Tudblog

Sikeresen megtette a Brüsszel és Párizs közötti utat egy napelemes repülőgép. Egy svájci fejlesztőcsoport Solar Impulse nevű gépe kedd reggel nem sokkal öt óra után szállt fel Brüsszelből, és közel 16 órás repülés után este 9 óra 15 perckor érkezett a párizsi Le Bourget-i repülőtérre. 

A Galileo Webcast szerdán este és éjszaka élőben közvetíti az egész Magyarország területén észlelhető holdfogyatkozást. A ritka és látványos csillagászati jelenséget Székesfehérvárról, a Terkán Lajos Csillagvizsgálóból kövehetik a netezők, szakértők kommentálása mellett. A holdfogyatkozás este fél kilenctől hajnali egyig lesz megfigyelhető, ezen belül a teljes fogyatkozás fázisa fél tíztől tizenegyig tart, de a webes közvetítésben már este nyolctól csillagászok előadásaival készülhetünk fel rá.

Az amerikai férfiak zömének előbbre való az autója, mint a saját egészsége - derült ki egy felmérésből. A megkérdezett 500 férfi 70 százaléka szerint könnyebb a kocsija állapotával törődni, mint a sajátjával. 28 százalék nem keresi fel rendszeresen orvosát, 40 százalékuk valószínűnek tartja, hogy jobban ért az autójához, mint a saját egészségi állapotához.

A felmérést a NASCAR autós szövetség és az Abbott gyógyszergyár közösen végeztette azzal a céllal, hogy rendszeres orvosi ellenőriztetésre buzdítsák a férfiakat. Feleségeket, barátnőket is megkérdeztek párjuk egészségéről. Több mint 40 százalékuk aggódik emiatt, és hasonló azoknak a nőknek az aránya, akiket jobban aggaszt párjuk egészségi állapota, mint a sajátjuk.

Az akár több száz kilométeren elnyúló zsinóron ezer horog is ülhet. A tengeri madarak, például a veszélyeztetett albatroszok, gyakran alámerülnek, hogy megkaparintsák a zsákmányt, azonban eközben fennakadnak a horgon.

A kutatás négy évig tartott, ezalatt összegyűjtötték a halásztársaságok világszerte elérhető idevágó adatait. Néhány halászflotta különösen problémásnak mutatkozott. Az egyik spanyol fenékhorgos flotta például, amely Írország partjaitól nem messze halászik, akár évi ötvenezer madár pusztulásáért is felelős lehet. A tanulmány a japán tonhalflottát is kiemelte: tevékenysége évente húszezer madár életébe kerül, és itt pusztulnak el legnagyobb arányban albatroszok.

A jelenlegi madárpusztulási ütem fenntarthatatlan. Pedig mindössze annyit kellene tenniük a halászoknak, hogy a zsinórok mentén madárriasztókat alkalmaznak, vagy annyi súlyt raknak rájuk, hogy a horgok kikerüljenek a madarak merülési hatósugarából.

Cleo Small, a Birdlife International munkatársa és a tanulmány társszerzője szerint a mostani eredmény súlyos figyelmeztetés az EU által hamarosan összeállítandó tengeri madarakra vonatkozó akciótervre. Az akciótervnek hathatós intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyek képesek csökkenteni a fenékhorgos és más halászati módszerek tengeri madarakra gyakorolt negatív hatását.

A Szojuz TMA-02M új típusú űrhajó fedélzetén egy orosz, egy amerikai és egy japán űrhajóssal közép-európai idő szerint kedden 22:13-kor elindult a Kazahsztáni Bajkonur űrrepülőtérről a Nemzetközi űrállomásra. Szergej Volkov orosz, Mike Fossum amerikai és Szatosi Furukava japán űrhajós öt hónapot tölt majd az állomáson. Volkov másodszor, Furukava először és Fossum harmadszor vesz részt űrexpedícióban.

