Tudblog

Veszélyeztetheti a budai Várban található Mátyás templomot az a kéttermes barlang, amelyre szerdán bukkantak közüzemi munkálatok során - közölte Adamkó Péter az MTI-vel. A Magyar Barlangi Mentőszolgálat mentésvezetője az MTI-nek elmondta: a barlangra, amelynek bejárata egy méterre van a Mátyás templom főbejáratától, gázvezeték-fektetés közben leltek rá. A képződmény valószínűleg benyúlik egészen a Mátyás templom alá, ezért az épület akár meg is süllyedhet, ha nem erősítik meg a barlang falát.

A képződményt, amely a vár alatt húzódó barlangrendszer része, Nagyboldogasszony barlangnak nevezték el a szakemberek - mondta a barlangász. Egyébként a természetes üreg mindkét terme tele van törmelékkel, ami valószínűleg a II. világháború után került oda. A barlangászok most ezt a törmeléket próbálják eltakarítani, hogy elkezdhessék az üreg falának a megerősítését - tette hozzá.

Újabb űrsétát kezdett szerdán két amerikai asztronauta a Nemzetközi Űrállomáson, és rögtön sikerült is megoldaniuk egy égető feladatot, egy összegabalyodott kábel kiszabadítását.

A vezeték ahhoz a különleges kar végén mozgatható kamerához tartozik, amellyel alaposan átvizsgálják az Atlantis űrrepülőgép felszínét, hogy induláskor nem keletkeztek-e rajta olyan sérülések, amelyek veszélybe sodornák a hazatérést.

A belül dolgozó űrhajósok a kívül lévő Stephen Bowes mellé húzták a 30 méter hosszú vezeték végét, ő kibogozta a csomót, és rögzítette a kábelt, amelyről megállapította, hogy nem sérült meg.

A hatórásra tervezett űrséta további idejében Bowes és Michael Good külső akkumulátorokat cserél ki.

A legtöbb mérgeskígyó halálos harapásáról ismert, néhányuk azonban inkább leköpi áldozatát. A köpködő kobrák félelmetes pontossággal találják el a rájuk támadó ellenség szemét - most kiderült, hogyan.

Bruce Young, az amerikai Massachusetts Lowell Egyetem kutatója köpködő kobrákat tanulmányozott Dél-Afrikában. Egy plexiüvegből készült szemellenzővel követte a rá köpő kígyók mérgének útját. Észrevette, hogy az állatok feje röviddel a méreg kibocsátása előtt rándult egyet.

A bonni egyetemen dolgozó kollégájával, Guido Westhoffal együtt megpróbálták elemezni, hogyan finomhangolják a kobrák a méreg útját. Gyorsulásmérőkkel szerelték fel Young rostélyát, és 500 kép/másodperc felbontásban rögzítették a kobrák mozdulatait, miközben a kutató előttük mozgatta a fejét. Hat héten át több mint száz köpést sikerült felvenniük - tudósít a ScienceDaily hírportál.

Young mozdulatait elemezve feltűnt, hogy a köpések előtt 0,2 másodperccel mindig rántott egyet a fején. Úgy tűnik, az állatok mindaddig követték mozdulatait, és 0,2 másodpercbe telt, míg a hirtelen rándulásra reagáltak.

Mivel azonban Young a rángást követően is mozgott, felmerült a kérdés, hogyan találják el a kobrák mégis ilyen nagy pontossággal a szemét. A kutatók ezért összehasonlították a kígyók fejmozdulatait a rángás pillanatában, mire kiderült, hogy mind abba az irányba gyorsították fejük mozgását, amerre Young szemei mozdultak. Megjósolták tehát, merre lesz a célpont 0,2 másodperc múlva, és oda irányították mérgüket.

Összefoglalva tehát a köpködő kobra egészen a támadást kiváltó ingerig követi ellenfele mozdulatait, majd azt követően megjósolja, hol lesz annak szeme 0,2 másodperc múlva, és oda lövelli ki mérgét - írják a kutatók a Journal of Experimental Biology című folyóiratban.

Egy HIV-ellenes gyógyszer hatóanyagát tartalmazó hüvelyi gél alkalmazása csökkenteni látszik a fertőzés kockázatát HIV-negatív nőknél.

A következő hétvégén rendezik meg az amerikai Pittsburghben azt a nemzetközi konferenciát, amelyen ismertetik a dél-afrikai tanulmány előzetes eredményeit is. A tenofovir hatóanyagot tartalmazó hüvelyi gél kipróbálására kilencszáz, HIV-negatív dél-afrikai nő vállalkozott.

