Tudblog

Tartalékantennát és robotkart szerelnek az asztronauták

2009. november 19., 18:52 Módosítva: 2009.11.27 16:40

Megkezdte első űrsétáját csütörtökön az Atlantis amerikai űrrepülőgép két szerelő űrhajósa, közölte az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA. A hivatását tekintve sebész Robert Satchernek ez az első űrsétája, Michael Foreman korábban már háromszor végzett külső szerelési munkát a világűrben.

A hat és fél órásra tervezett űrsétán a két asztronauta egy tartalékantennát helyez el az űrállomás külső burkolatán, ammóniatartályhoz csatlakozó csöveket rögzítenek a Unity amerikai modulon, és karbantartási munkákat is végeznek az űrállomás mozgatható platformján, valamint a Kibo japán kutatómodul robotkarján.

Az Atlantis űrhajósai még két űrsétát hajtanak végre szombaton és hétfőn. A tervek szerint szerdán indulnak vissza a Földre kiegészülve az űrbázison augusztus óta tartózkodó Nicole Stott fedélzeti mérnökkel.

Galápagoson új Darwin-pinty van kialakulóban

2009. november 19., 15:23 Módosítva: 2009.11.19 15:23

Rosemary és Peter Grant, egy evolúcióbiológus-házaspár élete feladatának tekinti a Galápagoson élő Darwin-pintyek kutatását. A napokban Kiotó-díjjal kitüntetett kutatók most egy új faj kialakulását jelentették be.

A két biológus 1981-ben az egyik kis vulkanikus szigeten, Daphne Majoron egy bevándorolt, észrevehetően nagyobb testű, masszívabb csőrű, szokatlan énekű közepes földipintyre (Geospiza fortis) lett figyelmes, amely rendelkezik a földi kaktuszpinty (Geospiza scandens) néhány jegyével.

Hét generáción, több mint 28 éven át követték a jövevény utódainak sorsát - írják az amerikai tudományos akadémia folyóiratában.

A negyedik generáció tagjai egy súlyos aszály miatt kettő kivételével mind kihaltak.

Innen fogva ez a vonal, amely örökítette a szokatlan éneket és küllemet, genetikailag elszigetelődött, mivel az utódok csak egymás között voltak hajlandók párosodni, az őslakos közepes földipintyekkel nem.

Úgy tűnik, ebben az elkülönülésben szerepet játszott a szokatlan ének, amellyel eredetileg a jövevény utánozni akarta az itteni éneket.

Kihalhat a legnagyobb európai rájafaj téves rendszertani besorolás miatt

2009. november 18., 21:05 Módosítva: 2009.11.18 21:05

Egy 83 éve történt rendszertani besorolási tévedés miatt jutott csaknem a kihalás szélére a legnagyobb európai rájafaj - közölték szerdán francia kutatók. A 19. században a tudósok az egykor gyakori európai ráják két faját határozták meg Dipturus intermedia és Dipturus flossada tudományos elnevezésekkel. 1926-ban azonban egy befolyásos tanulmány azt állította, hogy a két faj valójában egy és ugyanaz, ezért az új nevet kapott (Dipturus batis).

Azóta az európai tengerek rájaállománya alaposan megcsappant a kereskedelmi halászat következtében, melyből Franciaország 60 százalékban részesedik. Samuel Inglesias, a francia Természettörténeti Múzeum munkatársa és kollégái DNS-elemzéssel és számos külsődleges jegy vizsgálatával derítették ki, hogy a szóban forgó ráják az eredeti rendszertani besorolásnak megfelelően valójában két fajt alkotnak, amit az is bizonyít, hogy míg a ráják általában 1,40 méteresek, egyes példányok kétszer ekkorára nőnek.

Bár mindkét faj veszélyeztetett, a nagyobbikat (Dipturus intermedia) közvetlenül fenyegeti a kihalás a túlzott lehalászás miatt. A kutatásvezető a szerdán közzétett tanulmányban felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy számba vegyék az európai vizek rájafajait. Különösen fontosnak nevezte a nagyobbik rájafaj saját státuszának elismerését és az ennek megfelelő védelmét, nehogy teljesen kivesszen az európai tengerekből. A tanulmány az Aquatic Conservation: Marine and Freshwater Ecosystems című szaklapban jelent meg.

Meghalt a legidősebb amerikai

2009. november 18., 10:43 Módosítva: 2009.11.18 10:43

114 éves korában egy New York-állambeli szociális otthonban meghalt a legidősebb amerikai állampolgár és a világ harmadik legidősebb embere - közölték szerdán helyi illetékesek.

Olivia Patricia Thomas még hétfőn hunyt el a Williamsville-ben lévő St. Francis Home nevű idősek otthonában, ahol 2004 óta lakott. Rokonai és barátai szerint az idős nő szeretett kertészkedni és fiatalabb korában sokat utazott a világ körül is.

Az idős asszony 1895. június 29-én született az Egyesült Államokban.

Jelenleg a japán Kama Chinen a világ legidősebb embere, aki egy hónappal és 19 nappal előbb született, mint Thomas. A világon a második legidősebb ember a Kanadában született Mary Josephine Ray, aki egy héttel fiatalabb, mint a japán aggastyán.