A Szojuz TMA-02M az új, digitális Szojuz második darabja, amelyen már kijavították az elsőn, a TMA-01M-en elsősorban a kijelzőknél tapasztalt hibákat. Gyártója az Energija rakéta- és űrkutatási korporáció, amelynek munkatársai a 2002 óta 21 repülést teljesítő TMA típusú űrhajó alapján tervezeték meg az új változatot. Az új modellen a korábbi irányítási, navigációs és telemetrikus rendszereket, valamint a központi számítógépet kis méretű, digitális berendezésekkel helyettesítették.

Az űrhajó a tervek szerint közép-európai idő szerint június 9-én, 23:22-kor kapcsolódik az űrállomáshoz, és november 16-án tér vissza a Földre.

A Parkinson-kórban szenvedő embereknek kétszer nagyobb a kockázatuk arra, hogy kifejlődik náluk a gyakran halálhoz vezető bőrrák, a melanóma. Korábbi tanulmányok eltérő következtetésre jutottak, ám a Neurology című szakfolyóiratban most ismertetett tanulmány szerint jelentősen nagyobb a Parkinson-kórral élőknél a melanóma kockázata.

A metaelemzésben 12 korábbi tanulmány adatait tekintették át újra, ennek alapján a Parkinson-kóros férfiak melanómakockázata kétszeres, a nőké pedig másfélszeres azokhoz képest, akiknél nem jelentkezett a kór. Az 1965 és 2010 között lefolytatott eredeti tanulmányok a melanómától eltérő típusú bőrrákok előfordulása és a Parkinson-kór között nem találtak összefüggést.

Bár az egyes tanulmányokban kis számban voltak olyan emberek, akiknél mindkét állapot előfordult, az összesítésben jellegzetes eltéréseket találtak a kutatók. "A Parkinson-kóros pácienseknél általánosságban alacsonyabb a rákkockázat, ám a melanóma esetében nagyobb lehet a kockázatuk" - mondta Honglei Chen kutatásvezető, az amerikai környezet-egészségügyi tudományos intézet munkatársa.

Ausztrál kutatók olyan okos kötést fejlesztettek ki, amely megváltoztatja a színét, amikor a seb állapota javul vagy romlik, így hatékonyabb kezeléshez vezethet olyan betegségeknél, mint a lábszárfekély.

Louise van der Werff kutatásvezető, a nemzetközösségi tudományos és ipari kutatószervezet (CSIRO) anyagtudósa elmondta, hogy a kötés színe pirostól kékig változhat a seb hőmérsékletétől függően.

"Amikor a seb elfertőződik, általában melegebbé válik. Hidegebbet mutat viszont, ha romlana a vérellátása" - magyarázta a kutató. A most kifejlesztett szál folyadékkristályokat tartalmaz, amelyek másként reagálnak a különböző hőmérsékletekre, így fél Celsius-foknál kisebb változást is jeleznek.

A színváltó szálat különböző szövetekbe szőhetik, melyekkel sebkötöző textileket készíthetnek a jövőben. Az okos kötözőanyag legcélszerűbb felhasználási területének ebben a pillanatban a krónikus sebek, fekélyek kezelése látszik - mondta Louise van der Werff.

A bolgár régészek 2008-ban fedeztek fel egy nagy őskori temetőt Bulgária középső részében, Pazardzsik város közelében. Az ásatások során most megtalálták a nekropoliszhoz tartozó települést is, amelynek területe Kr.e. 4700-4600 táján elérte a százezer négyzetmétert.

"Eddigi ismereteink szerint ilyen kiterjedésű települések csak sokkal később, a klasszikus ókorban jelentek meg" - hangsúlyozta Jaszen Bojadzsiev ásatásvezető régész, aki szerint a település egy urbánus központ összes jellegzetességével rendelkezik.

A legmagasabb pontján állt a vastag falakkal és védőárokkal körbevett fellegvár. A falakon kívül az archeológusok lakóházakat tártak fel, és megtalálták a "város" ipari negyedét is. A leletek némelyike arról árulkodik, hogy a műhelyekben jól képzett mesterek szorgoskodtak.

