársa fedezte fel a Southern Tablelands nevű vidéken. Megfigyelését jelezte szakembereknek. Ez volt szakmai életem legizgalmasabb pillanata - mondta David Hunter békaszakértő, miután azonosította a levelibékák családjába tartozó Litoria castaneát.

Új-Dél-Wales szövetségi állam környezetvédelmi minisztere fontosnak nevezte a zöld-sárga béka újbóli megjelenését. Ennek a békának a visszatérése ugyanolyan jelentős, mintha egy tasmán tigrist láttak volna újra - mondta Frank Sartor. A miniszter szerint a béka újbóli felbukkanása jól példázza, hogy meg kell védeni a természetes élőhelyeket, hogy a jövő generációi is élvezhessék az őshonos állatok színeit és hangját.

Az Egészségügyi Világszervezet bejelentése szerint több mint 85 millió öt év alatti gyereket oltanak be gyermekbénulás ellen Nyugat- és Közép-Afrikában. A tömeges vakcinálási kampány szombaton indul a térség tizenkilenc országában az ENSZ-ügynökségek és a vöröskereszt részvételével.

400 ezernél több önkéntes és egészségügyi dolgozó vesz részt a főként a Rotary International jótékonysági szervezet által támogatott immunizálási műveletben. 2008 óta a térség kilenc országában tört ki gyermekparalízis (poliomyelitis) járvány, elsőként Nigériában.

A poliovírus elsősorban széklet útján terjed, kisebb mértékben cseppfertőzéssel, fertőzött élelmiszerekkel vagy vízzel. Bénulást, izomsorvadást és időnként halált okoz. Az immunizálás részeként a gyerekek két csepp orális (szájon át alkalmazott) vakcinát kapnak.

A zöldségben, gyümölcsben, szójában dús étrend akár 30 százalékkal is csökkentheti az emlőrák kialakulásának kockázatát - állítják amerikai kutatók. Lesley M. Butler, a Coloradói Állami Egyetem munkatársa és csapata 34 ezer kínai nő adatainak felhasználásával készítette el tanulmányát, amelynek eredménye szerint a növekvő zöldség-gyümölcs-szója bevitellel csökken a mellrák kockázata. Butler úgy véli, megállapításaik az amerikai nőkre is érvényesek, noha ők a Szingapúrban élő kínai nők étrendjét és egészségi állapotát vizsgálták a Singapore Chinese Health Study alapján.

Az eredeti tanulmány adatait 1993 és 1995 között gyűjtötték össze 63 257 férfi és nő részvételével. Az adatok elemzése során két nagy típusba tartozó étrendet tudtak megkülönböztetni: az egyikben a hús, keményítő és a telített zsír dominált, a másikban pedig a zöldségek, gyümölcsök és a szója. A kutatócsoport 34 028 olyan, 45 és 74 év közötti nőt azonosított az adatbázisból, akiknek korábban nem volt mellrákjuk. Tíz évvel az első felmérés után, 2005-ben újra ellenőrizték a tanulmányban részt vevők egészségi állapotát, ekkor derült fény az étrend és a mellrák kockázata közti összefüggésre.

Butler figyelmeztetett arra, hogy a kínai és az amerikai konyhában másként készítik el például a húsokat. Előbbinél felhevített olajon, állandó keverés közben, gyorsan sütik ki, míg az amerikai konyhában általában hosszú időn át grillezik a húsokat. A kínai konyhatechnika alkalmazásakor kevesebb heterociklikus amin (HCA) keletkezik: erről a vegyületcsoportról már kimutatták, hogy sok tagjuk rákkeltő hatású. A heterociklikus aminok a hús izomkötegeiben keletkeznek magas hőfokon való elkészítéskor. A kutatók eddig 17 HCA-t azonosítottak, amelyek növelhetik a rákkockázatot.