Később kezdenék az emlőrákszűrést

2009. november 18., 10:21 Módosítva: 2009.11.18 10:21

Szakértők és orvosok nagy felhördüléssel fogadták egy tekintélyes szakemberekből álló munkacsoportnak azt a javaslatát, hogy az emlőrákszűrés alsó korhatárát emeljék fel 40 évről 50-re. Az emlőrák az Egyesült Államokban évi 40 ezer emberéletet követel.

Az orvosok szerint a mellrákos halálesetek száma növekedni fog, ha a mammográfiai szűrést később kezdik el.

A szakértői munkacsoport nemcsak az emlőrákszűrés korhatárának emelését javasolja, hanem a mammográfiai vizsgálat ritkítását is. Eszerint a szűrést nem évente, hanem csak kétévente végeznék az 50 és 74 év közötti nőkön.

Az Egyesült Államokban évente mintegy 210 ezer nő betegszik meg emlőrákban.

Feltételezések szerint a szakártői testület javaslata mögött takarékoskodási szándék húzódhat meg.

Ma a mammográfiai szűrővizsgálatok évi 3-5 milliárd dollárba kerülnek az amerikai egészségügynek.

A szakértői testület javaslatának egyik oka az, hogy a 40 és 50 év közötti korosztályban a mammográfiai vizsgálat sokszor ad hamis pozitív eredményt. Ez megrázkódtatást okoz az érintett nőknél, továbbá szükségtelen szövettani mintavételhez és kezeléshez vezet.

A szakértői testület idei jelentése szerint a 40-49 éves korcsoportban a szűrővizsgálatnak köszönhetően évente 1.900 szűrésre jut egy haláleset megelőzése. Az 50-59 éves korcsoportban viszont 1.300 szűrésre esik egy olyan rákos eset, amelyet sikerül idejében felfedezni, és így nem vezet halálhoz.

Nem keresik tovább Schiller koponyáját

2009. november 18., 09:51 Módosítva: 2009.11.18 09:51

A német klasszicizmus kimagasló alakjának sírjában - legalábbis abban, amelyet annak hittek - nem Schiller maradványai nyugodtak, azt azonban nem tudni, hogy hol vannak a költő csontjai.

A Freiburgi Egyetem kutatói a költő születésének 250. évfordulója alkalmából vetették bele magukat a kutatásba. Az antropológusok még egy arcrekonstrukciót is alkottak Schillerről a keresés megkönnyítésére.

A kutatókat hosszú ideje foglalkoztatja a rejtély. Az író koporsójában talált koponya formája megdöbbentő hasonlóságot mutat a Schillert ábrázoló mellszobrokkal és festményekkel, a DNS-minták szerint ugyanakkor nem a költőé. A rokonok és leszármazottak DNS-mintáival való összevetés egyértelműen bebizonyította, hogy a koponyák és a csontok több embertől származnak, de ezek közül egyik sem Schilleré. Miután ez bebizonyosodott, a költőfejedelem sírját kiürítették.

A koponya eredetisége körül már nem sokkal Schiller 1805-ben bekövetkezett halálát követően kétségek merültek fel, mivel a költőt tömegsírba temették. (Akkoriban nem volt ritkaság, hogy jeles emberek földi maradványait tömegsírba helyezték.) 1826-ban az  akkori weimari polgármester 23 koponyát kivétetett a tömegsírból, és a legnagyobbra azt mondta, hogy az Schilleré. A koponyát Goethének adta, aki verset is írt a különös ajándékról.

1911-ben azonban előkerült az említett a tömegsírból egy másik koponya, amelyről sok kutató úgy vélte, hogy az az igazi. 2008-ra azonban egyértelműen bebizonyosodott, hogy a kettő közül egyik sem a költőé.

Trófea volt a levágott fej az inkáknál

2009. november 18., 09:20 Módosítva: 2009.11.18 09:20

A koponyákra a Cuzcótól északra található ősi kultikus központ feltárása közben leltek, ahol előkerült több kisebb edény is, amelyek fogakat, csontdarabokat tartalmaztak. Az archeológusok véleménye szerint ezek valamiféle díjak vagy trófeák lehettek - olvasható a Latin American Herald Tribune online kiadásában.

A feltárások során előkerült két apró, füles edény, amelyeket kagylóminta ékesít, a szakemberek szerint ezeket egyértelműen a tó istenének szánták. Az ásatások során több emberi csontvázat feltártak, köztük egy 45 év körüli férfi és egy 2 éves kisfiú földi maradványait.

A szakemberek folytatják az ásatásokat abban a reményben, hogy megtalálják annak a három személynek a csontvázát, akiknek koponyáját a rituális edényekbe helyezték. Így eldönthető lesz, hogy valóban lefejezték-e a férfiakat, vagy csatában vesztették életüket.