Korábbi kutatások megállapításaival ellentétben egy vasárnap ismertetett tanulmányban amerikai kutatók úgy találták, hogy a lenmag hatástalan a változókorban lévő nők hőhullámainak enyhítésében. Sandhya Pruthi kutatásvezető, a rochesteri (Minnesota) Mayo Klinika professzora elmondta, hogy meglepte őket az eredmény, mert a korábbi, kisebb méretű vizsgálat hatásosnak mutatta a lenmagot a menopauza tüneteinek csökkentésében.

A hőhullámok a változó koron kívül gyakran előfordulnak az emlődaganatok hormonális kezelését követő tünetek között is, és sok esetben jelentősen rontják az érintett nők életminőségét.
Az ösztrogénterápia számos esetben hatékonyan csökkenti a hőhullámokat, ám sok nő tart a hormonterápia rákkockázatától - magyarázta Pruthi.

A mostani tanulmányba 188 menopauza után lévő nőt vontak be, akik véletlenszerű kiválasztás alapján hat héten át naponta vagy 410 milligramm növényi ösztrogént (lignanokat) tartalmazó, vagy placebo szereket kaptak. A résztvevők közül 91 nőnek volt megelőzően mellrákja.
A vizsgálat eredményeit az amerikai klinikai onkológusok társaságának (ASCO) 47. nemzetközi konferenciáján ismertették, ímelyet a hét végén tartottak Chicagóban mintegy 30 ezer kutató és gyógyszeripari szakember részvételével.

19 év szolgálat és 25 repülés után az Endeavour űrrepülő - utoljára - leszállásra készül. Az STS-134 küldetésen sikeresen felszállították a Nemzetközi Űrállomásra az Alfa Mágneses Spektrométert és egy külső tárolóplatformot. A 6 fős személyzet három tagja 4 űrsétán minden kitűzött szerelési és karbantartási feladatot sikeresen elvégzett. A Nemzetközi Űrállomás amerikai szegmensének 13 évig tartó kiépítése ezzel befejeződött. Az űrséták és az űrállomás életfenntartó rendszereinek karbantartása mellett az űrsikló személyzete számos biológiai és műszaki kísérletet hajtott végre. Többek között a leválás után egy, az Orion űrhajó dokkolásához tervezett lézeres érzékelőt is teszteltek. A leszállás után az Endeavour űrsikló a Los Angelesben található California Science Center épületében kerül kiállításra. Az STS-134 Endeavour leszállásának tervezett időpontja június 1-jén, szerdán reggel, magyar idő szerint 08:35-kor (halasztás lehetséges). A közvetítőcsapat, szakkommentátorok élőben közvetítik az eseményt a virtuális stúdiónkban: Tepliczky István, Vizi Pál Gábor és Zsombor Gábor.

A Kalifornia Egyetem kutatói 1455, lokalizált prosztatarákkal diagnosztizált férfi egészségi állapotát követték nyomon. A vizsgálatba bevont páciensek többsége a hatvanas éveiben járt. A követés 31 hónapja alatt a résztvevők feljegyezték fizikai aktivitásuk jellegét és mennyiségét is.

Az eredmények összehasonlításakor az derült ki, hogy a hetente legalább három órát élénk gyaloglással töltő pácienseknél a daganat növekedése és az áttétek képződése csak 57 százaléka volt annak, amennyit a kevesebbet, vagy kisebb intenzitással gyalogló férfiaknál tapasztaltak.

Erin Richman kutatásvezető hangsúlyozta, hogy a gyaloglásból eredő előny egyértelműen a sebességtől függött, a sétálásnak nem találták semmilyen előnyét. A kutatók úgy vélik, az intenzív gyaloglás a vérben lévő egyes fehérjék szintjére lehet jótékony hatással, ezáltal késlelteti a betegség továbbfejlődését.

A tanulmányt részletesen a Cancer Research című szakfolyóiratban ismertették a szerzők.

Az Európában valaha feljegyzett legnagyobb magasságban, 4505 méteren virágzó növényre bukkant egy svájci botanikus.

A fedelékes kőtörőfű (Saxifraga oppositifolia) violaszínű virágos párnáira a svájci Alpok középső vonulatában, a Valais kantonban emelkedő Don hegycsúcs közelében talált rá a Bázeli Egyetem botanikusa, Christian Körner. A felfedezés részleteiről az egyetem közleménye számolt be kedden.

