Ilona
16 °C
33 °C

Nem is léteztek esszénusok?

2009.03.18. 10:58
6 hozzászólás

Az esszénusok a képzelet szülöttei - állítja egy izraeli kutató, aki szerint a holt-tengeri tekercseket papok írták. Az első holt-tengeri tekercseket 1947-ben fedezte fel egy barlangban egy fiatal beduin pásztor, aki elbitangolt birkáit kereste. A Kr. e. 250 és Kr. u. 70 közötti időből származó 930 tekercset - több mint 15 ezer bőr- és papiruszdarabon - 1947 és 1956 között találták 11 barlangban a Holt-tenger nyugati partján. A legismertebbek közülük a kumráni tekercsek, amelyek egy ősi település romjai közelében, Hirbet Kumránban kerültek elő, Jerikótól délre. A tekercsek felfedezése, amelyek a judaizmusba, és a kereszténység kezdeteibe engednek bepillantást, a XX. század egyik legjelentősebb régészeti szenzációjának számított.

A kutatók többsége meggyőződéssel vallja, hogy a tekercseket az esszénusok, a zsidók aszketikus életmódot folytató zárt közössége írta. A feltételezések szerint az esszénusok némelyike két évezreddel ezelőtt Kumrában, a Holt-tenger közelében élt, ahol a tekercsekre leltek. Más kutatók szerint a tekercseknek semmi köze sincs az esszénusokhoz, sőt az esszénusok nem is éltek Kumránban.

Rachel Elior, aki a zsidó miszticizmus kutatására szakosodott a jeruzsálemi Héber Egyetemen, ennél tovább ment, azt állítva, hogy az esszénusok a képzelet szülöttei. Miután egy évtizedet szentelt a 930 holt-tengeri dokumentum elolvasásának, Rachel Elior biztos abban, hogy a tekercseket papok egy csoportja írta.

Az „esszénus" szó sehol sem szerepel a tekercsekben, ugyanakkor némely szövegben a szerzők papokként, Zadok fiaiként azonosítják magukat. Mivel Zadok főpap volt Dávid és Salamon uralkodása alatt, ez egy prominens papi családra utal, amelyet a Kr. e. II. században távolítottak el a Szentély vezetéséből. "Bármely elfogulatlan olvasó számára világos, hogy ezek a szövegek papoktól származnak. Miért hisszük, hogy az esszénusok írták a tekercseket, amikor a szerzők papokként, Zadok fiaiként definiálják magukat?" - tette fel a kérdést Rachel Elior.

Ha abban az időben létezett volna a zsidóknak egy olyan több ezres közössége, amely egészen más vallási előírásokhoz tartotta magát, mint a judaizmus fő irányzata, róluk feltétlenül említést tettek volna a korabeli zsidó szövegek. Ám ilyen említések nincsenek. Az esszénusokról származó információ három korabeli, a Kr. u. I. században élt történetírótól - Alexandriai Philóntól, az idősebb Pliniustól, valamint Josephus Flaviustól származik. Utóbbi Jószéf ben Matitjáhuként látta meg a napvilágot Jeruzsálemben, és bár kezdetben csatlakozott a 66-ban kitört Róma elleni felkeléshez, hamarosan átállt az ellenség oldalára. A három történetíró beszámolóiban szereplő információ a képzelet szüleménye, sokszor egymástól is kölcsönözték az adatokat - állítja a kutató. (MTI)