Salim Abdool Karim, a kutatás vezetője elmondta, hogy 1994 óta ez a kilencedik teszt, amelyben helyi védelmet ígérő szert próbálnak ki, és az előzetes eredményeket biztatónak tartja. A vizsgálatba bevont heteroszexuális nők az új gélt az aktus előtt is és után is alkalmazták.

Az Egyesült Államok Országos Egészségügyi Intézete (NIH) támogatja a próbák hamarosan kezdődő második szakaszát, amelyben immár több afrikai országban 5 ezer egészséges önkéntes nőt kérnek fel rá, hogy használják a tenofovir hatóanyagú hüvelyi gélt.

Egyre nehezebb kezelni a húgyúti fertőzéseket a baktériumok antibiotikumokkal szembeni ellenálló képességének növekedése miatt, amiben az állattenyésztés során használt antibiotikumoknak is szerepük van - idézte hétfőn hongkongi kutatók megállapítását a BBC.

A Hongkongi Egyetem kutatói arra találtak bizonyítékot, hogy az állatoknál túlzott mennyiségben alkalmazott antibiotikumok miatt rezisztenciával összefüggésbe hozható gének kerülnek át az élelmi láncon keresztül az emberekbe.

A kutatók az Escherichia coli baktériumot tanulmányozták, amely a húgyúti fertőzések túlnyomó részéért felelős. Emberektől és állatoktól vett mintákat elemezve úgy találták, hogy egy teljesen megegyező, antibiotikummal szembeni rezisztenciával összefüggő gén volt jelen a minták jelentős hányadában.

Az aacC2 jelű gén - amely a gyakran alkalmazott gentamicin nevű antibiotikummal szembeni rezisztenciát kódolja - a 249 emberi és állati minta 80 százalékában megtalálható volt. A kutatók úgy vélik, hogy a rezisztenciagén az élelmi láncon keresztül, állatokkal való közvetlen érintkezés vagy szennyezett ivóvíz útján jutott az emberbe.

Bár a vizsgált minták hongkongiak voltak, a szakemberek szerint globális problémáról van szó, mert az antibiotikum rezisztencia könnyen átlépi a földrajzi határokat.

A hongkongi kutatók eredményeiket a Journal of Medical Microbiology című szakfolyóiratban tették közzé.

Minden idők legmelegebb áprilisa volt az idei, a Föld felszíni átlaghőmérséklete elérte a 14,5 Celsius fokot - közölte az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) helyi idő szerint hétfőn.

A január-áprilisi időszak szintén a valaha mért legmelegebb volt, 13,3 Celsius fokos globális átlaggal.

A szokásosnál jóval melegebb hőmérsékleteket mértek Kanadában, Alaszkában, az Egyesült Államok keleti részén, Ausztráliában, Dél-Ázsiában, Észak-Afrikában és Oroszország északi részén. A magukhoz képest szokatlanul hideg területek közé tartozott Mongólia, Argentína, az orosz Távol-Kelet, az Egyesült Államok nyugati része és Kína legnagyobb része.

A jelentésben megjegyzik azt is, hogy az északi-sarkvidéki jégréteg vastagsága már a tizenegyedik egymást követő áprilisban a "normális" mérték alatt van.

Két amerikai űrhajós, Garrett Reisman és Stephen Bowen hétfőn kilépett a világűrbe, hogy megkezdje egy tartalék antenna felszerelését a Nemzetközi Űrállomásra. Az Atlantis űrsiklóval érkezett két asztronauta felszerel egy tároló platformot is és meglazítja azon elemek rögzítő csavarjait, amelyeket két következő űrséta alkalmával fognak lecserélni.

Minden húsz éve kezdődött, amikor Ruben Collado több mint egymillió akkori pesót talált a Nuestra Senora de Candelaria (Fény Miasszonya) nevű portugál hajó roncsai között a Montevideói-öbölben. Az argentin férfi most az 1763-ban a Colonia spanyol erőddel szemben elsüllyedt Lord Clive nevű angol-portugál hajó roncsai között kíván kutakodni.

A Tengerészeti Hivatal eredetileg beleegyezését adta, ám 2007-ben Tabaré Vásquez, az ország első baloldali elnöke rendeletben tiltotta meg az elsüllyedt hajók kiemelését.

Collado más kincskeresőkkel együtt pert akar indítani az állam ellen, miután kemény összegetek fektettek a hajóroncsok helyének azonosításába. Egy hajó esetében a kutatási költségek egymillió dollárra is rúghatnak, amit nagyrészt külföldi befektetők finanszíroznak. A rendelet előtt a műveletet finanszírozó befektetőké volt a meglelt tárgyak ötven százaléka, másik felét az uruguayi állam kapta.

Uruguay nem írta alá az UNESCO egyezményét a víz alatti kulturális örökség védelméről.