Körner szerint a növény minden része, a gyökérzetét is beleértve az év minden napján fagypont alatti hőmérsékletnek van kitéve. Európában ebben a magasságban még nem találtak zöld növényt, és az egyetem szerint feltehetőleg a világon is egyedülálló felfedezésről van szó.

A Saxifraga különösen alacsony hőmérsékleten is képes életben maradni, évente mindössze 600 órányi három Celsius-fok feletti hőmérsékletre van szüksége a túléléshez.

Kevesebb vörös és feldolgozott hús, ugyanakkor több rost fogyasztásával, és rendszeres testmozgással 43 százalékkal leszorítható a bélrákos esetek előfordulásának aránya - közölte hétfőn a Világ Rákkutatási Alap (WCRF) elnevezésű jótékonysági szervezet. Most közzétett jelentésében a WCRF azt javasolja az embereknek, hogy hetente 500 grammnál több vörös húst ne egyenek. "Ez nagyjából öt-hat közepes adag sült marha-, bárány- vagy disznóhúsnak felel meg" - teszi hozzá az ajánlás.

A jelentést 24 korábbi tanulmány áttekintése és elemzése alapján készítették el a szakemberek. Alan Jackson, a szakértői bizottság elnöke, a Southamptoni Egyetem kutatója hangsúlyozta, hogy jelentésükből egyértelműen kiderült: a vörös és a feldolgozott húsok nagyobb mennyiségű fogyasztása emeli a bélrák kockázatát.

A jelentés meggyőzőnek találta a bizonyítékokat arra nézve is, hogy a rostban gazdag ételek - gyümölcsök, zöldségek - fogyasztása viszont védő hatású a bélrákkal szemben. Ezt a hatást korábbi, 2007-es jelentésük még csak valószínűsítette. Ugyancsak megfelelően bizonyítottnak találták a szakértők, hogy a rendszeres fizikai aktivitás csökkenti a bélrák kockázatát.

Túl sok húst, kolbászféleséget és édességet fogyasztanak a német gyerekek egy vizsgálat szerint, ellenben folyadékból távolról sem elegendőt: az ajánlott napi mennyiségnek alig több mint a felét isszák meg. A gyermekek étkezési szokásait vizsgáló dortmundi kutatóintézet felmérését 525 reprezentatívnak számító, egy és három év közötti gyerekeket nevelő családban végezte.

Kisgyermekkorban alakulnak ki azok az étkezési szokások, amelyek hosszú távon befolyásolják az egészséget. A pépes ételről a szilárd táplálékra, a családi étkezésekre való átszokáskor a gyerekek a szülők étkezési szokásait veszik át. Ezt követően már nagyon nehezen változik a táplálkozás - modta el Annett Hilbig táplálkozáskutató.

Legyen a későbbiekben a Magyar agykutatók napja az Agy-díj odaítélésének dátuma, március 4., amikor három magyar agykutató együttesen nyerte el az első ízben kiosztott rangos nemzetközi díjat - kezdeményezték az Amerikai úti Országos Idegtudományi Intézet orvosai.

Gusztonyi Ágnes főigazgató és az OITI orvosai levélben kezdeményezték a Nemzeti Erőforrás Minisztériumotnál, hogy a jövőben március 4-e legyen a Magyar agykutatók napja. A kezdeményezés hátterében az áll, hogy 2011. március 4-én három világhírű magyar agykutató  - Buzsáki György, Freund Tamás és Somogyi Péter - nyerte el az első alkalommal kiosztott 1 millió eurós Brain Prize díjat. A Grete Lundbeck Európai Agykutatási Alapítvány által alapított Agy-díjat a világ tudományos életében idegtudományi Nobel-díjként tartják számon.

Magyarország már a kezdetektől a világ élvonalába tartozott ezen a tudományterületen, hála négy, XIX. századi Európa-hírű idegrendszer-kutatónk Apáthy István, Hőgyes Endre, Lenhossék Mihály és Schaffer Károly munkásságának. Az első úttörő lépések megtétele óta eltelt másfél évszázadban a magyar agykutatók jelentős eredményekkel gazdagították az idegtudományi kutatásokat.