A kutató véleménye szerint a kulturális különbségektől függetlenül érdemes megfontolni a vizsgálat eredményeit, hiszen a sok zöldséget, gyümölcsöt, esetleg szóját tartalmazó étrend előnyös lehet az amerikai nők számára is.

A polipok még a szakértőket is rendszeresen meglepik. A puhatestűek közül néhányan kókuszhéjból építenek maguknak menedéket, mások üvegekről csavarják le a zárat, hogy hozzájuthassanak a benne rejlő élelemhez. A tengerbiológusok most azt figyelték meg, hogy a fejlábúak lepényhalnak álcázzák magukat.

Az amerikai Woods Hole Tengerbiológiai Laboratórium kutatócsapata a Karib-tengerben lett figyelmes a magukat álcázó polipokra. A Macrotritopus defilippi fajba tartozó puhatestűek Bothus lunatus elnevezésű lepényhalnak tüntették fel magukat, hogy támadóikat megtévesszék - számoltak be felfedezésükről a kutatók a The Biological Bulletin című folyóiratban.

A pávalepényhal néven is emlegetett halak igen gyakoriak a Karib-térségben. A polipok nem csupán a körvonalait és színét próbálták meg a lehető legpontosabban utánozni, de még az úszási sebességüket is. A kutatók úgy vélik, a megtévesztés a ragadozók étvágyát hivatott elvenni. A polipból ugyanis könnyűszerrel lehet kis darabkákat kicsippenteni, míg a szívós lepényhal esetében az egész állatot le kell nyelni, ez pedig sokaknak meghaladhatja a kapacitását.

A metángáz az éghajlatváltozás következtében tör fel az északi-sarki jeges vizekben - számoltak be tudósok a Science című tudományos folyóiratban. "A kelet-szibériai arktiszi selfjégből feltörő metán mennyisége a világ óceánjaiban bugyogó metán mennyiségéhez mérhető" - hívta fel a figyelmet az Alaszkai Egyetem nemzetközi sarkkutató központjának szakembere, a tanulmány egyik szerzője.

A globális felmelegedéssel kapcsolatos aggodalmak eddig a légkörben egyre növekvő mennyiségben jelenlévő szén-dioxidra összpontosultak, tudósok szerint azonban a metán a szén-dioxidnál harmincszor erősebben tudja megkötni a hőt. A Föld légkörében jelenlévő metán koncentrációja az idők folyamán 0,3-0,4 részecske per millió volt hűvösebb éghajlatú korszakokban, és 0,6-0,7 részecske per millió melegebb időszakokban. Az arktiszi metánkoncentráció átlagosan ezzel szemben 1,85 részecske per millió, ez szakemberek szerint 400 ezer éve a legmagasabb érték.

Újfajta terápiás lehetőséget fejlesztettek ki Svájcban a nehezen kezelhető leukémiás gyerekek számára - jelentette be a zürichi gyermekkórház. Az eljárás lényege, hogy a kemoterápiának ellenálló sejtek visszanyerjék érzékenységüket, ezáltal pedig újra reagáljanak a kezelésre.

Az újfajta metódus központjában az obatoclax mesylate nevű hatóanyag áll. Önmagában beadva a szer az egészséges és a leukémiás sejtekre is mérgező hatással van. A bevett kemoterápiás anyagokkal kombinálva azonban megsemmisíti a rákos sejteket.

Normális esetben a legtöbb kemoterápiás szer programozott sejthalált vált ki a rákos sejtekben. Amennyiben egy sejt mégis ellenálló, elnyomja ezt a hatást. Az obatoclax mesylate megváltoztatja a jel útját a sejtben, feloldja a sejthalál akadályozását, ezáltal pedig a sejt újra reagál a kemoterápiára.

A kombinált terápia hatását extrém ellenálló leukémiás sejtjeken is sikerült bizonyítani. A kutatók közlése szerint most klinikai tanulmányok következnek. Napjainkban a vérrákos gyerekek nagy részét hosszú távon gyógyítani tudják, a korábbiakhoz hasonlóan azonban minden ötödik kis beteg alulmarad a betegséggel folytatott harcban. Ezek nagyrészt azok az esetek, amikor a rákos sejtek ellenállók a kemoterápiával szemben.