A gyarmatosítás korában Montevideo kulcsfontosságú kikötő volt a Peruból Európába tartó hajók számára. Sok hajó elsüllyedt a viharok és a kezdetlegesen feltérképezett homokzátonyok miatt.

A legutóbbi tragédia a Graf Spee német nehézcirkálóé volt, amely brit hadihajókkal harcolva beszorult a La Plata-öbölbe, és parancsnoka 1939. december 17-én elsüllyesztette a hajót. 2006-ban az uruguayi Alfred Etchegaray és honfitársa, Hector Bado búvár bizonyítékot találtak: egy egyedülálló, horogkeresztes sast ábrázoló bronzöntvényt.

Németország azonnal követelte a lelet tulajdonjogát. A sast azóta is az uruguayi haditengerészet raktárában őrzik. Guido Westerwelle német külügyminiszter közölte: Berlin azt akarja, hogy a náci rendszer jelképei ne kerüljenek kereskedelmi forgalomba, és a sast múzeumban, történelmi összefüggéseiben állítsák ki.

Lángok martaléka lett a brazíliai Sao Paulóban található híres Butantan Intézet: a hét végén keletkezett tűz a mérgező állatok gyűjteményének nagy részét, több mint hetvenezer, formalinban tartósított kígyót, pókot és skorpiót pusztított el.

Az intézet vezetője, Otavio Mercadante jóvátehetetlen károkról beszélt.

A tűz szombat reggel ismeretlen okból ütött ki, a formalintól erőre kapott lángokat csak a nap folyamán tudták eloltani.

A világhírű kutatóintézetet 1901-ben alapították. Kígyóméreg elleni oltóanyag-tartaléka világszerte az egyik legnagyobb. A Sao Paolo állam egészségügyi minisztériumához tartozó intézet szolgáltatásai közé tartozik a sürgősségi ellátás kígyómarások esetén.

A gyűjteményért felelős kutató, Francisco Franco úgy nyilatkozott a brazil Globo televíziónak, hogy az "intézet adott otthont a kígyókkal kapcsolatos tudásunknak, a tűz száz év örökségét tette tönkre".

Vasárnap délután összekapcsolódott a Nemzetközi Űrállomással (ISS) az amerikai Atlantis űrsikló, fedélzetén hat űrhajóssal, jelentette a NASA, az amerikai űrkutatási hivatal.

Az összekapcsolódás a Csendes-óceán fölött, 354 kilométer magasságban történt. Amikor az űrsikló 183 méterre megközelítette az űrállomást, lelassult, így az állomáson tartózkodó űrhajósok több száz felvételt készíthettek az Atlantis minden részéről. Ennek ezúttal különleges jelentősége volt, szombaton ugyanis egy becsípődött kábel megakadályozta az űrhajósokat abban, hogy kamerával pontosan felmérjék, nem érte-e kár az űrsiklót a felbocsátáskor. A NASA a felvételek segítségével pótolja a meghiúsult vizsgálatot.

A 25 éves űrkomp pénteken indult el a floridai Cape Canaveral űrközpontból, ez az utolsó küldetése, tizenkét napos búcsúútjára magával vitt egy orosz kutatómodult és egyéb felszerelést. A legénység a tervek szerint három űrsétát tesz egy hét alatt, ezek egyikén megpróbálják kiszabadítani a problémát okozó kábelt is. Az Atlantis összesen harminckétszer járt a világűrben. Ez volt az első amerikai űrkomp, amely - 1995-ben - kikötött az orosz Mir űrállomáson.

Nem kell pályakorrekciót végrehajtania a Nemzetközi Űrállomásnak (ISS)  a fel közeledő űrtörmelék miatt - jelentette be a NASA. Korábban arra figyelmeztették az Föld körül 350 kilométeres magasságban keringő űrbázison tartózkodó asztronautákat, hogy készüljenek fel egy esetleges ilyen manőverre. A későbbi számítások alapján azonban  a szakemberek arra a megállapításra jutottak, hogy az űrtörmelék 10 kilométernél közelebb nem kerül az űrállomáshoz.

Űrtörmelékek közeledése miatt a földi irányítás időről időre elővigyázatosságból pályakorrekció végrehajtására ad utasítást, most egy ilyen manőver azért lett volna szokatlan, mert a tervek szerint vasárnap köt ki az űrállomáson az Atlantis amerikai űrrepülőgép.

Több mint 3 millió amerikai lehet mogyoróallergiás, köztük a gyerekek száma 1997 és 2008 között háromszorosára nőtt. Scott Sicherer kutatásvezető, a Mount Sinai orvosi egyetem gyerekgyógyász professzora aggasztónak tartja a veszélyes ételallergiás esetek számának drámai emelkedését.