A kutatók egészséges felnőtt egerek bélflóráját antibiotikumok adagolásával tették tönkre. A viselkedésüket figyelve megállapították, hogy az egerek ezután jobban szorongtak és kevésbé voltak figyelmesek.

A hangulatváltozás követése mellett mérték a depresszióhoz és szorongáshoz köthető, úgynevezett agyi neurotrófikus faktor (BDNF) mennyiségét, és úgy találták, hogy az megemelkedett. Amikor megszüntették az antibiotikum adagolását, az állatok bélflórája helyreállt, és ezt követte a viselkedés, valamint az agykémia normalizálódása is.

Annak bizonyítására, hogy a baktériumok befolyásolhatják a viselkedést, a kutatók csíramentes - génmódosított - egerekbe telepítettek át normál életvitelű, felfedező kedvű állatokból baktériumflórát. Azt tapasztalták, hogy az egyébként alapállapotukban passzív, csíramentes egerek viselkedése felélénkült, aktívabbak és bátrabbak lettek.

A cecelegyek által terjesztett afrikai álomkórt és annak szarvasmarhákat sújtó változatát tanulmányozó kutatók két génre bukkantak, amelyek ismeretével a későbbiekben úgy válogathatják ki az állatállományt, hogy azok a betegségnek jobban ellenálljanak.

Brit és dél-koreai kutatók a Proceedings of the National Academy of Sciences című szakfolyóirat hétfőn megjelent számában tették közzé tanulmányuk eredményét.

Az afrikai álomkórt a Trypanosoma nevű egysejtű parazita idézi elő, amelyet a cecelégy terjeszt. A kórokozó már a cecelégy beleiben szaporodni kezd, majd annak szúrásával átkerül a következő áldozatra. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint évente 30 ezer ember betegszik meg álomkórban Afrikában.

A parazita a szarvasmarhákat is megfertőzi, az afrikai trypanosomiasis - amit a helyiek a zulu eredetű nagana (levert) elnevezéssel illetnek - a becslések szerint 4-5 milliárd dollárnak megfelelő kárt okoz évente. A genetikai elemzések eredményeként most felfedezett két gén ismeretében a tenyésztők azonosíthatják a betegségnek leginkább ellenálló állatokat, így a későbbiekben jelentősen csökkenthetik a károkat.

A meglepő jelenség egyelőre csak Csiangszu tartományban figyelhető meg, több hektárnyi dinnyeföld viselkedik spontán aknamezőként. Először senki sem értette, miért robbannak szét a dinnyék, aztán a központi tévécsatorna oknyomozó riportja felfedezte a jelnség okát: a parasztok túl sok növekedésserkentővel permetezték a gyümölcsöt, hogy már a dinnyeszezon előtt piacra vihessék, és így extra haszonra tehessenek szert.

A kínai termesztőknek ez előtt is gyakran felrótták, hogy felelőtlenül és szakszerűtlenül használnak növényvédő szert, műtrágyát, élelmiszeradalékokat, hogy minél vonzóbbá tegyék terményeiket a piacon.

Kontics Ferencné az egyesület elnöke elmondta, hogy a Balaton Csillagvizsgáló - LEADER Kultúrközpont 200 négyzetméteres, kétszintes épületét mintegy 44 millió forintból építik újjá, az ötvenfős előadóterem mellett kialakítanak oktató- és szakköri termeket, a pályázaton elnyert összeg fennmaradó részét csillagászati eszközök és berendezések, illetve bútorok beszerzésére fordítják.

Az építési munkák május végén kezdődnek, és 3-4 hónapot vesznek igénybe. Az egykor a megyei csillagászati ismeretterjesztés központjaként működő csillagvizsgáló épülete mára használhatatlanná vált, a benne maradt eszközöket megrongálták, és többször betörtek, a felújítás során egyes részek elbontása és újjáépítése elkerülhetetlen.

