A nők születésük jogán hatalmi tényezők voltak az ókori Görögországban - bizonyították be DNS-vizsgálat segítségével brit kutatók. A felfedezés része annak a kutatásnak, amelyet a Manchesteri Egyetem archeológusai évek óta folytatnak Európa első jelentős városállamában, Agamemnón király Mükénéjében.
Mindeddig azt hittük, hogy az antik Görögországban a nőket alig valamivel többre értékelték, mint az egyéb “ingóságokat”. Kutatásaink bebizonyították, hogy ez a feltételezés teljesen elhibázott - mutatott rá Terry Brown, az egyetem professzora.
A legenda szerint Agamemnón hadseregével Trója ellen indult, és az akháj csapatok fővezére lett, hogy visszahozza szövetségese, Meneláosz feleségét, Helénát, aki Párisszal, a trójai herceggel szökött meg. A mükénéi várat Heinrich Schliemann tárta fel az 1870-es években, aki felfedezte a királysírokat, és bennük az ékszerekkel, halotti aranymaszkkal borított porladó csontvázakat.
"Felfedeztem Agamemnón, Eurimedon és társaik földi maradványait, akiket a győzelem tiszteletére rendezett vacsorán a hűtlen Klütaimnesztra királyné, és szeretője, Aigisztosz mészárolt le" - írta a felfedezés kapcsán Heinrich Schliemann.
A felfedezés óta a kutatók meghatározták a temetkezés korát, kiderítve, hogy az túl régi ahhoz, hogy Agamemnón földi maradványait őrizhesse. Ennek ellenére Mükéné régészeti kincsesbányának bizonyult, amelyet állandóan kutatnak az archeológusok. A közelmúltban a tudósok a legmodernebb technikákat vetették be, beleértve az arcrekonstrukciót. Így John Prag és Richard Neave manchesteri kutató életre keltette az Európa első városállamát irányító uralkodók családi albumát.
A legutóbbi kutatás során DNS-vizsgálatokat végeztek: a 35 királysír lakója közül 22 csontvázból vettek mintát, ám mindössze négyből sikerült a genetikai elemzés elvégzéséhez elegendő anyagot nyerni. A tudósokat az anyai ágon öröklött, mitokondriális DNS érdekelte.
A minták elemzése meglepő eredményeket hozott a kutatók számára. A négy csontvázból kettő egymással vérségi kapcsolatban nem álló férfié volt. A másik kettő – egy férfi és egy női – viszont közeli vérrokonok, feltehetőleg házastársak csontváza. Az arcrekonstrukció szerint a férfi és a nő hasonlított egymásra, így valószínű, hogy testvérekről van szó.
Eleinte a kutatók azt feltételezték, hogy a nőt azért látták el bőséges útravalóval a túlvilági létre, mert egy befolyásos férfi felesége volt. Ez egybevágott volna a korábbi elméletekkel, miszerint az antik görög világban a nőknek semmilyen hatalmuk sem volt, befolyást csupán férjük révén érhettek el. Ám ez a felfedezés azt mutatja, hogy a férfi és a nő egyenlő társadalmi pozícióban volt, egyenlő hatalommal bírt. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a nők az ókori Görögországban születési joguk okán rendelkeztek befolyással.
Terry Brown professzor a korábbi nézeteket azzal magyarázza, hogy az antik Görögország hatalmi viszonyaira, az ókori görögök életmódjára vonatkozó elméleteket a régészek korábbi nemzedékei dolgozták ki. Valamikor az archeológusi pályát férfidominancia jellemezte, így a kutatók a leleteket férfiszemmel értékelték.
(MTI)
5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!