Az Amerikai Szív Társaság éves találkozóján ismertették azt a tanulmányt, amelyben genetikai teszttel állapították meg, hogy a túlsúlyos résztvevőket melyik diéta segíti a leginkább a fogyásban. A 140 túlsúlyos vagy elhízott nő részvételével végzett vizsgálatból kiderült, hogy többet fogyhat valaki, ha a számára leginkább megfelelő diétát választja, nem pedig az éppen divatosat.

Egy massachusettsi székhelyű géndiagnosztikai cég 149 dollárért (29 ezer forintért) kapható tesztje három, az anyagcserét befolyásoló gén mutációját mutatja ki: az FABP2, a PPARG és az ADRB2 jelű génekét. A cég munkatársai szerint az amerikaiak 39 százaléka tartozik abba a genotípusba, amelynél az alacsony zsírtartalmú diéta hatékonyabb; 45 százalékuk a szénhidrátokban szegény diétára reagál jobban, a legkevésbé szerencsés 16 százaléknál viszont olyan génváltozatok vannak jelen, amelyek miatt kénytelenek alacsonyan tartani a zsírok és a szénhidrátok mennyiségét étrendjükben, ha nem akarnak hízni vagy éppenséggel fogyni kívánnak.

140 önkéntes nő közül véletlenszerűen választották ki, hogy melyik diétát kövessék: az alacsony szénhidráttartalmú Atkins, a szinte semmi zsírt nem engedélyező Ornish, a kevés zsírt megengedő LEARN vagy a kiegyensúlyozottabb Zone diétát. Mintegy száz nőnél a DNS-tesztet is elvégezték. Egy év elteltével azok a nők, akik a genetikai típusuknak leginkább megfelelő diétát alkalmazták, testtömegük 5,3 százalékával lettek karcsúbbak, míg azok, akiknél nem egyezett a típus a diétával, csak 2,3 százalékot fogytak – mondta el Christopher Gardner kutatásvezető, a kaliforniai Stanford Egyetem munkatársa.

Az egyik vizsgált gén a zsír bélből való felszívódását befolyásolja. Azoknál az embereknél, akik ennek a génnek egy adott változatát hordozzák, több zsír szívódik fel az ételből, ezért a fogyáshoz nekik érdemes kerülniük a nagyobb zsírtartalmú ételeket. Egy másik gén a szervezetnek az inzulintermeléshez köthető válaszát szabályozza. A szénhidrátok, például a cukor és a fehérliszt az adott génváltozattal élő emberek szervezetét arra ösztönzik, hogy többet tároljanak zsír formájában az így bevitt energiából. Az emberek 10-16 százaléka mindkét génváltozatot hordozza, ezért figyelnie kell a szénhidrát- és a zsírbevitelre is.

A németországi Fraunhofer Intézet olyan virslifajtát fejlesztett ki gyerekek számára, amely nélkülöz minden adalékanyagot. Mindössze húsból, vízből és fűszerekből tevődik össze. Ezen kívül különösen alacsony, mindössze tíz százalék a zsírtartalma: a zsírt gyakorlatilag vízzel és sonkafehérjével pótolják - magyarázta a projektvezető, Christian Zacherl.

Az új virsli megalkotása azért volt hatalmas kihívás, mert az egészségtelen adalékanyagok amúgy fontos szerepet töltenek be: tartást, színt és kellemes állagot kölcsönöznek a húsárunak. Ahhoz, hogy olyan terméket hozzanak létre, amely megfelel a virsliről kialakult elképzeléseknek, az előállítóknak fortélyok sorát kellett bevetniük.