A városi stadion területén található csillagvizsgáló a tervek szerint a közösségi élet központjaként fog működni, tudományos előadások mellett ifjúsági programokat tartanak majd itt. Kiemelte, hogy bővítik a csillagászati megfigyelőhelyként is szolgáló épület alapterületét, és a közművek kiépítését a pályázat előfinanszírozásával együtt Balatonfűzfő önkormányzata vállalta.

A csillagvizsgáló az egykori Nitrokémia Ipartelep, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete és a Fűzfői Papírgyár támogatásával épült 1967-ben, a csillagvizsgáló tornya helyben gyártott üvegszálas műgyantából készült. A gyönyörű panorámás épület tornya alatt jól felszerelt műhely kapott helyet, ahol a csillagászati szakkörösök munkáját napóramodell, forgatható és világító csillagtérkép, a pulzárok helyzetét bemutató eszközök, Naprendszer-modell, lencsés és tükrös távcsövek segítették. A bejárat előtt fotólabort rendeztek be, volt egy harminc centi átmérőjű Newton-rendszerű tükrös távcső, a kupola melletti lapos tetőteraszon Zeiss-távcső is.

Az ipartörténeti jelentőségű épület újjáépítésével új turisztikai látványossággal gazdagodik Balatonfűzfő, de a kupola távcsövének megvásárlásához támogatókat keresnek.

A zenészeknek hosszabban jobb a memóriájuk és a hallásuk, mint azoknak, akik nem muzsikálnak - állapították meg amerikai kutatók. A chicagói Northwestern Egyetem tudósai szerint annak az agya, aki hangszeren játszik, lassabban öregszik, jó ideig kijavítgatja az emlékezőtehetség romlását, és háttérzajban is könnyebben elkülöníti a beszédet. Mindezt 18 zenész és 19 nem zenélő alany összevetéséből szűrték le, valamennyien 45-65 közöttiek voltak. "A zenélés az idegrendszer finomhangolója" - idézte a kutatásról szóló tanulmány társszerzőjét, Nina Kraust a Daily Telegraph.

A szelén étrend-kiegészítőként való szedése nem véd a rák ellen - állapították meg német tudósok. A kutatók több mint egymillió ember bevonásával készült 55 vizsgálat adatait elemezték újra. A szelénnek köszönhető anekdotikus gyógyulások ellenére sem a bőrrák, sem a prosztatarák esetében nem találtak bizonyítékot a védőhatásra, viszont a szelén hosszú távú szedése mérgező lehet.

A szelén kis mennyiségben alapvetően fontos az egészséghez, segíti az immunrendszert a fertőzések és betegségek elleni védekezésben. Számos étel, így az olajos magvak vagy a tonhal is tartalmaz szelént. A szakemberek körében is vita folyt arról, hogy jelent-e többletvédelmet az emberi szervezet számára a rendszeres szelénbevitel.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy rákmegelőző terápiaként nem javasolható a szelén étrend-kiegészítő alkalmazása.

Az anyaméhben töltött minden egyes hétnek komoly jelentősége van az esetleges gyermekkori asztma kockázatának csökkentése szempontjából - hangsúlyozta Hartmut Vogt, a svédországi Linköpingi Egyetem munkatársa. A terhesség idő előtti megindítását, például a császármetszést, ezért lehetőleg mindig el kell kerülni.

A szakember és kollégái svéd közegészségügyi adatokat és orvosi recepteket elemezve vizsgálták a születés ideje és az asztma létét jelző kortikoszteroidok használata közötti összefüggéseseket a 6 és 19 éves korosztályba tartozó fiatalok esetében. A vizsgált adatok alapján 2006-ban a fiúk 4,9, míg a lányok 3,8 százalékának írtak fel kortikoszteroidokat, amelyek használata az idő előrehaladásával a fiúknál csökkent, az időben világra jött lányoknál azonban enyhén növekedett.

A terhesség ideje nagyjából negyven hét és minden 37. hét előtt világra jött baba koraszülöttnek számít. A Pediatrics című folyóiratban megjelent tanulmány eredményei szerint a kortikoszteroidok használatának valószínűsége mindkét nem esetében a 39. hét előtt világra jött gyerekek esetében volt a legmagasabb - az időben születettekhez képest -, és a koraszülöttség mértékének emelkedésével együtt növekedett.