Sicherer és munkatársai az amerikai betegségmegelőzési központ megbízásából 5300 háztartás felmérését végezték el. A 13534 egyénre kiterjedt vizsgálat 2008-ban zajlott, adatait az 1997-ben és 2002-ben lefolytatott kikérdezés eredményével vetették össze.

Míg 1997-ben az összes gyerek 0,4 százaléka volt mogyoróallergiás, addig a 2008-as felmérésben már 1,4 százalék volt a mogyoróallergia előfordulása körükben. Hasonló arányban nőtt a kombinált allergiák száma, ahol nemcsak a földimogyoróra, hanem más olajos magvakra is allergiás reakció jelentkezik: az 1997-es 0,6 százalékról 2,1 százalékra 2008-ban.

A Journal of Allergy and Clinical Immunology című szaklapban megjelent tanulmány telefonos kikérdezésen alapult, ami egyúttal korlátokat is jelent az eredmény általánosíthatóságával kapcsolatban. Mivel kizárja a telefonnal nem rendelkező családokat, a kutatók szerint inkább a jobb szociális helyzetben lévő családokra vonatkoztatható.

A New England Journal of Medicine című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint a beültetett defibrillátor fertőzési kockázatot hordoz, és eltávolítása is veszélyes lehet meghibásodás esetén. A seattle-i kutatóintézet által készített tanulmányt az új rendszert kidolgozó cég támogatta.

Az Európában és az Egyesült Államokban engedélyezett új típusú defibrillátor a korai rendszerek elvéhez nyúl vissza, amikor közvetlenül a bőr alá ülteti az elektródákat, nem pedig a mellüregbe. Alkalmazásához nem szükséges röntgenfelvétellel kontrollált műtét, elegendő hozzá egy steril szoba.

A módszer hosszú távú használatát 61 pácienssel tesztelték. A kutatók szerint a szívritmus helyreállítására szükségtelenül végzett elektromos sokkolások száma alacsony volt, ám mind a 12 veszélyes ritmuszavarnál jól szerepelt az eszköz. A kipróbáláshoz egy nagyobb létszámú tanulmány lefolytatását is tervezi a Gust Bardy által vezetett kutatócsoport.

Becslések szerint évente 4,5 billió (vagyis 4,5 ezer milliárd) cigarettacsikk kerül a környezetbe a világon. A cigarettavégek nemcsak a szemet szúrják, de többek között halak pusztulását is okozhatják. A csikkek újrahasznosítási lehetőségeinek kutatása már régóta napirenden van, azonban nem könnyű feladat. Kínai tudósok most azt állítják, áttörést értek el.

Az Amerikai Kémiai Társaság Industrial & Engineering Chemistry Research című tudományos lapjában megjelent cikkben a szerzők beszámolnak arról, hogy kilenc olyan anyagot azonosítottak a cigarettacsikkben, amelyekkel ha bevonják az N80 típusú, olajvezetékekben használt acélfajtát, a védőréteg meggátolja annak rozsdásodását.

A fémfelület megóvható, a vasatom további felbomlása pedig megelőzhető - írják a cikkben a többek között nikotint tartalmazó vegyület hatásáról. A kínai állami olajcég finanszírozta kutatás eredménye azért lehet fontos, mert az olajiparban használt acélcsövek rozsdásodása évente dollármilliókba kerül a cégeknek.

Kínában él a legtöbb, mintegy 300 millió dohányos a világon, és az országban fogyasztják el a világ cigarettáinak egyharmadát. A kínai férfiak közel 60 százaléka dohányzik, átlagosan napi 15 szálat füstöl el.

Az Egyesült Arab Emírségek kórházaiban dolgozó kutatók a Leukaemia and Lymphoma című szakfolyóiratban tették közzé tanulmányukat, amely szerint az átlagosnál jóval nagyobb arányban jelentkeznek egyes leukémiatípusok a helyi nők körében.

A akut mieloid leukémia előfordulási aránya általában azonos a férfiak és nők között, ám az Emírségekben 93 százalékkal gyakrabban jelentkezik a nőknél, mint a férfiaknál. A szokások szerint a nők az Emírségekben főként kezüket és lábukat nagy felületen díszítik hennafestékkel, melyet még ma is sokszor benzolban oldanak fel.

Mint a kutatók figyelmeztetnek, a benzol rákkeltő hatású, ráadásul a henna színezésére használt vegyületek között is vannak egészségre ártalmas anyagok, noha a henna éppen természetes termékként terjed egyre inkább más országokban is.

A 12 méter hosszú és 20 tonna súlyú kifejlett hím feltehetően az északnyugati átjárón keresztül érkezett az Atlanti-óceánba, majd a Gibraltári-szoroson át úszott be a Földközi-tengerre. A Csendes-óceán elhagyását az Északi-sarkvidék jégrétegének olvadása tette lehetővé az állat számára - magyarázta Aviad Scheinin, a bálnát azonosító izraeli tengeriemlős-kutató központ elnöke.