Restaurálták Raffaello és Leonardo da Vinci rajzait

2009. november 18., 09:20 Módosítva: 2009.11.18 09:22

A rajzokat az úgynevezett Resta Codex tartalmazta, amelyet egy XVII. századi szerzetes, Sebastiano Resta testvér után neveztek el. A barát élete során 3500 rajzot gyűjtött össze, amelyeket 30 kötetbe köttetett be. Mindössze hat kötet maradt fenn érintetlenül, köztük a Codex Reta, valamint Peter Rubens rajzait tartalmazó kötet, ám a szerzetes kollekciójából származó különálló rajzok számos köz- és magángyűjteményben megtalálhatók.

Hét évvel ezelőtt küldték el a kódexet Firenzébe restaurálásra, ahonnan öt speciális konténerben érkeztek vissza a rajzok. A konténereken belül kisebb tárolókba helyezték a sérülékeny alkotásokat, amelyeket így anélkül is lehet szemrevételezni, hogy kézbe kellene venni őket.

A rajzokban egyébként a legnagyobb kár akkor keletkezett, amikor bekötötték a kódexet. Némely alkotáson gondatlan bánásmód miatt keletkeztek ráncok, másokon begyűrődések láthatók, és kivétel nélkül minden lap hullámossá vált az évszázadok során.

Az alkotásokat először kivették a megkopott bőrkötésből, majd azok állaguktól függően egyéni kezelésben részesültek: némely rajzot elég volt megtisztítani, mások viszont komolyabb restaurálást igényeltek.

A Biblioteca Ambrosiana tervezi a rajzok bemutatását, ám a kiállítás időpontját még nem jelentették be. A könyvtár jelenleg mutatja be annak a 24 kiállításból álló sorozatnak az első tárlatát, amelynek keretében hat év alatt megismertetik a nagyközönséggel Leonardo da Vinci 1119 oldalas Atlanti Kódexét. (A Codex Atlanticus az itáliai polihisztor rajzainak és írásainak legnagyobb gyűjteménye.)

Zselic is sötétégbolt-park lett

2009. november 16., 14:21 Módosítva: 2009.11.16 14:24

Az International Dark Sky Association (IDA, Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség) a Phoenixben (USA, Arizona) tartott éves közgyűlésén hirdette ki az új "nemzetközi sötétégbolt-parkokat". Az IDA igazgatótanács szombaton este tartotta zárt ülését, ahol titkos szavazással döntött arról, hogy a Zselici Tájvédelmi Körzet immár hivatalosan is "Nemzetközi Csillagoségbolt-Park", írta meg a Hírek.csillagászat.hu

Három észak-amerikai park után a Zselicet terjesztették fel elsőként erre a címre Európában, ezt követte a Galloway Forest Park Skóciában, amelyekkel egy időben nyerte el a Zselici Tájvédelmi Körzet ezt a megtisztelő titulust. A részletekről az IDA később adja ki a hivatalos sajtóanyagát.

Orbán: 20 év alatt energiafüggetlenné kell válni

2009. november 16., 11:07 Módosítva: 2009.11.16 11:07

A Constellation Energia Intézet és a varsói Keleti Intézet vasárnap kezdődött három napos rendezvényének nyitó előadásában Orbán Viktor elmondta, kormányzásra készülő erőként a Fidesz olyan programot dolgoz ki, amelyik garantálja az energiafüggetlenséget.

Hozzátette: az ország köztes állapotban van, mert a jelenlegi kormány már nem csinál semmit.

A fórumon felolvasták Sólyom László köztársasági elnök levelét, aki egyben a konferencia védnöke is. Az elnök kifejtette: az energiaellátás biztonsága szempontjából a háztartások tudatos önkorlátozása mellett nagyon fontos az is, hogy minél nagyobb mértékben vonják be a megújuló energiaforrásokat a felhasználásba. A gazdasági válságot véleménye szerint a rövid távú gondolkodás idézte elő, ezért ideje távolabbra tekinteni.

Húsz éve végeznek tüdőtranszplantációt Bécsben

2009. november 16., 08:39 Módosítva: 2009.11.16 08:39
 

A Walter Klepetko vezette bécsi orvoscsoport számos európai országgal, így Magyarországgal is kapcsolatban áll, ennek köszönhetően tizenöt éve magyar betegeken is végeznek szervátültetést. 2009 novemberéig összesen nyolcvan magyar pácienst kezeltek - közölte az MTI-vel az osztrák-magyar együttműködésben közreműködő bécsi Magyar Diákok Egyesülete. A szervezet önkéntesei évek óta segítenek a magyar betegeknek és hozzátartozóiknak, többek között a nyelvi akadályok áthidalásában, szálláskeresésben.

A bécsi Orvostudományi Egyetem klinikáján 2008-ban száz tüdőtranszplantációt végeztek, s tavaly sor került az ezredik operációra is.

Láng György a transzplantációs orvosi csapat magyar főorvosa az évforduló alkalmából rendezett pénteki szakmai napon elmondta: a húsz év olyan fejlődést is hozott, amelynek köszönhetően ma már minden felajánlott szervet fel tudnak használni. Gyerekek esetében az élődonoros átültetésre is lehetőség van, de egy felajánlott szerv akár két-három embernek is adhat új esélyt az életre - áll az egyesület tájékoztatójában.