A kutatók az arányok, fűszerek és hőmérséklet változtatásával kísérletezgettek. A virsli mellett végül öt további terméket is létrehoztak: cabanossi kolbászt, zöldséges mortadellát, kenőmájast, egy sonkafélét és párizsit.

Levent Bat, a törökországi Sinop Egyetem halászati és tengertudományi szakának professzora szerint a Fekete-tenger hőmérséklete az utóbbi húsz évben 0,2 Celsius-fokkal emelkedett. A két tenger hőmérsékleti és sótartalmi különbsége eltűnőfélben van, így a közöttük lévő természetes határvonal is fokozatosan megszűnik. Ennek következtében máris több földközi-tengeri állatfaj jelent meg a Fekete-tengerben, többek között bizonyos tüskésbőrűek, szivacsok, tengeri férgek és rákok.

A tudós környezeti szempontból aggályosnak tartja a faunának ilyen gazdagodását annak ellenére, hogy még nem lehet pontosan felmérni, mi lehet a hatása. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szardellaállomány is károsulhat: a Fekete-tenger szimbólumának számító halfaj vándorlási útvonala megváltozhat, ami visszahathat magára az állományra. Ennek gazdasági következménye jelentős lehet, mivel a török halhozam 70 százaléka szardella.

Afrika déli részén egy barlangban meglepő felfedezést tettek a kutatók: rovátkákkal borított strucctojások töredékeire, az elvont gondolkodás legkorábbi bizonyítékára bukkantak.

A leletek kora 60 000 év, ami a kőkorszakba esik. A Fokvárostól 180 kilométerre északra található diepkloofi barlangban fellelt 270 strucctojáshéj-töredék a szimbolikus ábrázolás, a szimbólumok útján való kommunikáció és ezzel az elvont gondolkodás legkorábbi bizonyítéka - írta Pierre-Jean Texier, a Bordeaux-i Egyetem kutatója az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában.

Az évezredek pusztítása nyomán csupán két-három centiméteres töredékek maradtak fenn, amelyek közül néhányat sikerült összeilleszteni. A legnagyobb rekonstruált darab négyszer nyolc centiméteres. A leggyakrabban használt minta párhuzamos vonalakból és az ezekre egyenlő távolságban merőlegesen elhelyezett rövidebb barázdákból áll.

Texier kutatótársaival a minták tömkelegéből arra következtetett, hogy a motívumokat bizonyos szabályok és geometriai koncepciók határozták meg. A tárgyakat gyűjtötték és őrizgették, valószínűleg jelentőségük volt a kőkori vadászok és gyűjtögetők mindennapi életében. Az ismétlődő minták arra utalnak, hogy a korai kézművesek és művészek egyfajta jelképrendszert alakítottak ki.

A művészien megmunkált strucctojások az ember mai szociális, kulturális és kognitív képességeinek alapjáról árulkodnak: megmutatják, hogy a hatvanezer évvel ezelőtt Afrikában élt ember gondolkodása már tízezer évvel az Európába és Ázsiába történő kivándorlás előtt modern vonásokkal bírt.

A méhfarkasok földalatti fészkeiben uralkodó fülledt meleg ideális körülményeket nyújt a baktériumok és gombák szaporodásához, amelyek veszélyeztethetik a felnövekvő lárvákat és a táplálékkészleteket. Az elsősorban más méhekkel táplálkozó közönséges méhfarkas (Philanthus triangulum) sajátos stratégiát dolgozott ki a veszélyes kórokozók ellen. Szimbiózisban él a Streptomyces nemzetségbe tartozó egyik baktériumfajjal, amely kilenc különböző antibiotikum elegyét állítja elő - állapították meg a jénai Max Planck Kémiai Ökológiai Intézet és a Regensburgi Egyetem kutatói.

A koktél a baktériumok ellen bevetett kombinációs készítményekhez hasonlóan fejti ki hatását - írták a Nature Chemical Biology című szaklapban. Ezáltal a darazsak a mikroorganizmusok széles skálája ellen szereznek védettséget.