A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a koraszülöttség következményei, így valószínűleg az asztma tünetei is enyhülnek az évek előrehaladásával. Svéd kutatók egy márciusi tanulmányukban már kimutatták, hogy az extrém mértékben koraszülöttek (akik a terhesség 23. és 27. hete között születtek) sokkal nagyobb eséllyel hajlamosak a fiatal felnőttkori asztmára, mint a csecsemőként teljesen időben világra jött társaik.

Az antik bronztárgyak többnyire korrodálódnak a földben az évezredek során, és amikor a szakemberek megkísérlik eltávolítani a rozsdát, az eljárás megváltoztatja a leletek színét.

A Hopej Tartományi Örökségvédelmi Központ munkatársai egy bronzbarát szerves sóoldatot kísérleteztek ki, amelyet sikerrel kipróbáltak a Hadakozó fejedelemségek korából (Kr.e. 475- Kr.e. 221) származó bronz tartályokon, kampókon és főzőedényeken.

Reményeik szerint az eljárás segítségével az ókori műtárgyak visszanyerhetik eredeti kinézetüket, ráadásul a vegyület védőbevonatot képez az antik műtárgyak felületén, meggátolva további korrodálódásukat.

A komputertomográfos felvételek segítik az orvosokat a súlyos fejsérülések felismerésében és a szükséges kezelés megállapításában, ám a nagyobb dózisú ionizáló sugárzás - amellyel a CT elkészítése jár - hosszú távon növeli a gyerekek rákkockázatát.

Lise Nigrovic, a bostoni Gyerekkórház munkatársa úgy véli, a gyereknél jelentkező tünetek követése elegendő lehet, illetve a tünetek változása jelzi, mikor van szükség CT-felvételre.

Nigrovic és kutatócsoportja az ország 25 sürgősségi osztályára fejsérüléssel érkezett mintegy 40 ezer gyerek adatait elemezte. A feljegyzések között szerepelt, hogy milyen tünetekkel vették fel a gyereket, valamint az is, hogy milyen vizsgálatokat és beavatkozásokat végeztek el nála.

Körülbelül minden hetedik gyereknél választották a megfigyelést (5400 fő), majd 31 százalékuknál végeztek CT-vizsgálatot. Azoknál, akiknél nem várakoztak, hanem megfigyelés nélkül hozták meg a döntést a kezelésről, 35 százalékban készült CT-felvétel. Mindkét csoportban a gyerekek kevesebb mint egy százalékának volt komoly agysérülése.

A CT-felvétel nélkül hazaküldött gyerekek közül 26-ot vittek vissza később vizsgálatra, közülük egynél találtak az elvégzett szkenneléssel agysérülést.

A tanulmányt részletesen a Pediatrics szakfolyóirat online kiadásában hétfőn ismertették.

Egy Dél-Koreában elvégzett felmérés adatai szerint minden 38. gyereknél merült fel az autizmus gyanúja, ami jóval gyakoribb, mint az amerikai gyerekek körében becsült egy a százhoz-arány.

Az American Journal of Psychiatry című szakfolyóiratban hétfőn ismertetett kutatásban mintegy 55 ezer, hét és tizenkét év közötti gyereket szűrtek Szöul környékén. A felmérés kérdőíveit végül a szülők 63 százaléka töltötte ki, elképzelhető, hogy azok közül többen, akik gyereküket érintettnek vélték.

Az autisztikus jegyekkel diagnosztizált gyerekek kétharmadánál korábban még nem állapítottak meg autizmust. Legtöbbjüknél enyhe tüneteket figyeltek meg, amelyek főként a társas készségekben jelentkeztek. A kutatók becslése szerint a dél-koreai népesség 2,6 százalékánál tapasztalhatók autisztikus tünetek, míg az Egyesült Államokban ez egy százalék körül van.

A tanulmány szerzői úgy vélik, nem lett hirtelen több autista Dél-Koreában, inkább arról lehet szó, hogy ritkábban születik korai diagnózis, mint az Egyesült Államokban.