Nyolcezer éves fegyvergyárat fedeztek fel Nagy-Britanniában

2009. november 13., 15:26 Módosítva: 2011.11.10 20:23

Nyolcezer éve, a középső kőkorban Leicestershire grófság területén valóságos fegyvergyár működött, amelynek maradványait egy építkezéshez kapcsolódó régészeti feltárás során fedezték fel Melton közelében.

"Körülbelül ötezer kovakődarabkát gyűjtöttünk össze egy parányi területen. Alakjukból következtetni tudunk arra, hogy a mezolitikumból származnak. A leletek többsége a kovakő pattintásakor, a nyílhegyek készítése közben keletkezett hulladék" - magyarázta Wayne Jarvis ásatásvezető régész, aki szenzációsnak nevezte a leletet, mivel korábban hasonló helyszínt soha nem sikerült feltárni a brit szigeteken. A középső kőkorból származó eszközöket többnyire szántás közben fordítja ki a talajból az eke.

Leicestershire grófság területén kevés a kovakő, a legközelebbi lelőhely Lincolnshire-ban van, így a nyersanyag nagy becsben állhatott, és a leselejtezett nyílhegyeket valamiképpen újrahasznosították. A helyszínen több kisebb kőhalmot is felfedeztek, vélhetően ezzel erősítették a talajhoz az állatbőrből készült sátorlapokat. A kőkori fegyverkészítők tábortüzének helyét is felfedezték, ahol elszenesedett állatcsont-maradványokat találtak.

A középső kőkori népesség nomád életmódot folytatott, vadkanra, szarvasra, vadmacskára vadászott. Pattintott kőeszközöket használtak, ismerték a tüzet, ám nem készítettek cserépedényeket, és nem ismerték a fémet.

Újraméri az Antarktisz hegyeit egy hegymászó

2009. november 13., 09:23 Módosítva: 2009.11.23 15:36

Christian Stangl osztrák gyorsasági hegymászó újra meg szeretné mérni az Antarktisz hegyeinek magasságát. Kételkedik ugyanis abban, hogy helyesek a környék második legnagyobb hegye, a Mount Tyree eddig mért adatai. Ezek szerint a 4852 méter magas hegy csak 45 méterrel alacsonyabb, mint a legnagyobbként nyilvántartott, 4892 méter magas Mount Vinson. Stangl állítása szerint sohasem mérték meg a Mount Tyree-t GPS navigációs rendszerrel.

A hegymászó ezért kollégája, Thomas Strausz és egy GPS-készülék társaságában november végén készül megmászni a hegyet. Ezután a a biztonság kedvéért a Mount Vinson is újra leméri. A hegy 1967-es meghódítása óta csupán hét hegymászó jutott fel a nehezen megmászható csúcsra.

Szenteltvíz-automata a H1N1 ellen

2009. november 12., 15:50 Módosítva: 2009.11.13 10:52
25

Szenteltvíz-automatával rukkolt elő egy feltaláló Olaszországban, hogy fékezze az influenzajárvány terjedését.

A katolikusok - akikből Olaszországban igen sok van - a templomba belépéskor általában megmerítik kezüket szenteltvízben, és utána vetnek keresztet. Tartva a járványtól azonban sokan felhagytak ezzel a szokással, nem akarják megkockáztatni, hogy az összefogdosott szenteltvíztartó közvetítésével betegedjenek meg.

A feltaláló, Lucianio Marabese a szappanadagoló automaták mintájára szenteltvíz-automatát kreált. A hívő a készülék érzékelője alá tartja kezét, mire a masina lespricceli. Marabese találmánya iránt igen élénk a kereslet, nemcsak Olaszországban, hanem szerte a világban.

Olaszországban egyébként eddig 15 ember halt meg az új influenzától.

Múzeumba kerül a 66 millió éves T-Rex

2009. november 12., 10:16 Módosítva: 2009.11.12 10:16

Magángyűjtő vásárolta meg egy 66 millió évesre becsült Tyrannosaurus rex megkövesedett maradványait, amelyek korábban nem keltek el egy Las Vegas-i árverésen. A gyűjtő múzeumban szeretné kiállítani a dinoszauruszcsontokat.

A T-Rex 17 évvel ezelőtt Dél-Dakotában talált 170 megkövesedett csontjából a szakértők arra következtettek, hogy a ragadozó 12 méter hosszú lehetett, és súlya elérte a 7,5 tonnát. A Samson névre keresztelt őslény maradványait a kaszinóváros egyik legelegánsabb szállójában, a Venetian Resort Hotel Casinóban bocsátotta kalapács alá a Bonhams & Butterfields árverési ház, ám egyetlen licitáló sem tartotta a kikiáltási árat.

Az árverést követően egy magángyűjtő ajánlatot tett a maradványokra, és bár az aukciós ház képviselője sem a vásárló személyét, sem a pontos vételi árat nem fedte fel, annyit elárult, hogy az összeg megközelítette az előzetesen 5-8 millió dollárra becsült értéket. A dinoszauruszcsontok új tulajdonosa észak-amerikai múzeumokkal tárgyal a bemutatás lehetőségeiről.