A méhfarkasok nőstényei csápjaik mirigyeiben tenyésztik az antibiotikum-termelő baktériumokat, amelyeket a lárvákat körülvevő sejt felszínén terítenek szét; onnan aztán az utódok felszívják a koktélt, majd beleszövik kokonjaik selymébe. A rovarok ezáltal biztosítják a lehetséges kórokozók elleni védelmet, ugyanakkor minimalizálják az esetleges mellékhatások kockázatát.

A baktériumok és rovarok közti efféle szimbiózis valószínűleg sokkal elterjedtebb az állatvilágban, mint hinnénk. A most felfedezett hatóanyagok vizsgálata a humán orvoslás számára is hasznot hozhat - remélik a kutatók.

A pterodaktilusz a pterosauria rend egy neme volt, 50-75 centiméter szárnyfesztávolságú repülő őshüllő a felső jura és alsó kréta időszakban. Kis termetű, körülbelül denevér nagyságú, vékony csontú, rövid farkú állatok voltak. Megnyúlt állkapcsaikban apró fogak ültek, amelyek közül az elsők előre hajlottak. A fej és a nyak együttes hossza a törzs kétszerese. A mellső végtag nagyon hosszú, negyedik ujja bőrvitorlát feszített ki. A pterodaktiluszok tengerparthoz közel élő ragadozók voltak, amelyek valószínűleg a sikláshoz alkalmazkodtak, nem az aktív repüléshez. Főleg halakkal és más apró állatokkal táplálkoztak.

Most első ízben sikerült felfedezni a pterodaktiluszok nyomait Japánban, Fukui prefektúrában egy kőfejtőben. A helyszínen már több dinoszaurusz maradványait fedezték fel, itt került elő a Fukuiraptor kitadaniensis és Fukutaisaurus tetoriensis. A közelmúltban kerültek elő egy eleddig ismeretlen saurupoda, valamint a madárszerű dinoszauruszok közé tartozó dromaeosauridae maradványai, de megtalálták kihalt halak, teknősök és krokodilok fosszíliáit is.

Egy üledékes kőzettömbön a kutatók pterodaktiluszok, madarak és kétéltűek lábnyomait fedezték fel, amelyek elárulják a paleontológusoknak, hogy milyen lehetett az élet Japán területén 127 millió évvel ezelőtt. Valószínűleg egy csoport apró pteroszaurusz együtt táplálkozott egy tó, vagy vízmedence partján, ahol bőséges táplálékra leltek - erre utal, hogy a csőrök lenyomatait is felfedezték.

Li és kollégái a pteroszaurusznyomokra koncentráltak. A tudósok összesen 64 lábnyomot fedeztek fel, amelyeket 5-6 egyed hagyott hátra. Ebből világosan látható, hogy négy lábon közlekedtek - magyarázta Li, hozzátéve, hogy a lábak horogszerű karmokban végződtek. A lábnyomok nagy sűrűsége arra utal, hogy a pterodaktiluszok társas lények voltak ugyan, ám a lenyomatok összevisszaságából arra lehet következtetni, hogy nem mozogtak nyájszerűen egy irányban.

A tudósok úgy vélik, hogy a szárnyas őshüllők és a madarak együtt csipegették a táplálékot. Mivel a lábnyomok nem egyeznek egyetlen más pteroszaurusz-lenyomattal, a dél-koreai paleontológusok szerint egy eddig ismeretlen faj hagyhatta őket hátra, amelyet Pteraichnus nipponensisnek neveztek el. Korábban Japánban, egy másik helyszínen csupán egy pteroszaurusz hiányos gerincoszlopa, valamint lábnyoma került elő, ezeket a leleteket azonban még nem dokumentálták. A mostani felfedezés viszont arra utal, hogy 127 és 113 millió évvel ezelőtt Japán területén sok apró pteroszaurusz élt.