Az Atlanti-óceán északi részén élt egykor nagyobb szürkebálna-populáció, ez azonban a 17. vagy 18. században kihalt. Azóta a faj csak a Csendes-óceán keleti és nyugati szélén él.

A kutatók szerint úgy tűnik, hogy bár lefogyott a hosszú út során, a bálna jól érzi magát a Földközi-tengerben. Elképzelhető, hogy az állat további útját műhold segítségével követik majd nyomon.

43 órával a fellövés előtt elindították a visszaszámlálást a floridai Kennedy űrközpontban, ahol az Atlantis űrsikló utolsó, 32. útjára készül. A célpont újra a nemzetközi űrállomás lesz, a fedélzeten hat űrhajós, az ISS orosz fejlesztésű tudományos kutatómodulja, a Rasszvet, alkatrészek, akkumulátorok, és az űrállomás legénységének szánt utánpótlás lesz.

Technikai problémák egyelőre nem merültek fel, a meteorológusok szerint 70 százalék az esély rá, hogy a fellövéshez megfelelő lesz az időjárás.

Az Atlantis első útját 1985 októberében tette meg, azóta összesen 282 napot töltött a világűrben, ezalatt 4462-szer kerülte meg a Földet, és 186 millió kilométernyit utazott.

A 12 napos út után az Atlantis visszavonul, és a NASA tervei szerint eladják egy múzeumnak vagy egyetemnek. Az amerikai űrhivatal flottájának másik két tagja közül a Discovery szeptemberben, az Endeavour pedig novemberben indul utolsó útjára, utána az amerikai űrhajósok az orosz Szojuzokat lesznek kénytelen kölcsönvenni az űrutazásaikhoz, míg el nem készül a következő generációs űrhajójuk, az Orion.

Az Archives of Internal Medicine című szakfolyóiratban tanulmányban amerikai kutatók 2170 hasnyálmirigyrákos és 2209 betegség nélkül élő ember adatait elemezték.

Megállapításaik szerint a túlsúlyt jelző BMI-érték növekedésével emelkedett a hasnyálmirigyrák kockázata is. A BMI a testtömegből és a testmagasságból számított jelzőérték, melyhez a kilogrammokban számított testtömeget a méterben számított magasság négyzetével osztják. A vizsgálatban résztvevőket a kapott érték nagysága alapján négy csoportba osztották a kutatók. Kiderült, hogy a legnagyobb BMI-vel rendelkező negyedbe került embereknél 33 százalékkal nagyobb kockázata volt a hasnyálmirigyrák kialakulásának, mint az alsó negyedbe tartozó embereknél.

Mint Alan A. Arslan kutatásvezető, a New York-i Egyetem munkatársa és csoportja megállapította, a túlsúlyos kategóriába tartozó nőknél 31 százalékkal, az elhízott csoportba tartozó nőknél pedig 61 százalékkal volt magasabb a hasnyálmirigyrák kockázata, mint a normál tartományba soroltaknál.

A kutatók arra is kíváncsiak voltak, miként befolyásolja a kockázatot a túlsúly elhelyezkedése. A derék- és csípőméret aránya alapján a leginkább veszélyeztetettnek azok a nők bizonyultak, akiknek súlytöbblete a derék körül helyezkedett el, a felső csoportba soroltak kockázata 87 százalékkal magasabb volt a hasnyálmirigyrákra.

Negyvennél több ókori kutat, valamint porcelánégető kemencét tártak fel az észak-kínai Hopej tartományban. A létesítmények a Kr.e. 206 és Kr.u. 24 között uralkodó Nyugati Han-dinasztia korából származnak.

Fan Su-hej, a tartományi örökségvédelmi hivatal munkatársa szerint Jüansi megyében 1,3 méter átmérőjű, 5-7 méteres mélységű kutakat tárták fel, ezekből cserépedény-töredékek, valamint egy vashorgony került elő.

Lunghua megyében a régészek egy ókori porcelánégető romjait tárták fel, a létesítmény a Csin (1115-1234), valamint a Jüan (1206-1370) dinasztiák alatt üzemelt. Az égetőmű hossza 1500 méter, szélessége 600 méter, 900 000 négyzetméteres területet foglal el. A létesítmény feltárásakor kétszáz különböző tárgy - tányérok, tálak, kulacsok, bögrék is előkerültek.