Nemzetközi élelmiszeripari konferencia Budapesten

2009. november 11., 08:55 Módosítva: 2009.11.13 07:12

Az élelmiszeripari kutatások aktuális kérdéseivel foglalkoznak a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet és az Európai Élelmiszer-tudományi és Technológiai Szövetség által szervezett háromnapos nemzetközi szakmai konferencián, amelyet Budapesten tartanak november 11-13 között.

Bánáti Diána, az intézet főigazgatója elmondta: a konferencia témái között szerepel olyan új élelmiszeripari technológiák bemutatása, mint a pulzáló elektromos erőtérrel való kezelés, vagy a nagy nyomással történő kezelés élelmiszer- és tartósító ipari alkalmazása. Az eszmecsere további fontos célja, hogy a szakértők megvitassák, miként lehet a fogyasztóknak az egészséges és biztonságos élelmiszerekkel való ellátását széles körben lehetővé tenni.

Magyarországon az élelmiszer-előállítók általában magas színvonalon állítják elő termékeiket. Ám az utóbbi időben előfordult ennek az ellenkezője is, olyan esetek, amikor az élelmiszergyártók silány minőségű, többször a fogyasztó egészségét is veszélyeztető terméket hoztak forgalomba. Fontos az élelmiszerbiztonsági előírások szigorú betartatása az érintettekkel, főként a nyomonkövethetőségre kell nagy hangsúlyt helyezni. A KÉKI főigazgatója megemlítette: a napokban emlékeztek meg az intézet fennállásának félévszázados évfordulójáról. Ennek az esemény sorozatnak a része az EFFoST-tal közösen szervezett nemzetközi konferencia is.

A tenger mélye szorosan összefügg a vízfelszínnel

2009. november 10., 09:35 Módosítva: 2009.11.23 11:56

A 18 éven át tartó vizsgálatsorozatot a Monterey Bay Aquarium Research Institute (MBARI) kutatói végezték el Ken Smith vezetésével. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában megjelenő eredmények azt mutatják, hogy az éghajlatváltozás nagy átalakulásokhoz vezethet a mélységben. Egyesek csupán hetekig vagy hónapokig tartanak, de mások évekre vagy akár évtizedekre megmásíthatják az ökoszisztémát.

A kutatók két tanulmányt végeztek el 4000-5000 méteres mélységben. Az egyiket Kaliforniától 220 kilométerre, a másikat Írországtól több száz kilométerrel délnyugatra. Ebben a mélységben hideg és sötét van, tápanyag alig akad. Smithék kimutatták, hogy a tengerfeneket elérő tápanyag mennyisége rövid időn belül drasztikusan megváltozhat. Ennek különféle okai lehetnek, például a sekélyebb mélységek algavirágzása, a tengeri állatok által kiválasztott anyagok mennyisége vagy a tengeráramlatok.

A kutatás ideje alatt a tengerbiológusok részben drámai változásokat észleltek a populációkon belül, akár egyik évről a másikra. 1989 és 2004 között megkétszereződött a gránátos halak száma a Kaliforniához közeli vizsgálati területen. A kutatók úgy vélekednek, hogy ez a jelenség az éghajlatváltozással és a kereskedelmi halászattal függhet össze. Ezen kívül az 1997/98-as El Nino után ugyanitt eltűnt egy addig gyakori tengeriuborka-faj.

Eddigi megfigyeléseikből arra következtetnek a kutatók, hogy az éghajlat hosszú távú változásai befolyásolni fogják a tenger mélyén uralkodó környezeti körülményeket és az ottani populációkat. Lényeges, hogy a mélytengeri élővilág szorosan kapcsolódik a vízfelszín történéseihez. Ezért a kutatók bírálják, hogy a mélytengeri szénkörforgásban bekövetkező változást a legtöbb éghajlati modell nem veszi figyelembe.

Az újszülöttet ért stressznek genetikai hatása is van

2009. november 9., 14:59 Módosítva: 2009.11.09 14:59

A kutatók tíz napon át három órára elválasztották az egérkölyköket anyjuktól, majd egész életükön át nyomon követték viselkedésüket. Az életük korai szakaszában magukra hagyott állatok halálukig nehezebben birkóztak meg a stresszes helyzetekkel - derült ki a müncheni Max Planck Pszichiátriai Intézet munkatársainak vizsgálódásából.

Christopher Murgatroyd kutatásvezető magyarázata szerint úgynevezett epigenetikus hatásról van szó. Az epigenom a gének működését, ki- és bekapcsolását szabályozó, a DNS-lánc körüli hálózat, amelyet a környezeti hatások befolyásolni tudnak. "Kétlépcsős mechanizmusról van szó" - tette hozzá Murgatroyd. A magukra hagyott egérkölykök több stresszhormont termeltek, ettől a vazopresszin nevű hormont kódoló génjük működése megváltozik, és a későbbiekben nagyobb mennyiségben állítja elő ezt a specifikus stresszhormont.

