Tudblog

Szudáni szobrok segíthetnek megfejteni egy ősi nyelvet

2008. december 17., 16:15 Módosítva: 2009.02.07 11:06

 

Három ókori szobrot fedeztek fel Szudánban, s a régészek reményei szerint a leletek révén sikerül megfejteni az afrikai kontinens egyik legősibb nyelvét.
 
Az Ámon istent megtestesítő három kőkost a Kr.e. 300 és Kr.u. 350 között létező Meroitikus Királyság idején alkották. A szobrokat három hete egy homokdűne alatt fedezték fel Ámon templomának feltárása során, a meroitikus korból származó piramisok közelében: a félszáznál is több homokkő síremlék, amely Kartúmtól 200 kilométerre északra található, egyike az ország fő idegenforgalmi nevezetességének.
 
Az ásatásokat irányító Vincent Rondot szerint mindhárom szobron meroitikus írás látható. A feliratok Afrika szubszaharai övezetének legősibb nyelvén íródtak. "Ez egyike az utolsó ókori nyelveknek, amelyet még nem értünk. El tudjuk olvasni a szöveget, nincs gondunk a betűk kiejtésével sem, ám képtelenek vagyunk megérteni a szöveget, eltekintve néhány hosszú szótól és a személynevektől" - nyilatkozta Vincent Rondot.
 
Mint rámutatott, el-Hasszában, az egykori meroitikus város feltárása során felfedezett szobrokon található szöveg az első komplett uralkodói dedikáció, korábban csak szövegtöredékeket fedeztek fel ebből a korszakból. Véleménye szerint a szavak értelmének megfejtését elősegítheti, amennyiben összevetik a feliratot a hasonló uralkodói dedikációs szövegek töredékeivel.
 
Vincent Rondot szerint a feltárások, amelyeket a francia külügyminisztérium finanszíroz, kulcsfontosságú információt szolgáltathatnak egy kevéssé ismert király, bizonyos Amanikhareqerem uralkodásáról, aki szerepel a kosokra vésett feliratban. "Az ásatások megkezdése előtt mindössze négy olyan dokumentumot ismertünk, amely említést tesz az uralkodóról. Még azt sem tudjuk, hogy hol nyugszik a király, akinek jelentőségét csak most kezdjük megérteni" - nyilatkozta Vincent Rondot. [MTI]
 

Pitvarremegést okoz a poharazás

2008. december 17., 11:38 Módosítva: 2009.05.10 10:21

Ha a nők naponta kétszer vagy annál is többször isznak alkoholt, nagy esélyük van arra, hogy szívritmuszavaruk, pitvarfibrillációjuk támad, annak minden veszélyével és következményeivel. A szívderítőnek nem nevezhető tudományos eredményt az Amerikai Orvosszövetség hetilapja, a JAMA közölte.

Három éve az orvosi szakirodalomban nagy feltűnést keltett a szabadságos szívbetegség fogalmát bevezető tudományos vizsgálat. Dán kutatók két évtizeden át rendszeresen megvizsgáltak tizenhatezernél több felnőttet, és a tanulmány azzal foglalkozott, hogyan alakul ennyi idő alatt az EKG-görbéjük. A vizsgálatok közben följegyezték, hogy milyen iskolát végeztek, mennyi a jövedelmük vagy a testsúlyuk és azt is, mit és mennyit esznek-isznak.

Ennek alapján derült ki, hogy azok a férfiak, akik szabadságuk ideje alatt napi öt italnál többet töltöttek magukba, kétszer olyan gyakran kaptak pitvarremegést, mint a szeszt csak mérsékelten fogyasztók. Ez volt egyik tünete a szabadságos szívbetegségnek.

A pitvarremegés azt jelenti, hogy a szív felső részét képező üreg, a pitvar egyszerre nem ritmusosan, egyenletesen húzódik össze, hanem csupán remeg, fibrillál, majd a szívüregnek az oldalánál a vér megalvad. Ez az alvadék aztán leválhat és helyéről elúszva valahol megakad, elzárja a vérkeringést, ami súlyos következményekkel járhat.

A dán tanulmányban kevés nő volt, aki sok szeszt ivott ezért nem volt elég értékelhető adat, de most egy amerikai vizsgálatban 35 ezer nő egészségének alakulását követték csaknem 15 éven keresztül, és a csoportban 635 esetben jelentkezett szívritmuszavar. A szeszkedvelők esélye másfélszer volt nagyobb pitvarfibrillációra, mint azoké, akik nem vagy csak mérsékelten fogyasztottak alkoholt. (MTI)