Az Európai Bizottság engedélyezte a Amflora génmódosított burgonyafajta termesztését az unióban ipari hasznosításra. A bizottság egyszersmind engedélyezte a Monsanto három GM-kukoricafajtájának importját, feldolgozását, illetve élelmiszerek és takarmányok előállításában való felhasználását.

Az EU 12 éve első alkalommal adott engedélyt génmódosított növény termesztésére. Az Amflora burgonya fajtát a német BASF konszern fejlesztette ki ipari célú keményítő-alapanyag előállítására.

A Monsanto három GM-kukoricafajtájának felhasználásáról szólva a bizottság közleménye leszögezi: az európai élelmiszerbiztonsági hivatal (EFSA) pozitív értékelést adott róluk, miután az unió szabályaiban lefektetett összes engedélyezési eljáráson keresztülmentek.

Egy nemzetközi kutatócsapat felfedezte, hogy a korallzátonyok eddig ismeretlen algafajai magasabb hőmérsékletet is képesek elviselni, ezzel pedig ellenállhatnak az éghajlatváltozás hatásának.

A korallokkal szimbiózisban élő új algafajokra az Indiai-óceán északkeleti részén, az Andamán-tengerben bukkantak rá. Ez a terület a legtöbb eddig ismert korall számára túl meleg, így a számtalan korallszimbiózis felfedezése azzal a reménnyel kecsegtet, hogy legalább a Föld egyes részein fennmaradnak a korallzátonyok, és velük együtt értékes élőviláguk - írták a kutatók a Journal of Biogeography című szaklapban.

A környezeti hatások jelentősen megzavarhatják a korallok és algák közti érzékeny szimbiózist. Ha az algák elpusztulnak, a korallok sem élnek tovább, és kifehérednek. A tömeges korallfehéredés napjaink problémája, harminc évvel ezelőttig ritkaságszámba ment. A trópusi korallzátonyoktól sok millió ember élete függ, mivel körülöttük halásznak, vagy a településeiket védik az ártól.

Az amerikai gyerekek naponta átlagosan háromszor nassolnak még valamit a három főétkezésen kívül, ami megmagyarázhatja, miért emelkedik a gyerekkori elhízás aránya az országban. A Health Affairs című folyóiratban kedden közzétett tanulmány szerint a magukhoz vett napi kalóriamennyiség 27 százaléka nassolásból származott a vizsgálatban részt vevő 2 és 18 év közötti gyerekeknél.

Carmen Piernas és Barry Popkin, az Észak-Karolinai Egyetem kutatói szövetségi felmérések eredményeit elemezték, amelyek összesen 31 337 gyerek étkezési szokásait rögzítették. Kiderült, hogy az amerikai gyerekek energiabevitele 1977 és 2006 között 113 kalóriával nőtt. Az eredmény megmagyarázhatja annak hátterét, hogy miért emelkedett folyamatosan az elhízott gyerekek aránya az utóbbi években az Egyesült Államokban, 2003 és 2007 között például 14,8 százalékról 16,4 százalékra.

Növeli a szív- és érrendszeri betegségek és nőknél a depresszió kialakulásának kockázatát a repülők zaja egy német tanulmány szerint. A német szövetségi környezetvédelmi hivatal a Köln/Bonn repülőtér vonzáskörzetében élők egészségügyi adatait vette górcső alá.

A más kutatásokra is hivatkozó felmérésből kiderült: a lakosok közel harmada panaszkodott a repülőgépek okozta zajra, a panaszok pedig indokoltnak tűnnek. A szív- és érrendszeri betegségek terén kimutatták: azokhoz képest, akik nincsenek kitéve a zajnak, fokozottabban van jelen az ilyen típusú betegségek kialakulásának veszélye.

Nők esetében pedig jelentősen nagyobb a depresszió kockázata. A repülőgépek zaja felelős lehet a magasabb vérnyomásértékekért is - hívták fel a figyelmet a szakemberek.