A kutatók megállapították, hogy az előfordult viselkedészavarok, valamint a rosszabb emlékezet hátterében a vazopresszin állt. Amikor a felnőtt egereknek a hormon hatásait gátló szert adtak, viselkedésük normálissá vált. A szakemberek úgy vélik, hogy a kora gyerekkori traumák környezeti hatásként az embernél is nyomot hagynak az epigenomon, olyan pszichiátriai problémákat okozva felnőtt korban, mint a depresszió.

6000 éves vizet isznak az osztrákok

2009. november 9., 12:20 Módosítva: 2012.06.10 09:56

Nem bízzák a véletlenre a vízellátást Schwechat osztrák városban: készleteiket hatezer éves vízzel fogják kiegészíteni, hogy vészhelyzetben is biztosítsák a lakosok ivóvizét. A közel 1,9 millió eurós költségű, Mélykút nevű projekt kivitelezése a város közleménye szerint hamarosan elkezdődik, várhatóan 2010 májusában fejeződik be.

A Mannswörth városrészben található régi kút 1969 óta szolgáltat vizet a környéknek. Hannes Fazekas polgármester szerint az ott lévő víz az utolsó előtti jégkorszakból származik. A nagy minőségű víz olyan időből maradt itt, amikor a környezet még teljesen érintetlen volt. A projekten belül további, akár 133 méteres mélységig fúrt úgynevezett mélykutak használatba vételét tervezik. Néhány próbafuratot már végeztek, ezek közül három használható is. Ezeket csőrendszerek segítségével kötik össze a víztisztító berendezésekkel.

Középső kőkori vadász-halász őslakosok a Dunántúlon

2009. november 9., 11:46 Módosítva: 2009.11.09 11:46

Először mutatták ki középső kőkori (mezolitikus) vadász-halász őslakosok jelenlétét a Dunántúlon - tudatta Bánffy Eszter professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének igazgatóhelyettese, a kőkoros munkacsoport vezetője. A korszak emlékei korábban a Kárpát-medence területéről csak nagyon ritkán kerültek elő, volt olyan a vélekedés is, hogy a Kr. e. VI. évezred közepe, vagyis a letelepedett, élelemtermelő életmód kezdete előtt Magyarország területén gyakorlatilag nem éltek emberek. Azóta, a '90-es évek elejétől a Jászságban előkerült jó néhány biztosan középső kőkori lelőhely. A Közép-Dunántúlon és a Balaton-vidéken azonban, noha ez volt az Európában elterjedt újkőkori civilizáció, a Vonaldíszes Kerámia kultúrája legvalószínűbb kialakulási helyszíne, a legutóbbi időkig csak feltételezni tudták a vadász-halász őslakosok jelenlétét.

Tovább

Elhunyt Vitalij Ginzburg Nobel-díjas orosz fizikus

2009. november 9., 06:09 Módosítva: 2009.11.09 06:09

Elhunyt vasárnap Moszkvában Vitalij Ginzburg Nobel-díjas orosz fizikus, jelentette hétfőn az orosz állami tv-csatorna híradója. Az orosz tudóst 93 éves korában érte a halál.

Ginzburg 2003-ban megosztva kapta a fizikai Nobel-díjat egy orosz-amerikai és egy brit tudóssal: mindhárman úttörő jelentőségű munkát végeztek a szupravezetés terén.

Ginzburg a moszkvai Lebegyev Fizikai Intézet tudományos csoportjának volt egykor a vezetője, több mint négyszáz tudományos munka és tíz monográfia szerzője elsősorban az elméleti fizika, a csillagok fizikája, a kozmikus sugárzás eredetének és tulajdonságának, valamint a rádióhullámok terjedésének kutatása terén.

A Messenger feltárta a Merkúr szinte teljes felszínét

2009. november 8., 19:16 Módosítva: 2009.11.08 19:16

A Messenger amerikai űrszonda harmadik és egyben utolsó átrepülése a Merkúr felett csaknem teljes képet szolgáltatott a bolygó eddig még fel nem tárt, titokzatos felszínéről - közölte az amerikai űrhajózási hivatal.

A bolygó két pólusának a megfigyelése még hátra van, azt a Messenger 2011-ben hajtja végre, amikor állandó jelleggel pályára áll a Merkúr körül A fényképezőgépek lencséi és a Messenger fedélzeti műszerei a korábbi megfigyelésekhez képest a Merkúr felszínének további hat százalékáról készítettek színes, nagy felbontású fotókat. Így újabb geológiai jellegzetességeket sikerült észlelni, például egy medencét körülölelő világos részt, amely vélhetően vulkanikus eredetű.

A Messenger egy új, mintegy 260 kilométer átmérőjű medencét is lefényképezett, amely kettős gyűrűre emlékeztető szerkezetével a nemrégiben felfedezett Raditladi-medencére emlékeztet. Akárcsak a Raditladiban, ebben az új medencében is koncentrikus törésvonalak láthatóak. Ez a Merkúron ritka jelenség a bolygó kérgének a magma hatására történt deformálódásáról tanúskodik. Brett Denevi, az Arizonai Egyetem kutatója szerint a medence a vulkáni tevékenység legújabb jele a Merkúron. A kutató a geológiai képződmény korát egymilliárd évre becsülte.