Richard Settersten és Barbara Ray írása viharos vitát váltott ki az amerikai társadalomtudományban és középpontba helyezte a most induló tudományos lapot is. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a mai 23 éves fiatalok sorsa sokkal inkább hasonló nagyszüleik vagy dédszüleik életéhez, mint szüleikéhez, noha a körülmények és az okok erősen különböznek azoktól, melyek egy évszázaddal korábban érvényesültek.

A hibridautók, mobiltelefonok, iPad ellenére az ifjú amerikaiak úgy élnek mint őseik 1900 táján: hosszabb ideig laknak otthon, gazdaságilag bizonytalanok és kevesebbet keresnek. A legfontosabb különbség 1910 és 2010 között az, hogy a mai fiatal felnőtteket mind tovább tartják el a szüleik, szemben a 20.század elejével, amikor már ők támogatták szüleiket.

A két társadalomtudós azt vélelmezi, hogy a második világháború utáni generáció volt a szokatlan, a korábbiaktól alapvetően eltérő. A korai 1900-as években a fiatalok lassan, felnőttkorban hagyták el szüleiket, alapítottak családot.

A második világháborút követő időszakban igen nagy és gyors társadalmi, gazdasági fölfutás következett. Sok volt a munkahely, szükség volt mind a magasan képzett, mind a képzetlen emberekre, jól fizettek és mindenféle kedvezményt adtak a jó munkahelyeken. Most viszont - már a világválság előtt is - mind több volt a gazdasági nehézség, mind nehezebb volt munkát találni.

Ennek az lett a következménye, hogy a mai fiatalok mind tovább kötődnek szüleikhez, velük élnek, új és még újabb egyetemekre iratkoznak be, későbbre halasztják a házasságkötést, családalapítást. A tanulmány gondolatmenetét a szerzők tényekre alapozzák: már a recesszió előtt, 2005-ben tíz fehérbőrű amerikaiból három nem dolgozott, nem volt iskolában, vagy nem volt katona. A színesbőrűek esetében ez az arány még rosszabb volt: a fele volt ilyen. A harmincas korosztálynak 1969-ben csak tíz százaléka keresett a minimálbér alatt. Ez az arány 2004-re megduplázódott. A szülők manapság évi jövedelmük tíz százalékát költik felnőtt gyerekeik anyagi támogatására.

Azok, akik rendszeresen 6 óránál kevesebbet aludtak, 12 százalékkal nagyobb valószínűséggel haltak meg a követéses tanulmány 25 éve alatt, mint azok, akik hat-nyolc órát szundítottak. Ugyanakkor azok közül is nagyobb arányban haltak meg, akik rendszeresen kilenc óránál többet aludtak. A tanulmány a Sleep című szaklapban jelent meg.

A tanulmányban 1,5 millió ember részvételével lezajlott 16 vizsgálat adatait tekintették át a kutatók. Az eredeti vizsgálatokat Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban, valamint több európai és kelet-ázsiai országban folytatták le. A Francesco Cappuccio kutatásvezető, a brit Warwicki Egyetem munkatársa által irányított szakemberek szerint míg a kevés alvás közvetlenül hozzájárulhat a rossz egészségi állapothoz, ezáltal a korai halálozáshoz, addig a túl sok alvás éppen ellenkezőleg, inkább az érintett gyenge egészségének jelzője. 

Az Ugandai Vadvédelmi Hatóság illetékese, Nelson Guma közölte, hogy az olvadás következtében hat méter széles hasadék képződött a Margherita-csúcsot borító jégsapkán, elzárva a kedvelt hegymászó célponthoz vezető egyetlen turistautat. A hatóság emberei most azon fáradoznak, hogy új útvonalat építsenek ki az 5019 méter magas csúcshoz.

Az ugandai-kongói határ mentén elterülő hegység részét képező Margherita az afrikai földrész második legmagasabb csúcsa, és a világörökségi helyszínek közé tartozik. 

Henry Mujuzi természetvédelmi szakember elmondása szerint a gleccser az 1950-es években még 10 négyzetkilométernyi területet foglalt el, ám a globális felmelegedés miatt ma már kevesebb mint 2,5 négyzetkilométert borít csak jégtakaró. 

Egy korábbitanulmány eredményeit cáfolták brit tudósok, és sikerült bebizonyítaniuk, hogy az A-vitamin szedése nem csökkanti az anyukák halálozási arányát a szegény országokban. Ghánában körülbelül 208 ezer nő vett részt az új vizsgálatban, amely nem mutatott különbséget a terhességgel összefüggő halálozások aránya és az A-vitamin szedése között.

A most közzétett kutatásban Betty Kirkwood közegészségügyi szakértő vezetésével vagy A-vitamint, vagy placebót adtak hetente egyszer a reproduktív korban lévő ghánai nőknek. A próba időtartama alatt a vitamint szedők között 39 601 terhesség és ezekkel összefüggésben 138 haláleset fordult elő, míg a placebót szedők körében 39 234 terhesség és 148 halálozás. Ez a különbség statisztikailag nem számottevő.