Kis létszámú vizsgálatban 68 elhízott kamasz vérében mérték a D-vitamin szintjét. A lányok 72 százalékánál volt hiányos, 28 százalékánál elégtelen a D-vitaminnal való ellátottság, míg a fiúk esetében rendre 69, illetve 22 százalék volt ugyanez az arány. Bár a kezelést követően emelkedett a D-vitamin szintje az elhízott tinédzsereknél, ám ekkor is csak 28 százalékuknál érte el a normális értéket, amit a szakemberek aggasztónak tartanak.

A kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy a D-vitamin hiányát ebben a csoportban az okozza, hogy az elhízott kamaszok túl kevés időt töltenek a szabadban, így kevés napsugárzás éri őket. A 10 és 17 év közötti amerikai fiatalok között jelenleg 16,7 százalék az elhízottak aránya.

Egyes majmok olyan génváltozattal születnek, amely növeli a SIV-vírussal (a majmok immunhiányos betegségének kórokozójával) szembeni ellenálló képesség kifejlődését a vakcinálást követően - közölték amerikai kutatók a Science TRanslational Medicine című szakfolyóiratban.

A Harvard egyetem kutatói rhesus majmok nagyobb csoportját vakcinálták, majd két héten át többször tették ki SIV-vírusnak. A főemlősök egyik fele megfertőződött, a másik azonban nem. A fertőzést elkerülő majmoknál nagyobb valószínűséggel fejeződött ki egy bizonyos génváltozat,
amelynek jele TRIM5.

Norman Letvin kutatásvezető úgy véli: megállapításaik segíthetik, hogy a humán immunhiány vírusa, a HIV ellen hatékony vakcinát dolgozzanak ki. A kutatók feltételezik, hogy az embereknél is lehet olyan génváltozat, amelynek jelenlétében könnyebben kialakul az immunitás.

Megkapta az építési engedélyeket Skóciában a világ első olyan biomassza-erőműve, ami a whiskeygyártás melléktermékeiből állít elő elektromos energiát. Az erőmű a whiskeyrégiónak is nevezett Speyside-ban épül fel, itt található a skót whiskeylepárló üzemeknek nagyjából a fele.

A környék 50 gyárából 16-tal már leszerződött az erőmű, többek között a Chivas Regal, a Glenlivet, a Macallan és a Famous Grouse gyártásának melléktermékei fogják fűteni az erőművet, ami 7,2 megawatt teljesítményű lesz. Ez két óriás szélturbina teljesítményének felel meg, és a környék kilencezer háztartásának az áramellátását lesz képes fedezni.

Az erőmű a whiskey lepárlásakor keletkező, az iparági szlengben draff néven emlegetett anyagot fogja felhasználni, amit jelenleg hulladéklerakókban helyeznek el, és eddig semmire nem használtak (de már tesztelik azt a technológiát, amivel bioüzemanyag készíthető belőle). Az erőmű melléktermékéből műtrágya készül majd.

A koaláknak az emberével szinte tökéletesen megegyező ujjlenyomataik vannak, derítették ki a University of Adelaide egyetem kutatói az Ausztráliában őshonos erszényesekről. Az állatvilágban eddig csak a csimpánzoknál és a gorilláknál fedezték fel, hogy egyedi ujjlenyomataik vannak, a koalák azonban tőlük eltérően nem az ember közeli rokonai, a legközelebbi közös ősünk 70 millió évvel ezelőtt élt.

A kutatók régóta vitáznak már azon, miért alakult ki az ujjlenyomat, milyen evolúciós előnye van ennek a jelenségnek. A legnépszerűbb elmélet szerint az ujjak végén a mikrobarázdák segítenek a stabilabb markolásban. A koaláknál, amelyek az élelmüket fára mászva, és a leveleket letépkedve szerzik meg, ezt segítik az ujjlenyomatok. Az, hogy a koala közeli rokonainál, a kenguruknál és a vombatoknál nem alakult ki ujjlenyomat, arra mutat, hogy evolúciós mércével számolva ez egy aránylag friss fejlődési irány.