Amerikában veszélyesnek minősítettek egy növényi alapanyagú potenciajavítót

2009. november 6., 14:02 Módosítva: 2009.11.06 14:02

Az amerikai gyógyszerengedélyezési hatóság, az FDA csütörtökön veszélyesnek minősítette a Stiff Nights fantázianéven forgalmazott férfi szexuális teljesítménynövelő táplálékkiegészítőt, amelyet úgy hirdetnek, hogy csupa természetes növényi alapanyagból készült. Valójában egy ahhoz hasonló vegyület van benne, mint ami a Viagra potenciajavító gyógyszer hatóanyaga, állapította meg az FDA. Az FDA az után vizsgálta meg a recept nélkül kapható étrendkiegészítőt, hogy panaszt kapott rá egy vásárlótól.

A vizsgálat kiderítette, hogy a Stiff Nights egyáltalán nem csupán természetes anyagokból áll, sőt sulfoaildenafil található benne. Ez rokon a Viagra hatóanyagával, a sildenafillal. Az FDA leszögezte, hogy a szert engedély nélkül forgalmazzák, és súlyos komplikációkat okozhat. A sulfoaildenafil ugyanis más receptköteles nitráttartalmú gyógyszerekkel együtt veszélyesen csökkentheti a vérnyomást. A Stiff Nights piros színű kapszula, amelyet kiskereskedelmi vagy internetes boltok kis üvegben vagy fóliázva forgalmaznak.

Vitaminos rágógumi a fejlődő országok kisgyerekeinek

2009. november 6., 09:45 Módosítva: 2009.11.06 09:45

Egy dán cég A-vitaminnal dúsított rágógumit mutatott be Nairobiban azzal a céllal, hogy a fejlődő országokban enyhítse a rosszul táplált gyerekek vitaminhiányát. A rágógumi cukormentes, és 375 mikrogramm A-vitamint tartalmaz, ami megegyezik a UNICEF és a WHO, az ENSZ gyermekvédelmi és egészségügyi szakosított szervei által ajánlott napi adaggal. A Gumlink Group a 3-5 éves gyerekeknek szánja a termékét, akiknél az A-vitaminhiány vakságot, kanyarót és hasmenést okoz. A dán vállalat a vitaminos rágógumi piaci bevezetéséről tárgyal a kenyai kormánnyal.

Újra lesznek Gólyavári esték

2009. november 6., 08:27 Módosítva: 2009.11.06 08:27
9

Ritoók Zsigmond Bolyai-díjas professzor Antigoné című előadásával indul útjára november 11-én, szerdán a Gólyavári esték elnevezésű sorozat az ELTE Bölcsészettudományi Karán (BTK) Budapesten. Az előadások havonta egyszer várják az érdeklődőket az ELTE BTK Múzeum körút 4. száma alatt lévő Gólyavár épületében, ahol a humán tudományok aktuális kérdéseiről tartanak majd előadást a hazai tudományos élet legelismertebb bölcsész professzorai. A Gólyavári esték a 80-as és 90-es években a legkülönbözőbb természeti és társadalmi jelenségek magyarázatára születtek; az ELTE Bölcsészettudományi Kara most humán előadások elindításával igyekszik feleleveníteni a nagy múltú hagyományt.

Nehezebb a leszokás, ha előbb gyengébb cigarettára váltunk

2009. november 5., 09:51 Módosítva: 2009.11.05 09:51

Hatvan százalékkal kisebb a dohányzásról való leszokás esélye, ha az abbahagyás állomásaként gyengébb cigarettára váltunk, mintha közvetlenül az erősebb cigarettát tennénk le – állítja egy tanulmány. Hillary Tindle, a Pittsburghi Egyetem orvostudományi karának professzora kutatása során 31 ezer dohányost vizsgált, akiknek 38 százaléka váltott gyengébb cigarettára a közelmúltban. Ezek közül 43 százalék nevezte meg a dohányzásról való végleges leszokást a váltás egyik indítékaként.

A Tobbaco Control című lapban publikált tanulmány fő megállapítása szerint annak ellenére, hogy a gyengébb dohányra váltók körében 58 százalékkal nagyobb a cigarettázásról leszokni kívánók aránya, valójában 60 százalékkal kisebb eséllyel járnak sikerrel mint azok, akik egyből az eredeti, erősebb bagóról mondanak le.

Középkori temetőt tártak fel Írországban

2009. november 2., 15:44 Módosítva: 2009.11.02 15:44

Nagy kiterjedésű középkori temetőt tártak fel az írországi Athyban. A nekropoliszt, amely a feltételezések szerint egy nagy regionális temető lehetett, a VII-VIII. századtól kezdve egészen az 1400-as évekig használták. Az elhunytakat nyugat-keleti tájolású sírokba temették. Egy olyan személy maradványait is feltárták, akit valamilyen okból arccal a földre fektettek, kezeit pedig hátrakulcsolták – olvasható a The Irish Examiner című ír lap online kiadásában.