Kirkwood emlékeztetett arra, hogy egy korábbi, nepáli tanulmány az anyai halálozás 44 százalékos csökkenését mutatta ki a nők körében, akik A-vitaminpótlást kaptak. 

Egy gyakori veleszületett szívhibával élő embereknél többszöröse az agyi aneurizma előfordulásának valószínűsége, mint azoknál, akiknek nincs ilyen rendellenességük - közölték hétfőn megállapításaikat amerikai kutatók.

A népesség mintegy két százaléka születik az aortabillentyű bizonyos hibájával (BAV), amely miatt a vér visszaszivároghat a szívben. A mostani kutatás azt mutatta, hogy hasonló artériaproblémák jelenhetnek meg ilyenkor az agyban is, aminek következtében aneurizmák alakulhatnak ki.

Wouter Schievink, a Los Angeles-i Cedars-Sinai orvosi központ mikroérsebészetre szakosodott részlegének igazgatója munkatársaival 61 BAV-val élő ember agyát vizsgálta szkennerrel, és 291 olyan emberét, akiknek nem volt ilyen szívhibájuk. Az első csoportban 9,8 százalékban találtak aneurizmát, míg a másodikban - amelynek tagjait feltételezett tumor vagy szélütés miatt vizsgáltak - csak 1,1 százalék volt az elváltozás gyakorisága. Az átlaglakosságban 0,5-2,0 százalékos az agyi aneurizma előfordulása.

Alig volt nagyobb, mint egy mobiltelefon és mindössze 30 dekát nyomott születésekor az ország legkisebb újszülöttje. Laura már majdnem egyéves, és még mindig kisebb, mint a vele egyidős babák.

Az ország legkisebb újszülöttje 24 hétre született, 30 dekával és mindössze 24 centivel. Anyukája nem is tudta, hogy terhes, vérnyomásproblémával vitték be a Debreceni Klinikára. Ott derült ki, hogy állapotos, néhány hét múlva pedig meg is született a kis Laura. "Az első döbbenet után - mert az volt -, csak abban reménykedtem, hogy életben marad, és az már csak ajándék és nagyon nagy ajándék hogy mindenféle károsodás nélkül" - mondta a kislány anyukája a Független Hírügynökségnek.

A kislánynak az első hónapokban kritikus volt az állapota, és nem lehetett tudni, életben marad-e, fél kiló alatt ugyanis csak minden második kisbaba marad életben, és közülük is sokan szenvednek károsodást. Laura két és fél hónapig volt lélegeztető gépen, és 5 hónap után vihették haza a kórházból a szülei. Most már teljesen jól van, bár a súlya és magassága továbbra is elmarad a korosztályától. Habár hamarosan egyéves lesz, 62 centi és még nincs 5 kiló, orvosai szerint a kislány még behozhatja a lemaradást.

Mindössze öt perc szabadban végzett mozgás is javítja a mentális egészséget - állítják a hét végén közzétett tanulmányukban brit kutatók.

Az Essexi Egyetem kutatóinak megállapítása szerint már öt percnyi, szabadban végzett séta, kertészkedés vagy kerékpározás is javítja a hangulatot és az önbecsülést. Az Environmental Science and Technology című szaklapban közétett tanulmányukban a kutatók felhívták a figyelmet az öngyógyítás ezen természetes módjára, amelyről úgy vélik, hogy jelentős népegészségügyi előnye lehet.

Jules Pretty és Jo Barton hangsúlyozta, eddig nem tudták pontosan, hogy milyen időtartamú mozgás szükséges az egészségügyi előnyök megjelenéséhez. Felmérésükben 1252, különböző életkorú, nemű és mentális egészségügyi állapotú ember adatait elemezték.

Megállapították, hogy a legnagyobb egészségügyi változások a fiataloknál és a mentális problémákkal küszködőknél jelentkeztek. Az utóbbi csoportnál nem volt jelentősége a kornak vagy a társadalmi helyzetnek. Az önértékelésre 5 perc szabadban végzett mozgás már igen jó hatással volt, a legpozitívabb hatásuk a víz melletti zöld területeknek mutatkozott.

Sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) az orosz Progressz-M teherűrhajó, amely több mint 2,5 tonna rakományt szállított az űrbázisra. Az orosz repülésirányítási központ közlése szerint a teherűrhajó nem tudott automatikus üzemmódban hozzákapcsolódni az ISS-hez, ezért Oleg Kotov, az űrállomás parancsnoka kézi vezérléssel végezte el a műveletet szombat este.