A régészek 1300 személy földi maradványait tárták fel. Carmelita Troy antropológus szerint, aki a csontvázakat vizsgálja, férfiakat, nőket, gyerekeket egyaránt temettek itt el, de megtalálták egy 20 hetes magzat maradványait is. A legidősebb elhunyt 60 év körüli lehetett. A középkori temetőben nyugvó személyek közül néhányan valószínűleg gyilkosság áldozatai voltak, legalábbis erre utal a koponyájukon a fejsze ütötte sérülés. A felnőtt csontvázak tucatjain fedezték fel ízületi gyulladás nyomait, amely nem volt szokatlan azokban az időkben. Egy személynek amputálták a lábát, a csonkolás feltehetőleg orvosi okokból történhetett, egy másik elhunyt leprában szenvedett.

A nyugati életvitel tanulmányozására is alkalmas lehet a sertésgenom

2009. november 2., 11:46 Módosítva: 2009.11.02 11:46

Egy nemzetközi kutatócsoport dekódolta az emberhez méretben és belső felépítésben hasonló házi sertés DNS-ét – jelentették be hétfőn a nagy-britanniai Sanger Intézetben, a kutatás egyik helyszínén. A hasonlóságok miatt a házi sertést gyakran használják kutatási célokra, rajtuk tanulmányozzák az elhízástól kezdve a szívbetegségeken át a bőrproblémákig az elváltozások sorát, sőt szervátültetéseknél is sokáig próbálkoztak velük.

„A sertés ideális állat az amerikai életvitel és egészségügyi problémák vizsgálatára” – magyarázta Larry Schook, az Illinois-i Egyetem professzora, a DNS-meghatározási program vezetője. Az újonnan szerzett információkat hasznosíthatják egyebek közt olyan vakcina kifejlesztésére is, amely megvédi a sertéseket a H1N1 influenza vírusától.

Kilencezer éves temetkezési kellékeket találtak Svédországban

2009. november 2., 08:29 Módosítva: 2009.11.02 08:29

Svédország középső részén, Motala város vasúti pályaudvarának közelében középső kőkori települést tárnak fel, amelyet egykoron vadászó-gyűjtögető közösség lakott – olvasható a The Local angol nyelvű svéd lap online kiadásában. A leletek között csónakorr, evezőlapát, valamint baltanyél szerepel. „Hihetetlen leletek ezek, a balta fejét kivéve minden tárgy fából készült” – fogalmazott Fredrik Hallgren ásatásvezető. Magyarázata szerint a fából készült tárgyak, amelyek az elhunytat voltak hivatottak szolgálni a túlvilágon, a vastag tőzegrétegnek köszönhetően vészelték át az elmúlt kilenc évezredet.

Cserépedénybe temették a csecsemőket az ókori Palmürában

2009. október 30., 11:10 Módosítva: 2009.10.30 11:10

Egy szíriai-japán régészeti expedíció 13 egyéni sírt fedezett fel egy temetkezési komplexum feltárása közben Palmüra északi városfala közelében. A sírokba kétévesnél fiatalabb gyermekeket temettek: az esetek többségében egy kis üreget ástak, ahová elhelyezték az aprócska koporsót. Két olyan sírt is feltártak, amelyekben csontvázat tartalmazó közepes méretű cserépedényeket fedeztek fel. A szakértők szerint utóbbiakban olyan csecsemőket helyeztek végső nyugalomra, akik néhány hónapos korukban távoztak az élők sorából. A sírok a Kr.u. III. évszázadból, Palmüra virágkorából származnak.

A szíriai-japán régészeti expedíció egyébként befejezte munkáját: a feltárások mellett a helyszín topográfiai és építészeti felmérését is elvégezte, amely lehetővé teszi a továbbiakban az ősi Palmüra rekonstruálását.

Palmüra (Palmyra, Thadmor, mai Tudmur) az ókori Szíria fontos városa volt egy oázisban, Damaszkusztól 240 kilométerrel északkeletre és az Eufrátesztől 200 kilométerrel nyugatra. A mediterrán térség és az ókori Kelet közötti kereskedelem fontos központjaként szolgált, a karavánok számára hosszú évszázadokon "a sivatag mátkája" volt.

A város a Római és a Pártus Birodalom határán nagyfokú önállóságot élvezett. A távolsági kereskedelem haszna révén meggazdagodott. Marcus Antonius Kr. e. 41-ben foglalta el, és Róma adófizetőjévé tette.

Palmüra Kr. u. 212-től római colonia volt, virágkora Kr. u. 235-273 közé esik. A perzsa Szászánidák felett győzedelmeskedő Septimius Odaenathus Kr. u. 251-252 táján Palmüra fejedelme és Róma keleti hadseregének főparancsnoka lett, 267-ben bekövetkezett halála után öt éven át özvegye, Zenobia és fia, Vaballathus uralkodott, meghódítva eközben Egyiptomot (268) és Kis-Ázsiát (270), végül Aurelianus császár győzte le őket 272-ben.