A Progressz-M szerdán startolt a kazahsztáni Bajkonur űrközpontból. Több mint 2,5 tonna terhet - élelmiszert, vizet, tisztálkodási eszközöket, üzemanyagot, különféle műszereket és ajándékokat - szállított az ISS-re, amely fedélzetén jelenleg három orosz, két amerikai és egy japán űrhajós tartózkodik. 

Az amerikai genetikusok a Science című tudományos folyóiratban írták meg felfedezéseiket. Ezek szerint az embereknél a betegségek hátterében lévő gének 80 százaléka a vizsgált afrikai sarkantyús karmosbékában (Xenopus tropicalis) is előfordul. Éppen ezért a tudományos célokra amúgy is sokat használt békafajta modellként szolgálhat az emberi betegségek vizsgálatához.

A karmosbéka összességében 20-21 ezer génnel rendelkezik, ez valamivel kevesebb a 23 ezer emberi génnél - írták a Berkeley Egyetem kutatói. A békánál - mint ahogy a tyúknál is - számos gén az emberéhez hasonló sorrendben van. Ez azt támasztja alá, hogy számos tartomány alig változott 360 millió éve, vagyis azóta, hogy az állatrendek fejlődési útja különvált.

A béka genomjának vizsgálata hozzájárulhat ahhoz, hogy javuljanak a szabadban élő békák és egyéb kétéltűek túlélési esélyei. A kétéltűek ugyanis nagyon érzékenyen reagálnak a környezetszennyezésre.

Egy kínai kutatócsoport a Similicaudipteryx dinófaj két példányának fosszílizálódott maradványait vizsgálta. Az egyik fiatal felnőtt egyed volt, a másik pedig serdülő. A páva nagyságú ragadozók az oviraptoszauruszok, azaz a tojástolvaj-gyíkok csoportjához tartoztak, és a jelek szerint olyan érési folyamaton mentek át, amely ismeretlen a modernkori madarak esetében.

A bébidinoszaurusz testét bizarr repülési tollak borították, amelyek merőben különböztek a felnőtt egyed testtakarójától. Az idősebb egyedek szabályos kontúrtollakkal rendelkeztek, a szárny- és farktollak egész hosszában üreges, tollszerű szár futott végig.

Az ifjonc testtakarója egészen más képződményekből állt: míg az alsó végén lapos, szalagszerű volt a tollak szára, a felső csücsök felé tollszerűvé vált. A növendék dinoszaurusz szárnytollai rövidebbek voltak, mint a farktollak, az idősebb egyednél ez a különbség kevésbé volt kifejezett.

A paleobiológusok szerint, amennyiben helyesen értelmezték a leleteket, ez az első eset, amikor sikerült kimutatni, hogy az ivarérett egyed tollazata különbözik a fiatal dinoszauruszétól

"A modernkori madarak nem esnek át ilyen változásokon: leszámítva a tojásból épp csak kikelt pelyhes fiókákat fejlődésük minden szakaszában azonos a tollazatuk. Ezzel a tanulmánnyal a tudomány megtette az első lépést, hogy megfejtsük a madarak és őseik evolúciójának rejtelmeit" - vélekedett Mike Benton, a Bristoli Egyetem paleontológusa.

Philip Currie kanadai paleobiológus a tanulmánnyal kapcsolatban arra mutatott rá, hogy úgy 25 millió évvel a Similicaudipteryx megjelenése előtt jelentek meg a dinoszauruszokon a tollszerű struktúrák. 

A University of Idaho egyetem kutatói kihaltnak hitt óriásgiliszta, a Driloleirus americanus két példányát találták meg Palouse-ban, Idaho és Washington állam határán, az USA északnyugati részén, a kanadai határ közelében.

Az egy méter hosszúra is megnövő kukacokat évszázadokig mesebeli lénynek hitték a tudósok, aztán amikor  1897-ben hivatalosan is felfedezték, kiderült, hogy szinte minden igaz volt a mondákból: a meghökkentő méret, a fehér szín, a lilioméra emlékeztető virágillat, amit a giliszta áraszt magából (erre utal a latin neve is, ami liliomkukacot jelent), és az, hogy ha veszélyben érzi magát, leköpi a támadóját.

Az állat populációja a XX. század második felében nagyon megfogyatkozott, és a nyolcvanas évek óta kihaltnak is hitték, miután előtte 30 éven át mindössze négy példányt láttak belőle. A most megtalált két kukac jóval kisebb, mint amiket annak idején feljegyeztek, mindössze 30-35 centisek. Elképzelhető, hogy több is él belőlük Idahóban, de nagyon nehéz a nyomukra bukkanni, mivel a föld alatt ötméteres mélységig húzódó járatokban élnek. A kutatók most a giliszta veszélyeztetett fajjá nyilvánításáért lobbiznak.